2018. december. 10. hétfõ - Judit napja van
Banner
Banner
Banner
Folytatódhat a növekedési hitelprogram

Folytatódhat a növekedési hitelprogram

2014. június 12. 14:43

Az alacsony infláció és a fegyelmezett költségvetési politika mellett lehetőség nyílik arra, hogy a jegybank folytassa a kis-és középvállalatok támogatására hivatott növekedési hitelprogramot. Ennek második szakaszában az új beruházási hiteleket helyezik majd előtérbe. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke 1 százalék körüli GDP javulást vár az eddig több mint 10 ezer vállalkozást értintő program folytatásától. 

Windisch László az Állami Számvevőszék Az államadósság-mutató mérséklésének középtávú perspektívái című konferenciáján kifejtette, hogy 2013-ig az infláció többnyire túllőtt a jegybanki célértéken. Az elmúlt két évben ugyanakkor határozott dezinflációs folyamatok voltak, amely mögött a mérsékelt globális inflációs környezet, a visszafogott belföldi fogyasztás, a hatósági energiaárak esetében az árcsökkentések, valamint a fokozatosan süllyedő inflációs várakozások állnak - mondta. Hangsúlyozta, hogy ezek a folyamatok segíthetik az alacsony inflációs környezet stabil fenntarthatóságát.

Az alelnök előadásában arra is kitért, hogy az alacsony inflációs környezetben az MNB-nek módja van a gazdasági növekedést is támogatni. Ennek érdekében a jegybank új eszközöket hozott létre, melynek egyik eleme a 2013. június 1-jén indult növekedési hitelprogram, amelynek második szakasza a tervek szerint a gazdasági növekedésre gyakorolt hatására fókuszál majd, az új beruházási hitelek előterébe helyezésével. A két szakaszban eddig közel 880 milliárd forintra kötöttek szerződést a hitelintézetek több mint 11 000 vállalkozással. 

Az MNB a program második szakaszában 0,8-1,5 százalékos GDP-hatást vár - mondta a beszámoló szerint Windisch László. Az alelnök rámutatott arra, hogy a monetáris politika mozgásterét segíti a fegyelmezett költségvetés is, hiszen az államháztartás EDP módszertan szerinti hiánya 2011 óta nem haladja meg a 3 százalékot. A stabilizálódást jelzi, hogy jelentősen csökkentek az állampapír-piaci hozamok, ami Windisch László szerint a fegyelmezett fiskális politikának, a monetáris politikai fordulatnak, valamint a kedvező nemzetközi környezetnek tudható be. Az alacsony hozamoknak kedvező visszacsatolása van a költségvetésre a kamatkiadásokon keresztül, ezért az MNB az államháztartás bruttó kamatkiadásának csökkenését jelzi a következő másfél évre.

Az MNB alelnöke a beszámoló szerint hangsúlyozta, hogy az alacsony hiány hozzájárult az államadósság-ráta csökkenéséhez, de erősebb forintárfolyam mellett nagyobb csökkenés is elérhető lett volna. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy nemzetközi összehasonlításban is kedvezően alakult Magyarországon az államadósság aránya, mivel 2010 és 2013 között a GDP-arányos államadósság az uniós tagállamok körében Magyarország mellett egyedül Lettországban és Németországban csökkent. Az alelnök pozitív fordulatként értékelte, hogy az államadósság szerkezete is jelentősen változott, amelyben nagy szerepe volt a háztartások által birtokolt állampapír-állomány növekedésének, illetve a folyó fizetési és a tőkemérleg többletének. Az ország külső finanszírozási képességével kapcsolatban kockázatként emelte ki, hogy a lejáró külső adósság megújításához most is számottevő külföldi forrás szükséges. Ennek hátterében a válság előtti évek jelentős külső eladósodása áll – jegyezte meg. 

Az államadósság "elkoptatható", középtávon levihető egy, a GDP-hez mérten elviselhető arányig - mondta  a Költségvetési Tanács elnöke a csütörtöki konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón.Kovács Árpád kifejtette: az államadósság finanszírozását tekintve Magyarországnak évente mintegy 5000-6000 milliárd forint tőketartozást kell megújítania, emellett körülbelül évi 1000 milliárd forintot tesz ki az államadósság menedzselésének költsége, beleértve a kamatokat, a banki költségeket, és a csődkockázati felárra (CDS-re) fordított költségeket. Ezt a mintegy 1000 milliárd forint kiadást az adott évi költségvetések biztosítják, a költségvetések elsődleges egyenlege ugyanis évek óta többletet mutat, a költségvetés nem túlköltekező - emelte ki a KT elnöke.Kovács Árpád szerint belátható időn belül az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke 60 százalékig levihető, de eleinte a csökkenés nagyon szerény mértékű lesz

Windisch László szerint, mivel az MNB tartalékok jelenleg megfelelő szinten vannak, lehetőség van a devizatartalék korlátozott mértékű és fokozatos mérséklésére, amellyel az állam bruttó külső devizaadóssága csökkenthető. Az állam belföldi forintforrások növekvő bevonásával és a deviza-kötelezettségeinek fokozatos törlesztésével csökkenteni tudja a külső devizaadósságát, ami egyben az MNB önfinanszírozási programjának fő célja is.A programmal azt szeretnék elérni, hogy az állam a külföldi források helyett inkább a belföldi megtakarításokra támaszkodjon. A belföldi szektorok közül a lakosság az elmúlt években már növelte állampapír-vásárlásait, és ez a folyamat az idén is folytatódhat. Ugyanakkor a bankok részaránya az államadósság finanszírozásában elmarad a régiós országokétól, és a bankok mérlegfőösszegén belül a jegybanki követelések meghaladják az állami követelések nagyságát.

.

Forrás:Pr7/MTI

Partneroldalak