2020. november. 24. kedd - Emma napja van
Banner
Banner
Banner
A kata és a kiva közti különbség

A kata és a kiva közti különbség

2014. június 18. 14:47

A kisvállalkozások adózásai modelljeivel, és az azokat elválasztó bevételi értékhatárokkal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol adószakértőnk.

Milyen éves árbevétel mellett érdemes a kivát választani?

Bár a kiva adózásnak van felső árbevételi korlátja (évi 500 millió forint), mégsem az árbevétel, az ami elsősorban meghatározó a különös adózási mód választásában, hanem inkább a bérjárulékok. A kiva adózás lényege, hogy szemben a társasági adó hatálya alatt lévő vállalkozás által fizetett 10%-os társasági adóval, a bérek után megfizetett 27%-os szociális hozzájárulási adóval és 1,5%-os szakképzési hozzájárulással, a kiva adózó a pénzforgalmi eredményének személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege (de minimum az utóbbi) után 16%-os kisvállalati adót fizet. Az adómértékekből látható, hogy minél nagyobb a bérköltség (személyi jellegű kifizetés), annál nagyobb a kiva adózás előnye.

Kiva-t választani csak a 2012. évi CXLVII. törvény azaz a  Katv. 16§- ában meghatározott feltételekkel lehet:

·         mely az átlagos statisztikai létszám 25 fő,

·         az adózó adóévet megelőző adóévében elszámolandó bevétele nem haladja meg az 500 millió Ft-ot,

·         az adóévet megelőző két naptári évben az adózó adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte, vagy függesztette fel,

·         az üzleti év fordulónapja december 31- e,

Miként ösztönzi a kiva a beruházásokat?

Bár az idő rövidsége miatt még pontos kimutatások nem készülhettek (a kiva adózás 2013. január 1-jétől lehetséges), de az adózás mechanizmusa meghatározó mértékben hozzájárul a beruházások ösztönzéséhez. Ez egyrészről köszönhető annak, hogy az általában pénzkiadással járó beruházás csökkenti a pénzforgalmi eredményt, azaz csökken a kiva alapja is (maximum a személyi jellegű kifizetés összegéig). Másrészt a beruházások támogatása ott mutatkozik, meg, hogy a pénzforgalmi eredmény negatív összegére vonatkozó általános érvényű 10éves felhasználási idő (veszteségelhatárolás) helyett a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök értékéig teljes mértékben csökkenthető a következő évek adóalapja.

Tehát figyelembe véve azt a tényt, hogy a kiva adózás lényege cash-flow alapú, ezért a beruházások saját pénzeszközből történő finanszírozása csökkenti a fizetendő adó mértékét.

Ha a beruházás nyomán létszámbővítésre is szükségünk van, az milyen többletköltségekkel jár?

Mivel a kiva alapját egyrészről a személyi jellegű kifizetések adják (ilyen a munkabér is), ezért a bérköltség bruttó összegén felül 16%-os kisvállalati adó növekménnyel is számolnunk kell.

Elméletileg a beruházás által már lecsökkent pénzkészlet az eredmény után fizetendő kiva alapját ilyen arányban redukálja. Gazdaságilag tehát addig érdemes a munkaerő állományt bővíteni, amíg meg tudjuk még utána fizetni a 16% kiva adót.


Ha leesik a bevételünk, mikor érdemes áttérni a katára?

A kata adózás éves 6 millió forint árbevételig előnyös azok számára, akik alacsony költséghányaddal működnek. Az adózás a társas vállalkozások közül csak a közkereseti társaságok és betéti társaságok számára választható. Ebből adódóan mind az árbevétel, mind a társasági forma alapján eltérő gazdasági társaságok számára optimális a kata illetve a kiva. Természetesen van némi átfedés, de a törvényalkotók szándéka különböző vállalkozási formák, és árbevétel viszonylatú gazdálkodók kedvezményes adózási konstrukcióinak biztosítása volt. Alapvető cél a hazai mikro- és kisvállalkozások adózási terheinek csökkentése, és ezáltal piaci pozícióiknak fokozása, valamint fejlődés indukáló hatásának megteremtése. Járulékos elemként megjelenik a gazdálkodók körében a fekete és a szürke gazdaság beszűkülése.

Ha úgy adódik, hogy a kisvállalkozásnak egyáltalán nem volt bevétele az elmúlt évben, akkor is be kell adnia bevallást?

Igen, a bevallást a bevétel elmaradásától függetlenül be kell nyújtani az adóévet követő év május 31. napjáig. A bevallási kötelezettség rendszeres teljesítése a vállalkozás létezésének a feltétele, benyújtásának elmulasztására nem mentesítő körülmény a jövedelem és a bevétel hiánya adott időszakban.





 

Partneroldalak