2022. január. 19. szerda - Sára napja van
Banner
Banner
Banner
Rosszul állunk az öngondoskodásban: milliók nem spórolnak

Rosszul állunk az öngondoskodásban: milliók nem spórolnak

2016. december 15. 14:07

Bár mindenki tisztában van azzal, hogy az átlagnyugdíj önmagában nem elég a kívánt életszínvonal fenntartásához, mégsem tett a magyarok harmada semmit annak érdekében, hogy időskorában anyagi biztonságban élhessen. Egy kutatásból az derült ki, hogy a 30 és 65 év közötti megkérdezettek kétharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással.

Egészségügy, anyagiak, lakhatás és a család – ezek kellenek az időskori biztonsághoz – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból. E szerint a magyarok számára az időskori biztonság legfontosabb elemeit a megfelelő egészségügyi ellátás, az anyagi biztonság, a megoldott lakhatás, valamint a családi háttér jelentik. A válaszadók ezen szempontok közül a megfelelő egészségügyi ellátást helyezték az első helyre, ezt nyolcvan százalékuk tarja nagyon fontosnak a biztonságérzet megteremtésében. Csak árnyalatnyival maradt le e mögött az anyagi biztonság (76 százalék), valamint a lakhatás (75 százalék) kérdése. A négy szempont közül a legkevésbé fontosnak a biztos családi háttér bizonyult, de még ezt is 66 százalék tartja nagyon fontosnak. A felmérés szerint a nők számára (83 százalék) nagyobb fontossággal bír a megfelelő egészségügyi ellátás, mint a férfiaknak (76 százalék), míg a vidéken élők magasabb arányban (68 százalék) tartják lényegesnek a biztonság megteremtésében a biztos családi hátteret, mint a fővárosiak (58 százalék).

Habár az anyagiak rendkívül fontosak az időskori biztonságérzet szempontjából, mégis a megkérdezettek harmada (33%) nem tett még semmit annak érdekében, hogy idős korára anyagi biztonságban élhessen. (A legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozók körében alacsonyabb ez az arány, ezen válaszadóknak csak a negyede (24%) nem kezdett el gondoskodni nyugdíjas éveiről.) A válaszadók 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy időskorában majd a családtagjai fognak gondoskodni róla – ez főként az 50 év felettiekre jellemző.

Érdekes, hogy csak nagyon kis arányban gondolkodnak a magyarok azon, hogy időskori ellátásukat és biztonságukat eltartási szerződéssel vagy idősek otthonába költözéssel oldják meg. A 30 és 65 közötti megkérdezettek fele rendelkezik már valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, legyen szó akár önkéntes nyugdíjpénztárról, nyugdíjbiztosításról, vagy akár csak bankszámlán félretett pénzről.

Gyógykezelésre szinte egyáltalán nem teszünk félre

Kifejezetten időskori egészségügyi célokra – kórházi vagy otthoni ellátás, illetve gyógyszerek – még kevesebben, a válaszadók 43 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. A megkérdezettek 45 százaléka még nem kezdett el félretenni erre a célra, de tervezi a jövőben, míg 12 százalékuk úgy véli, hogy ennek biztosítása a TB feladata, és nem neki kellene takarékoskodnia. Ez a felfogás különösen a férfiak körében jellemző.

Az NN Biztosító reprezentatív kutatásból pedig az derült ki, hogy a magyar lakosság 36 százaléka már tudatos pénzügyi tervvel készül a nyugdíjas éveire, és ennek érdekében a havi jövedelmének legalább tíz százalékát félre is teszi. A kutatás szerint a megkérdezettek 29 százaléka ugyanakkor egyelőre a túlélésre rendezkedett be, vagyis örül, ha a napi kiadásait fedezni tudják a bevételei, illetve képes gondoskodni a családjáról. Ez az álláspont viszont elsősorban a fiatalabb korosztályra jellemző: a 40 év alattiak nagyjából egyharmada vélekedik így.

A válaszadók 19 százaléka bízik abban, hogy a gyermekei is segítenek majd idősebb korában, ám ezzel együtt, ha tud, akkor takarékoskodik, és 14 százalék azoknak az aránya, akik még mindig bíznak az állami ellátórendszerben. Figyelemre méltó viszont, hogy az ingatlanjuk, egyéb nagyobb értékük eladásával nagyon kevesen számolnak a nyugdíjas évek finanszírozása kapcsán, arányuk mindössze hat százalékot tesz ki. A saját ingatlan eladására egyébként a fiatal korosztály a leginkább nyitott, a kor előrehaladtával viszont nő a ragaszkodás a jelenlegi lakáshoz. A nyugdíjas évekkel kapcsolatos felelősségérzet növekedését jelzi az is, hogy a válaszadók többsége – 68 százaléka – valamilyen formában befektetné a pénzét, ha váratlanul ötmillió forinthoz jutna: ezen belül 18 százalék az összeg felét kifejezetten nyugdíjcélra tenné félre.

Az adójóváírás nem titok

Szintén bíztató jel a nyugdíjcélú megtakarítások jövőbeni alakulása szempontjából, hogy a megkérdezettek közel kétharmada – 62 százaléka – tud a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírásról is, sőt, a 40 év felettieknél a 75 százalékot is meghaladja ez az arány. Ugyanakkor a nyugdíjbiztosításra igénybe vehető adójóváírás maximumával – amely évi 130 ezer forint – csak az arról tudó 36 százalék van pontosan tisztában, és azt is csak a megkérdezettek egyharmada tudja, hogy lejáratkor, azaz a szerződés megkötésekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphatja kézhez a nyugdíjbiztosításban felgyűlt megtakarításait.

„A felmérésünk eredményei alapján fokozatosan nő azoknak az aránya Magyarországon, akik tudatosan készülnek a nyugdíjas éveikre. Az is látszik ugyanakkor, hogy még bőven lehet javítani az arányokon, és a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó lehetőségekkel sincs még a többség tisztában” – nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője.

 

Hunyor Erna Szofia

Forrás: Pr7/4Life Direct /NN

Partneroldalak