2018. október. 17. szerda - Hedvig napja van
Banner
Banner
Banner
A várakozások szerint emelkedett az infláció

A várakozások szerint emelkedett az infláció

2018. június 8. 12:12

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ezen időszak alatt a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok ára nőtt – tette közzé pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A Takarékbank szerint jövőre már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél. 

Az év első öt hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal nőttek 2017 azonos időszakához képest. Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció az áprilisival megegyező, 2,4 százalék volt májusban is. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és a járműüzemanyagok ára nőtt. Az élelmiszerek átlagosan 3,8 százalékkal drágultak.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője elmondta: a főcsoportok többségénél az áremelkedés üteme mérséklődött áprilishoz képest, a maginfláció stabil, a növekvő bérköltségek hatása a szolgáltatások nagy részénél kevésbé jelent meg. Az üzemanyagok áremelkedésének mértékét viszont fokozta, hogy ebben a csoportban 2017 májusában visszaesés következett be, így a bázishatás is jelentős – tette hozzá.

Dohány, üzemanyag, szeszes ital

Májusban az üzemanyagok egyetlen hónap alatt 4,2 százalékkal drágultak és 9,5 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. A dohányáruk éves áremelkedése az áprilisi 9,2 százalékról 7,4 százalékosra mérséklődött, míg a szeszes italoké 3,5 százalékról 3,0 százalékosra.

A várakozásoknak megfelelően májusban 2,8 százalékra emelkedett a fogyasztói árak növekedési üteme az előző havi 2,3 százalék után, amit elsősorban a okozott, hogy egy évvel ezelőtt éppen csökkentek, míg most éppen emelkedtek az üzemanyagárak, így az alacsonyabb bázishoz képest magasabb volt az üzemanyagok áremelkedési üteme – kommentálta a KSH adatait Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Mint mondta, váratlanul gyorsult a szolgáltatási árak növekedése is. Az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőttek az árak. A továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékra maradt, míg a kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árai mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek áprilishoz képest. Az igen dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban, csupán egyes részterületeken. A tojásárak visszarendeződése folytatódott, egy hónap alatt 3,4 százalékkal csökkentek a tojásárak, így az éves növekedési ütem 14,3 százalékra csillapodott az év elején mért 49 százalékos árrobbanás után.


Jelentősen drágult a vaj, a tejtermékek és a liszt ára                                      Fotó: MTI

Jelentősen, 12,7 százalékkal drágult a vaj, 9,6 százalékkal a száraztészta, 7,5 százalékkal a tejtermékek, valamint 6,1 százalékkal a liszt ára, ezzel szemben 19,9 százalékkal csökkent a cukor ára. Így az élelmiszerárak összesen 3,8 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb mértékben, 5,2 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt, ezen belül is az utóbbiak árnövekedése 7,4 százalék volt a jövedéki adóemelés miatt.

A háztartási energia 1,3 százalékkal, ezen belül a tűzifa 13,2 százalékkal, a palackos gáz 3,6 százalékkal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 1,7 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 0,8 százalékkal emelkedtek. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 4,3 százalékal, ezen belül a járműüzemanyagokért 9,5 százalékkal kellett többet, míg a tartós fogyasztási cikkekért 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.    

Suppan Gergely hangsúlyozta: a következő hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt gyorsulhat az infláció, így az év közepén néhány hónapig átmenetileg meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, amit az okozott, hogy az üzemanyagárak a tavalyi év közepén jelentősen csökkentek, így a viszonyítási bázis alacsony lesz, míg jelenleg több geopolitikai feszültség miatt is jelentősen nőnek az olaj- és üzemanyagárak.

Az elemző rámutatott: az év eleji célzott áfa csökkentések is támogatják az alacsony inflációt. Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,7 százalékos inflációra számít a Takarékbank, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése, valamint a forint gyengülése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését.

Bérek, fogyasztás

Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. Jövőre  azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint elsősorban a tavaly nyári alacsony bázisadatoknak köszönhetően, az éves inflációs mutatók a nyári hónapokban továbbra is relatíve magas szinten maradhatnak, és várhatóan a „bűvös” 3 százalékot is elérik majd. Az őszi hónapoktól kezdve azonban ismét várható egy kisebb infláció-lassulás –feltételezve, hogy a mostani kisebb olajár-sokk az év második felében nem folytatódik tovább. A jegybank  3 százalékos inflációs célját tartósan a jövő év első negyedévében érheti el, s a gazdaság mögöttes folyamatai – bérek emelkedése, fogyasztás erősödése – azt sugallják, hogy később sem térünk vissza ez alá a szint alá – fogalmazott az elemző.   

Hunyor Erna Szofia
Forrás: Pr7/KSH/Takarékbank/Erste Bank

Partneroldalak