2018. szeptember. 23. - Tekla napja van
Banner
Banner
Banner
Nőtt a háztartások vagyona

Nőtt a háztartások vagyona

2018. augusztus 17. 11:41

Jelentősen, 49 935 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona az idei második negyedév végére, ami 1339 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3954 milliárd a gyarapodás. Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

Számottevően nőtt a háztartások vagyona az idei második negyedév végére. A háztartások kötelezettségeinek szintje 8737 milliárd forintra nőtt 168 milliárd negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 183 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1171 milliárdos negyedéves növekedéssel 41198 milliárd forintra nőtt – részletezte Horváth András, a Takarékbank elemzője. Hozzátette: az idei második negyedév végére 49 935 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1339 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3954 milliárd a gyarapodás.

Az elemző kifejtette: a vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság továbbra is „ész nélkül halmozza fel a készpénzt, brutális mértékben, 297 milliárd forinttal növekedett az állomány negyedév alatt”, ezen felül 278 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 27 milliárddal csökkent a lekötött betéteké. Horváth András közölte: 118 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, kilencmilliárdért rövid lejáratú – elsősorban állam – kötvényeket a lakosság a negyedév alatt, úgy látszik az infláció megjelenésével megszűnik az érdeklődés a rövid papírok iránt.

Átértékelődések, árfolyamnyereségek

Tőzsdei részvényt kiugró mennyiségben, 38 milliárdért vásároltak, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 32 milliárd forint volt, biztosításokba pedig negyvenmilliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvények ötmilliárd forintot hoztak a konyhára összességében a negyedév alatt, így a tőkepiaci turbulenciák ellenére sem fordult veszteségbe a lakosság – értékelt az elemző. Hozzátette, a befektetési jegyek hozama kiugró, 66 milliárd forintos volt, a háztartások biztosításainak átértékelődése pedig mínusz húszmilliárd forint volt.

Horváth András kiemelte, ezen felül jelentősen növekedett a nem nyilvános cégekben lévő háztartási vagyon értéke (konszolidált saját tőke értéke), 292 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig kiugróan jól, 129 milliárdot kerestek a háztartások az elmúlt időszakban látott forintgyengülésnek köszönhetően. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon immár jelentős növekedésbe váltott 128 milliárd forinttal, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 18 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitelek állománya dinamikusan, 145 milliárddal nőtt.


Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 104,4 százalékán állt, ami 6,7 százalékal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az arány a horvát háztartások esetében 87,5 százalék, a cseheknél 81,3, a görögöknél 80,5, az íreknél 76,2, a finneknél 74, a szlovéneknél 70,7, az észteknél 70,2, a lengyeleknél 65,4, a románoknál 50,8, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 41,2 százalékát érte el – fejtette ki a Takarékbank elemzője.

Mint mondta, a fejlettebb országok közé sorolt német 129,8, illetve az osztrák 128,8 százalékos szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a holland 212,7 vagy a svéd 205,1 százalékos szinthez még jelentős fejlődési utat kell bejárnia a magyar gazdaságnak.

Tovább nőhet a háztartások pénzügyi vagyona

Horváth András kiemelte: a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő években is. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközosztályok felé fordulni a lakosság. Húsz negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség. Ilyen például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával történő fizetés ösztönzése, az állami kifizetések teljesen elektronikus útra terelése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná.

A lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke több mint kétszeresére nőtt öt év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat. Viszont az infláció fokozatos visszatérésével az elérhető reálhozam mértéke itt is lassan negatív lesz, így a nem inflációkövető papírok ki fognak szorulni a palettáról, ahogy az már látszik is az értékesítési adatokból, mivel immár a PMÁP állomány nő leginkább a lakossági papírok között – fogalmazott az elemző.


Mindössze 2,8 százalék a részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül      Stockphoto

Horváth András hangsúlyozta: a hozamsivatagos környezetben a lakosság is aktívan keresi a lehetőségeket, egyre aktívabban vásárolja a részvényeket, az első negyedéves tízmilliárdos bevásárlás után az előző negyedévben immár 38 milliárdért vettek tőzsdei papírokat. Ezzel együtt is mindössze 2,8 százalék a részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül, és a 807 milliárd forintnyi állományon belül is mindössze hatvan százalék körüli a hazai kibocsátású részvények aránya, ami elmarad a fejlett gazdaságokban jellemző 5-10 százalékos vagy akár azt meghaladó mértékektől. Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentős feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erősítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevő lakosság részvényvásárlását.

Ám a tőzsdei kínálat tőzsdeképes állami- és magánvállalatokkal való növelése is hozzájárulna a lakosság egyre növekvő pénzügyi vagyonának a reálgazdaság finanszírozásába történő bekapcsolásához, a pénzügyi vagyon szerkezetének egy egészségesebb irányba való elmozdításához. Annak érdekében, hogy a készpénzben és látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudjon a gazdaság szereplőinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további érdemi gyarapításában.

Pr7
Forrás: Takarékbank

Partneroldalak