2020. november. 24. kedd - Emma napja van
Banner
Banner
Banner
A törzstőke-emelés könyvelése

A törzstőke-emelés könyvelése

2014. július 1. 14:26

A kft-k kötelező tőkeemelésével és a feltőkésítés alatti osztalékfizetéssel kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol adószakértőnk.

Feltölthető-e a kft törzstőkéje az új Ptk. által előírt szintre a társaság nyereségéből részletekben?

A Kft törzstőkéje feltölthető a felhalmozott társasági nyereségből, azaz az eredménytartalékból.

Amennyiben magánszemély a társaság üzletrészének tulajdonosa és az eredménytartalékból kívánja megvalósítani az új Ptk.-ban előírt kötelező 3 millió forintos törzstőke emeléshez szükséges különbözetet akkor ezt minden további nélkül megteheti. A tőkemegfelelés végrehajtásakor két fő dologra figyeljünk: Egyik, hogy társasági szerződés módosítása alapján lehet csak ezt a cselekményt megvalósítani, a másik, pedig ha nem apportból vagy pénzbeli betétből, hanem eredménytartalékból kerül a törzstőke megemelésre, úgy azt adójogi szempontból a könyvelésben elkülönítetten kezeljük.  Erre azért van szükség, mert az eredménytartalék a társaság üzletrészeivel rendelkező magánszemélyeknél potenciális jövedelem lehet, melyhez elméletileg osztalék felvétele mellett jutnának. Amennyiben viszont törzstőke emelésre használják fel a felhalmozott eredménytartalékukat, úgy az adómentesen kerül a törzsbetétek javára lekönyvelésre. Egy későbbi estleges alaptőke leszállítás esetén a befizetett törzstőke adómentesen vonható ki a vállalkozásból, viszont az eredménytartalékból átvezetett összeg abban a pillanatban realizált jövedelemmé változik és így személyi jövedelemadó típusú befizetendő kötelezettséget eredményez. Így ez ekkor már tőkejövedelmet jelen a magánszemély szempontjából.

Konklúzió: törzstőkét emelhetünk eredménytartalékból, azonban ha valamikor ez leszállításra vagy kivonásra kerül, úgy ez az összeg az SZJA tv. alapján tőkejövedelemnek fog minősülni és ezáltal adóköteles lesz.

Társas vállalkozásoknak 2016.03.15-ig kell megfelelni a  törvényi változásból fakadó 3 milliós törzstőke követelményüknek, ezért eddig az időpontig kell hogy rendezzék törvényi kötelezettségüket. Valamint a törzstőke emelés kötelezővé válik az első társasági emelés pillanatában. 

 

Hogyan fizethet a cég osztalékot addig, amíg nem töltötte fel a törzstőkét a kívánt szintre? 

Ha nincs még feltöltve a megfelelő szintre a törzstőke, az azt jelenti, hogy még a régi, Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) hatálya alatt működik, azaz az osztalék fizetése is a korábbi Gt. rendelkezéseinek megfelelően történik, így nem jelent osztalékfizetési korlátot.  

Más a helyzet azonban, ha a vállalkozás már az új Ptk. hatálya alá esik, és már döntött a tőke felemeléséről, de még nem fizette azt be. Ugyanis a törzstőke emelésére az új Ptk. lehetőséget teremt oly módon is, hogy a tagok a törzstőke felénél kisebb összeget fizessenek be azonnal – a társasági szerződésben meghatározott módon- a maradékra pedig akár 3 évet is meghatározhatnak. (Helytállási kötelezettségük a még be nem fizetett törzsbetétekre is érvényes lesz!) Azonban a törzstőke befizetésének az új Ptk. szerinti kitolása esetén osztalék addig nem fizethető ki, amíg a törzstőkét nem rendezik. Tehát itt már osztalék kifizetési korlátot fog eredményezni.  

 

Miként vehetnek fel a vállalkozások kölcsönt a törzstőke feltöltésére? 

A törzstőke feltöltés az üzletrész tulajdonosok kötelezettsége. Ezen kötelezettségek teljesítése kizárólag a tagok személyét érinti. tehát amennyiben a tagok nem tudják fedezni saját forrásból a tőkeemeléshez szükséges pénzeszközt, úgy elméletileg hitel felvételhez folyamodhatnak. Természetesen a banki szabályozás hitelminősítési folyamata során az adott tag hitelképessége dönti el a pénzintézetek által folyósítandó törzstőke emeléshez szükséges forrást. Az üzletrész tulajdonosa lehet magánszemély és vállalkozás is, mindkét esetben önállóan kell, hogy fedezetet szolgáljanak a törzstőke emelés banki folyamataihoz. A hitelből megvalósított tulajdonosi törzstőke kielégítés kötelezettje a hitelt felvevő magánszemély vagy vállalkozás, tehát a továbbiakban ezen összegek visszafizetése is őket terheli. A kötelezettség nem áthárítható a törzstőke emelés alanyára.

 

Milyen apportot a legcélszerűbb bevinni a feltöltéshez?

Az üzletrész tulajdonosai apporttal is eleget tehetnek a törzstőke emelési kötelezettségüknek. A törvény az apportban megtestesülő eszköz megjelenési formáját nem korlátozza. Fontos szabály azonban, hogy a létesítő okiratban szereplő apport értékéért az apportba adó korlátlan felelősséggel tartozik 5 évig. Pl. egy követelés beapportálása esetén a meg nem térülés bekövetkeztekor az apportba adó kötelezettsége az abszolút, 100 százalékos helytállás. Valamint a többi tagnak is egyetemleges helytállási kötelezettsége van, amennyiben tudomásuk volt arról, hogy nem megfelelő értéken fogadták el ezen nem pénzbeli hozzájárulást.

Mivel tehát az apport értékéért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató tag tartozik felelősséggel, így olyan eszközt, követelést tanácsos bevonni, aminek viszonylag egyértelműen meg lehet határozni a piaci értékét.

 

Mennyiben változik meg a könyvelés akkor, ha a magyar kft átalakul egy külföldi vállalkozás fióktelepévé? 

A fióktelep is alanya a Számviteli törvénynek, így beszámoló készítésre kötelezett az általános szabályok alapján. Alanya a társasági adónak is, mindebből következően önálló könyvvezetéssel is rendelkeznie kell. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mivel része a külföldi anyacégnek, a magyarországi könyvelés beleolvad az anyacég vállalati szintű könyvelésébe. A fióktelep magyarországi gazdálkodása tehát része az anyavállalt gazdálkodásának, így nem önálló gazdálkodó szervezet. Továbbá megjegyzendő, hogy az új Ptk. is még (egyedüliként) jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetként definiálja.

 

Dr Tóth Márk mérlegképes könyvelő, okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, okleveles pénzügyi revizor, igazságügyi adó- járulék- és könyvszakértő, a gödölllői Szent István Egyetem docense.

Partneroldalak