2017. augusztus. 16. szerda - Ábrahám napja van
Banner
Banner
Banner
Egyre jobban keresünk

Egyre jobban keresünk

2017. május 19. 11:32

A várakozásokat meghaladóan nőttek a bérek márciusban - reagált a Takarékbank a Központi Statisztikai Hivatal márciuasi adataira, ami szerint az átlagkereset 12,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 12,2 százalékos volt a növekedés.

Márciusban a bruttó átlagkereset 298,300 forint volt, így a nettó átlagkereset 198,400 forintot tett ki családi adókedvezmények nélkül, míg a kedvezményt figyelembe véve 206,300 forint volt. A nettó bérek szintén 12,8 százalékkal -  várakozásokat meghaladóan - emelkedtek, így a reálbér növekedés 9, 8 százalék volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó és nettó bérnövekedés minimálisan lemaradt a növekedésben, 12,2 százalékot tett ki. Csak a versenyszférát vizsgálva a bérnövekedés 11,7 százalékra gyorsult az előző havi 9,1 százalékos növekedés után, míg a rendszeres bérnövekedés 12,4 százalékra gyorsult az előző havi 9,9százalék után. A közszférában még jelentősebb ütemben gyorsulnak a bérek, immár 15,7 százalékkal emelkedtek, míg közfoglalkoztatottak nélkül számolva a növekedés 14,4 százalék volt - hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Közölték, a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,2 százalékal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3, 5 százalék volt, míg a közszférában 0,2 százalékkal csökkent a létszám, így egyre inkább egy egészségesebb szerkezet irányába mozdul a magyar munkaerőpiac.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint idén 12,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25  százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb bérverseny miatt. Így a várt 2,3 százalékos infláció mellett tíz  százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31,2 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34,9  százalékkal nőhetnek a reálbérek. A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

További gyorsulás várható idén

Az elemző úgy vélte, ez folyamat idén áprilistól gyorsulhatott be még dinamikusabban, mivel jelentős számú vállalatnál április környékén sikerült lezárni az idei bérmegállapodásokat, így további gyorsulást várhatunk az év további részében. Regionális összehasonlításban a magyar bérek továbbra is a középmezőny végén tartózkodnak, de ez a hátrány az idén már látható és a következő években is kitartó bérdinamikával jelentősen csökkenthető lesz és a piaci folyamatok eredményeként csökkeni is fog a munkaerőért folyó kialakult versenyben. Ahol viszont ennél is jelentősebb a magyar bérek lemaradása - és kormányzati beavatkozással orvosolható -, az bruttó béreket terhelő munkavállalói elvonások szintje, amiben szinte Európa legvégén áll Magyarország, miként a nettó bérek a bruttó bérek 66,5 százalékát teszik ki. A munkavállaló terheinek levonása után Romániában a bruttó bérek 71,9  százaléka, Szlovákiában a 76,3  százaléka, Horvátországban a 74,5  százaléka, Lengyelországban a 71,1  százaléka, Csehországban pedig a 75,9  százaléka marad a munkavállalóknál.

Horváth András kiemelte: jól látszik, ha a munkaerő megtartásáért folyó regionális versenyben Magyarország esélyesként szeretne versenybe szállni, akkor érdemben csökkentenie kell a bruttó béreket terhelő elvonásokat. Erre a legkézenfekvőbb eszköz a kormányzati kommunikációban többször elhangzott és mindenki által támogatott 9 százalékos SZJA kulcs minél hamarabbi bevezetése, amivel a magyar nettó bérhányad 72, 5 százalékra emelkedne. Bár még ezzel a szinttel sem kerülne a régió élére a magyar nettó bérhányad, de a jelenlegi utolsó előtt helyről az erős középmezőnybe érhetne a magyar gazdaság.

 

Hunyor Erna Szofia

Forrás: Pr7/Taklarékbank

Partneroldalak