2017. december. 18. hétfõ - Auguszta napja van
Banner
Banner
Banner
Csak rémhír, hogy nem biztonságosak az érintős bankkártyák

Csak rémhír, hogy nem biztonságosak az érintős bankkártyák

2017. december 5. 12:59

Egyetlen eljárást sem indított a rendőrség úgynevezett „elektronikus zsebtolvajlás”, azaz olyan eset miatt, hogy valakinek a PayPass rendszerű bankkártyájáról hordozható terminál használatával illetéktelenül pénzt vettek volna le.

Rémhír az a közösségi médiában terjedő állítás, hogy nem biztonságos az érintős (PayPass rendszerű) bankkártya – jelentette ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) bűnmegelőzési osztályának vezetője az ORFK és a Magyar Bankszövetség közös sajtótájékoztatóján.

Németh Ágnes hangsúlyozta: egyetlen eljárást sem indított a rendőrség úgynevezett „elektronikus zsebtolvajlás”, vagyis olyan eset miatt, hogy valakinek a PayPass rendszerű bankkártyájáról hordozható terminál használatával illetéktelenül pénzt vettek volna le. Nem is kaptak ilyen bejelentést - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen álhíreket közlő oldalak általában tele vannak reklámmal, és a közösségi oldalak használói hajlamosak megosztani ezeket az információkat, amelyek így futótűzként terjednek. Ezért is fontos a tudatos, körültekintő internethasználat – fogalmazott az osztályvezető.

Bankkártyás csalás: főként online vásárlásnál

Sütő Ágnes, a bankszövetség kommunikációs vezetője közölte: minden 300 ezer bankkártyás vásárlásra egy csalás jut, és ezeknek az eseteknek is a 72 százaléka online környezetben, többnyire internetes vétel során történik. Idézte az Európai Központi Bank adatait, amely szerint európai összevetésben Magyarországon az egyik legbiztonságosabb a bankkártyahasználat. Ma már a kártyás vásárlások kétharmada érintéssel történik. A forgalomban lévő csaknem kilencmillió bankkártya közül pedig hatmillió PayPass rendszerű, és a terminálok nyolcvan százaléka már támogatja a használatukat.

Az érintős kártyákat hat éve forgalmazzák a magyar bankok, és a kártyák szaporodása ellenére sem tapasztalták a visszaélések arányának növekedését, így ma 98 millió forintból csupán egy forint kerül a bankkártyahasználat nyomán csalókhoz – hangsúlyozta. Hozzátette, az így keletkezett károknak is megtérítik a kilencven százalékát a pénzintézetek, amelyek csak kirívó gondatlanság esetén nem állnak helyt.


A https-el kezdődő banki oldalak biztonságosak                                           Stockphoto

Azt mondta, technikailag elképzelhető, hogy egy csaló sokszori kísérletezéssel, például tömött közösségi közlekedési eszközön képes lehet hordozható terminállal megcsapolni egy bankkártyát, ám ez nem életszerű. Egyrészt a terminálba előtte be kell vinni az adatokat, másrészt minden terminál tulajdonosának egy bankkal kell szerződnie, sok csalás esetén pedig a bank letiltja az eszközt és a rendőrséggel közli a tulajdonos adatait. Ráadásul PIN-kód nélkül egyszerre csupán ötezer forintig engedélyezett az érintőkártyás vásárlás, vagyis igen nagy kockázat mellett alacsony bevétel lenne elérhető, ami nem éri meg – fejtette ki a kommunikációs vezető. Sütő Ágnes a legjobb védekezésnek azt nevezte, ha igénybe vesszük a bankok által kínált, a tranzakciókról értesítő SMS-szolgáltatást.

Álcázott, hamis oldalak

Szabó Henrik, az ORFK bűnmegelőzési osztályának kiemelt főreferense arra hívta fel a figyelmet, hogy internetes vásárláskor a csalások elkerülése érdekében csak banki oldalon adjuk meg a számla- és kártyaadatainkat, kereskedőknek soha. Kiemelte: az álcázott, az eredetire megszólalásig hasonlító hamis banki oldalak a címsor elolvasásával szűrhetők ki. A címsornak ugyanis az eredeti oldalaknál minden esetben "https"-sel kell kezdődnie.

Ugyancsak elkerülhetjük a csalásokat az áruk személyes átvételével vagy utánvéttel fizetéssel, emellett hasznos a vásárlói visszajelzések elolvasása, továbbá gyanús lehet, ha egy terméket jóval az értéke alatt, különösen kedvező áron kínálnak – figyelmeztetett Szabó Henrik.

Pr7

Forrás:MTI

Partneroldalak