2017. december. 18. hétfõ - Auguszta napja van
Banner
Banner
Banner
Ezt a hibát adópótlékkal büntethetik

Ezt a hibát adópótlékkal büntethetik

2017. december 5. 13:21

Az eredménytartalékának lekötött tartalékba történő átvezetésének módjáról minden esetben a vállalkozás dönthet. Ám rendkívül fontos, hogy a határozatról írásos dokumentum is szülessen, elkerülve az esetleges félreértéseket.

A fejlesztési tartalék intézménye 2003. óta létezik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, de csak az utóbbi időben jelentek meg olyan vélemények, hogy ennek képzéséhez a taggyűlés döntése, és így taggyűlési határozat kell. Az indok, hogy ha a vállalkozás a képzés évében csökkenti az eredménytartalékot, annak osztalékfizetésre felhasználható része is csökken, ez viszont csak a tagok hozzájárulásával tehető meg –  hívta fel a vállalkozások figyelmét a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Ráadásul, mivel a képzett fejlesztési tartalék összegét az adott év december 31-ig kell átvezetni a lekötött tartalékba, így nem elegendő az erről való döntést az adott év mérlegbeszámolójának elfogadásakor meghozni, hanem egy külön taggyűlést kell összehívni, még az év végét megelőzően.

„A vonatkozó jogszabályok ugyanakkor nem írnak elő ilyen kötelezettséget, a társaság maga dönthet arról, hogy a működés során ki milyen döntést hozhat és mely esetekben kell összehívni a taggyűlést” – hangsúlyozta Bagi Márta, a Crowe FST adótanácsadási szolgáltatások partnere. Hozzátette: ha a taggyűlés hatáskörébe utalták az erről szóló döntést, akkor valóban a taggyűlés határozata lesz a képzés és átvezetés bizonylata, ha pedig a döntést meghozhatja az ügyvezetés, esetleg a gazdasági vezető, akkor nem szükséges a taggyűlés összehívása.

Ez lehet számviteli bizonylat

A fejlesztési tartalék képzése a 9 százalékos TAO mérték mellett is jelentős, adott évi TAO alap csökkentő tétel lehet, hiszen az adózás előtti eredmény 50 százalékáig, maximum 500 millió forint összegben képezhető. „Különösen fontos, hogy számviteli bizonylat támassza alá a könyvelést, ez a számviteli bizonylat pedig bármi lehet, ami megfelel a Számviteli törvény 166.§ (1) bekezdésének. Ilyen lehet például a vezető tisztségviselő döntését tartalmazó okirat is” – mondta el a Crowe FST szakembere.


Bagi Márta szerint ugyanakkor tisztában kell lenni a felhasználásra vonatkozó előírásokkal, mint például azzal, hogy milyen beruházásra használható fel, illetve meddig. „Ha akár a képzés, akár a felhasználás nem felel meg az előírásoknak, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a vállalkozásnak” – figyelmeztetett a szakember.

Hunyor Erna Szofia

Forrás: Pr7/Crowe FST 

Partneroldalak