2021. február. 26. péntek - Edina napja van
Banner
Banner
Banner
Egy helyen kaphat pénzt és segítséget, ha megtöbbszörözné bevételeit

Egy helyen kaphat pénzt és segítséget, ha megtöbbszörözné bevételeit

2017. január 5. 11:54

Nem csak a fejlesztéshez szükséges tőkét, de adott esetben szakmai, pénzügyi tanácsadást, és számos kiváló együttműködési lehetőséget is kaphatnak azok a vállalkozások, melyek kockázati tőkéhez jutnak az idén kibővített forrásból gazdálkodó Széchenyi Tőkealap-kezelő jóvoltából – mondta Csuhaj V. Imre, a szervezet elnök–vezérigazgatója a Profit7.hu-nak. Érdemes jelentkezni, hiszen ha tőkét nem is kap minden cég, hasznos útmutatással mindenképp gazdagodhatnak. 

Ugyan 2016 közepén lezárult a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) első befektetési időszaka, ám a kormány úgy határozott, hogy az alap futamidejét 10 évvel meghosszabbítja. A folyamatos működés biztosítása érdekében emellett engedélyezték, hogy az alap újra felhasználhassa a sikeres befektetésekből visszafolyó tőkét. Ez egyébként komoly, várhatóan 10 milliárd forintot meghaladó összeg, arra számítunk, hogy az eddig felhasznált pénz 20 százaléka rövid időn belül ismét rendelkezésre áll majd. Ezen felül 8 milliárd forint újabb forrást is kap majd a tőkealap, így nem lesz gond azzal, hogy sorban állnak a cégek, és nincs mit kihelyeznünk feléjük – jegyezte meg az elnök–vezérigazgató.

Szintén komoly lehetőség lesz a cégeknek 2017-től az Irinyi-terv, melyben a kormány gazdaságfejlesztési célként többek között azt is megfogalmazta, hogy az ipar GDP-n belüli arányát 30 százalékra kell növelni. Ez úgy valósítható meg, ha az iparfejlesztést minden hatékony pénzügyi eszközzel támogatjuk, így pályázatokkal, hitelezéssel és tőkével is. Utóbbi esetében a Széchenyi Tőkealap-kezelő tapasztalatai jól hasznosíthatóak, hiszen a mi portfóliónkban számos olyan cég van, melyek beleillenek a gazdaságfejlesztési fő irányokba – mondta Csuhaj V. Imre. 

Számos ágazatba befektetnek, cégmérettől függetlenül

A szakember hangsúlyozta: az SZTA-nál mindig törekedtek arra, hogy minden megkeresést fogadjanak. „Ha a jelentkezőnek más finanszírozási formára van szüksége, vagy esetleg nem kaphat tőkét tőlünk, akkor ezt hamar azonosítjuk, és ha megfelelően felkészült a cég, kapcsolatba is hozzuk az illetékes intézményekkel. Ha például úgy látjuk, hogy egy vállalkozásnak inkább hitel oldaná meg a problémáját, sem mint kockázati tőke, akkor gyakorlatilag kap egy ingyenes tanácsadást, ahol bemutatjuk az itthon elérhető konstrukciókat, és bátorítjuk, hogy jelentkezzen a céljainak megfelelő intézményekhez”.

Ha valós tőkeigénnyel fordul hozzánk egy cég, akkor kérünk tőle egy rövid leírást arról, hogy mit szeretne – milyen projektre, mekkora tőkét, milyen tulajdoni arányban, mit finanszírozna ezzel a tőkével, milyen futamidővel. Ez alapján már eldönthető, hogy a vállalkozás kérelme befogadható-e vagy sem – tette hozzá az elnök–vezérigazgató.

Az SZTA-val együttműködő cégek nagy többsége jelenleg négy fő iparágba osztható: gépipar-járműipar, egészségipar, kreatívipar, illetve környezeti ipar. Ezen belül egyébként nagyon színes a cégek összetétele, mind termékben, mind pedig cégméretben – utóbbi alapján mikrovállalkozásoktól egészen a többmilliárdos árbevételű tőkeerős kisvállalkozásokig mindenfélét megtalálni náluk.

Van ugyanakkor néhány tiltás alatt álló terület is. Nem lehet például elsősorban mezőgazdasági alaptevékenységgel foglalkozó cégeket finanszírozni, mert azokat az EU más alapjaiból támogatják. Hasonlóképpen el kell utasítaniuk pl. a kereskedelmi ingatlanfejlesztési tevékenységgel foglalkozókat is.

