2018. október. 17. szerda - Hedvig napja van
Banner
Banner
Banner
Hat év, 51 százalékos reálbér-emelkedés

Hat év, 51 százalékos reálbér-emelkedés

2018. július 20. 9:55

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, azaz 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Hat év alatt 51 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek Magyarországon, emellett a reálbérek is kimagasló ütemben, közel 32 százalékkal nőttek.

Hat év alatt 51 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek Magyarországon, emellett a reálbérek is kimagasló ütemben, mintegy 32 százalékkal nőttek. A kormányzat közszférában végrehajtott béremeléseinek, továbbá a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletének és a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően már 65 hónapja folyamatosan a reálbér-emelkedés hazánkban – kommentálta a KSH adatait a Pénzügyminisztérium.

A statisztikai hivatal közlése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó átlagkereset pedig 215 000 forint volt. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a KSH.

A KSH közölte, idén májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 340 ezer forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset májusban családi kedvezmény nélkül 217 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 300 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,9 százalékkal nőtt májusban az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset az első öt hónapban 9,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,2 százalékos növekedése mellett.

A legtöbbet a pénzügyi szektorban kerestek

Január-májusban teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 323 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 ezer forint volt.

A KSH közölte: a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 610 800 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb 208 100 forint. A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó kereset 300 800 forint volt január-májusban.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215 ezer forint volt. Idén a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 223 600 forintra becsülhető. A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy nyolcvanezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8400, illetve 7400 forint.


Idén a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább nőtt. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 223 600 forintra becsülhető  Fotó: Shutterstock

Január-májusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,1, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.

Támogató költségvetés

Hat év alatt 51 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek Magyarországon, emellett a reálbérek is kimagasló ütemben, közel 32 százalékkal nőttek – kommentálta a KSH adatait a Pénzügyminisztérium. Hozzátették, a bérnövekedés folytatódását a 2019-es költségvetés is nagymértékben támogatja, hiszen a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet, ami a vállalkozásoknak további béremelésekre adhat mozgásteret.

A szaktárca kiemelte: a közszférában is folytatódnak a bérfejlesztések, 2019-től tovább nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók, valamint az egészségügyi szakdolgozók fizetése, az önkormányzati köztisztviselők és a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bérrendezését is tervezik, a költségvetés pedig fedezetet nyújt valamennyi, a korábbi években már megvalósult béremelési intézkedés továbbviteléhez is.

Idén január-májusban a bruttó bérek 323 ezer, a nettó bérek 215 ezer, a – folyamatosan növekvő – családi adókedvezménnyel növelt nettó bérek pedig még nagyobb mértékben, 2018 májusában hozzávetőlegesen 226 ezer forintra nőttek. Ez azt jelenti, hogy éves alapon 12,1 százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó keresetek egyaránt, a reálbérek pedig 9,7 százalékkal nőttek.

A Pénzügyminisztérium kiemelte: nemzeti kormány célja változatlanul a teljes foglalkoztatás elérése és az, hogy a gazdasági növekedés eredményét a munkavállalók is egyre inkább érezzék. A növekvő bérek és a munkából élők számának dinamikus növekedése emellett a magyar gazdaság fellendülését is érdemben támogatja, párhuzamosan a költségvetés egyensúlyának megőrzésével.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, az alkalmazásban állok száma 1,4, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 2,7 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma, mivel csökkent a közfoglalkoztatottak létszáma, akik közül egyre többen tudnak elhelyezkedni a versenyszférában. Ezt mutatja, hogy a vállalkozásoknál alkalmazottak száma 2,6 százalékkal bővült, ezzel szemben a költségvetési intézményeknél 2,4 százalékkal csökkent a létszám, miközben a közfoglalkoztatottak nélkül 1,7 százalékkal nőtt. 

Az elemző kifejtette: a tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára számítanak, azonban a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki. Így éves átlagban 10,8 százalékos bérnövekedést prognosztizálnak, ami a várt 2,7 százalékos infláció mellett 7,9 százalékos reálbér növekedést eredményezhet.

Gyorsulhat a bérek felzárkózása

Suppan kiemelte, mivel a szociális hozzájárulási adó 2022-ig évente további 2-2 százalékponttal csökken, a nominális GDP növekedés a következő években 7 százalék körül alakulhat, a következő években tartható lehet a 8,5-9 százalék körüli bérdinamika, így a reálbérek is mintegy 5,5-6 százalékkal nőhetnek. 

Emlékeztetett, az idei várakozásukkal együtt 2013 óta csaknem 42 százalékkal nőhetnek a reálbérek, jövőre 8,5 százalékos bérnövekedés mellett 5,6 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek, így 2013-2019 között már mintegy ötven százalékos lehet a reálbér növekedés. A fokozódó munkaerőhiány miatt, ami az egész térségre jellemző, akár erősebb is lehet a bérdinamika, így gyorsulhat a hazai – és kelet-közép-európai – bérek felzárkózása a nyugati bérekhez.

A termelékenység növekedése azonban elengedhetetlen, amit nem csak a bérek növekedése, hanem a munkaerőhiány is kikényszerít, a vásárlóerő növekedése pedig lehetővé teszi a fogyasztás és a lakossági beruházások tartós dinamikáját. Így a belföldre termelő és szolgáltató vállalkozások árbevételének gyors növekedése is folytatódhat, ami a létszám növelése nélkül növelheti az egy alkalmazottra jutó árbevételt, egyúttal a termelékenységet és a hatékonyságot – szögezte le Suppan Gergely. 

Hunyor Erna Szofia
Forrás:Pr7/KSH/Pénzügyminisztérium/Takarékbank

Partneroldalak