2018. május. 20. - Bernát, Felícia napja van
Banner
Banner
Banner
A monetáris politika a költségvetési kockázatokat csökkentette

A monetáris politika a költségvetési kockázatokat csökkentette

2018. február 6. 11:21

Kedvező hatással volt az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenésére 2012 és 2016 között a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája,  illetve azon keresztül a költségvetési egyenlegre és az államadósság alakulására, csökkentve ezzel a költségvetési kockázatokat – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék elemzése. A tanulmány ugyanakkor figyelmeztet a költségvetési térítési kötelezettség hosszú távú kockázatára, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben szükséges felkészülni az árfolyameredmény-csökkenés és a kamatkülönbözet negatív hatásának kezelésére.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a Költségvetési Tanácsban betöltött tisztségéből adódó feladatához kapcsolódóan, az ÁSZ a költségvetési folyamatok kockázatainak feltárásával, értékelésével, elemzések készítésével támogatja a testületet feladatai ellátásában.

Az Állami Számvevőszék 2013 februárjában adta ki „A monetáris politika költségvetési kockázatai, különös tekintettel az adósságszabályra” című tanulmányát, amely a központi költségvetés jegybank felé történő fizetési kötelezettsége és az államadósság alakulása közötti összefüggéseket mutatta be a 2007-2011. években.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését szabályozó törvény a központi költségvetés számára térítési, azaz fizetési kötelezettséget ír elő, ha a jegybanki veszteségre annak eredménytartaléka nem nyújt fedezetet, továbbá ha a saját tőke részét képező kiegyenlítési tartalék negatív egyenlege miatt az szükségessé válik. Az ÁSZ aktuális elemzése a korábban készített tanulmány által érintett időszak óta eltelt öt év tapasztalatai alapján elemzi a monetáris politika 2012-2016. évek közötti költségvetési kapcsolatait, eredményének alakulását, a kockázatok csökkentésének hatását.


A jegybank az nhp keretében növelte a gazdaságban lévő jegybanki pénz mennyiségét            Fotó: MTI

Az elemzés rámutat arra, hogy a jegybanki intézkedések eredményeképpen a 2012-2016. évek között a monetáris politika költségvetési kockázatai jelentősen csökkentek, a központi költségvetésnek nem keletkezett térítési kötelezettsége – tekintettel arra, hogy a 2013-2016. években a jegybank nyereséget realizált, a 2012. évi veszteségének összege pedig nem haladta meg az eredménytartalék összegét.

Az MNB irányadó eszközei (jegybanki kötvény, jegybanki betét) megváltoztatásával, az új nem konvencionális eszközök (például az önfinanszírozási program, lakossági devizahitelek forintosítása) bevezetésével hozzájárult az állampapír-kereslet és ezáltal az államadósság belső finanszírozási arányának növekedéséhez, amely csökkentette az ország külső sérülékenységét, devizakitettségét, biztosabbá vált az államháztartás finanszírozhatósága, a pénzügyi rendszer stabilitása.

A kereskedelmi bankok jegybank által befogadott likvid eszközállománya az irányadó eszköz mennyiségi korlátozása miatt folyamatosan csökkent, miközben a kereskedelmi bankok államadósságon belüli finanszírozási részaránya a 2012-es 500 milliárd forintról 2016-ra 6 750 milliárd forintra nőtt. Az államadósság devizaaránya a 2012-es több mint 40 százalékos mértékről 2016-ra 25 százalék alá mérséklődött. Ezen kívül a jegybanki alapkamat csökkentése az állampapírokat terhelő kamatokat és ezen keresztül az adósságfinanszírozási költségeket is csökkentette. A 2013-ban kifizetett kamatokhoz képest 2016-ban – az ÁSZ számításai szerint – mintegy 250 milliárd forint megtakarítás jelentkezett a kamatkiadásokban.

A jegybank eredményének alakulása

Az MNB a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében a hitelezés fellendítése és a gazdasági növekedés élénkítése érdekében növelte a gazdaságban lévő jegybanki pénz mennyiségét. Az NHP-programok következtében 2015-ben átmenetileg mintegy 1500 milliárd forint jegybanki forrás áramlott a gazdaságba. Figyelemmel az inflációs célt követő magatartására, az MNB az önfinanszírozási program végrehajtásával csökkentette ezt a pénzmennyiséget.

A monetáris politika maastrichti konvergencia-kritériumok mutatóira gyakorolt hatását elemezve éles vonal húzható az ÁSZ korábbi és a jelen elemzésének időszakai közé. Az MNB 2013. évi jegybanki eszközeinek megújításával támogatta a fiskális politikát a maastrichti kritériumok teljesítésében.

Az MNB eredményének alakulását az elemzett időszakban a hazai alapkamat, a forintárfolyam, a forint- és a deviza befektetéseken elérhető hozamok és a tartalékok nagysága határozta meg. Nyereségének a 2013-2016. évek között stabil eredménytényezője volt a devizaárfolyamok alakulásából származó pozitív eredmény, ami szintén mérsékelte a költségvetési kockázatot. Az MNB az éves eredményét minden évben eredménytartalékba helyezte, mely 2013-2016 között többszörösére nőtt, biztosítva a későbbi esetleges veszteségek fedezetét. Ez alól a 2015. évi eredmény kivételt jelentett, melyből 2016-ban ötvenilliárd forint osztalékot fizetett a jegybank a központi költségvetésbe – ezzel csökkentve a költségvetés finanszírozási igényét és az államadósságot.


A monetáris politika a költségvetési kockázatokat is csökkentette                   Fotó: MTI

Mindezekből levonható az a következtetés – fogalmazott az ÁSZ –, hogy az elemzett időszakban folytatott monetáris politika kedvező hatással volt az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenésére, azon keresztül a költségvetési egyenlegre és az államadósság alakulására, melyek révén a költségvetési kockázatokat is csökkentette.

A költségvetési térítési kötelezettség lehetőségének hosszú távú kockázatát azonban nem lehet kizárni a monetáris politikai eszközök kapcsán. A következő időszak monetáris eszközeinek meghatározása során további figyelmet kell fordítani az árfolyameredmény-csökkenés és a kamatkülönbözet negatív hatásának kezelésére való felkészülésre – hívta fel a figyelmet a számvevőszék.

Hunyor Erna Szofia

Forrás: Pr7/ÁSZ

Partneroldalak