Így választ az SZTA

Ha a jelentkező az alapvető követelményeknek megfelelt, akkor kettős elbíráláson esik át. Első körben egy jelentős üzleti tapasztalattal bíró szakértőkből álló, úgynevezett befektetési bizottság értékeli a javaslatot, hogy az életképes-e, és beleillik-e a stratégiai célrendszerünkbe – fejtette ki Csuhaj V. Imre. Akik itt megfeleltek, azok jogi, pénzügyi és szakmai átvilágításon mentek keresztül – ez a sztenderd eljárás, felkészített ügyvédi irodákkal, pénzügyi szakemberekkel, gyakorlott specialistákkal szembesülnek.

Ha itt nem találtunk kizáró okot, ami esetleg nem került elő az üzleti tervezés során, akkor a végleges döntést az igazgatóság hozza meg. Itt egyébként már kevésbé üzleti kérdésekről van szó, inkább a szabályosságról, vagyis hogy a befektetés mindenben megfelel-e az alapító, a jogszabályok és az üzleti szabályzatok által meghatározott feltételeknek – jegyezte meg.

Hozzátette: az egész ügymenet átfutási ideje elsősorban a jelentkezők felkészültségén múlik, az SZTA mindig igyekszik gyorsan válaszolni és reagálni, de ha valaki két-három hétig vár az iratok beküldésével, vagy kérdések megválaszolásával, akkor ők is csak lassabban tudnak dolgozni.

A döntés mindig a partnercégeké marad

Nagyon gyakori a kockázati tőke világában, hogy az utolsó pillanatban hiúsul meg egy befektetés, mivel az aláírás pillanatában korábban nem részletezett feltételek kerülnek bele a szerződésekbe. „Ilyen nálunk nem fordul elő, teljesen transzparensen működünk, amilyen feltételeket olvashatnak a nyilvánosan elérhető dokumentumokban, úgy járunk el mindenkivel” – mondta az elnök–vezérigazgató.

Nagyon fontos ezen felül, hogy a Széchenyi Tőkebefektetési Alap- szabályai szerint soha nem kerülhet többségi tulajdonba, vagyis nem fordulhat elő, hogy az alap átveszi a cég működtetését, döntési jogköreit. Ez azért különösen fontos, mert a legtöbb családi vállalkozásban a vezetői jogkörök egy embernél összpontosulnak, akik nincsenek hozzászokva, hogy van rajtuk kívül egy érdemi beleszólással bíró kisebbségi tulajdonos, nekik pedig garancia ez a magatartás, hogy nem veszíthetik el így a cégüket.

Csuhaj V. Imre hozzátette: „érdemes tudni azt is, hogy az alap működésének célja a gazdaságfejlesztés, vagyis azt szeretnénk elérni, hogy a partnereink fejlődjenek, és azt követően is fejlődni tudjanak, hogy mi kiszálltunk a cégből. Emiatt nem fordulhat elő, hogy mi kilépünk egyoldalúan, a vállalkozás összeomlik, mi pedig elvisszük a pénzünket – ilyen exitstratégia nincs. Már az első pillanattól aktív támogató félként viselkedünk. Ez egyébként saját érdekünk is, hiszen sokkal nagyobb a megtérülés esélye egy növekedő cég esetében, amit segítünk, mintha csak hallgatnánk, és várnánk, hogy mi sül ki a befektetésből.”

Nem csak a cégeknek éri meg az állami kockázati tőke

A szakember emlékeztetett: a kockázati tőkének több gazdaságpolitikai hozadéka is van. Az egyik, hogy minél több forrás jön vissza, annál többször lehet megforgatni, és újabb célok szolgálatába állítani – szemben a vissza nem térítendő támogatásokkal, melyeket csak egyszer lehet felhasználni.

A másik, hogy ha új cégeket hozunk létre, vagy segítjük a vállalkozásokat növekedési pályára állni, akkor abból új kapacitások, növekvő árbevétel származik, ami pedig jelentős adóbevételként is megjelenik a költségvetésben.

„Szintén nem elhanyagolható, hogy mivel transzparens működést követelünk meg a partnerektől, ezek a befektetést követően akár nemzetközi finanszírozási, pénzügyi környezetben is megállják a helyüket. A bankok például kifejezetten szeretnek a mi cégeinkkel dolgozni, hiszen átláthatóak, komoly szűrésen estek már át, és jó eséllyel szép növekedést tudnak produkálni, így alacsonyabb a finanszírozási kockázatuk is” – mondta végezetül Csuhaj V. Imre.

 

Kalocsai Kristóf

Partneroldalak