2020. november. 24. kedd - Emma napja van
Banner
Banner
Banner
Az örökösödési adó és a cégöröklés

Az örökösödési adó és a cégöröklés

2014. július 8. 11:24

Adószakértőnk válaszolt az örökösödési adóval és a cégörökléssel kapcsolatos olvasói kérdésekre. 

Milyen vagyontárgyak után kell örökösödési adót fizetni?

Alapvetően öröklési illetéket a belföldön lévő hagyaték után kell fizetni. A külföldön megszerzett hagyatékra pedig abban az esetben, ha a megszerzés helye szerinti országban adót nem kellett utána fizetni. Az adófizetés tényének bizonyítása természetesen minden esetben az örököst terheli.

Az örökség és ez által az erre fizetendő illeték tárgya tulajdonképpen a hagyatéki eljárás során megállapított vagyon megszerzése, mely az örökhagyó halála napján keletkezik. Az illetékfizetés alapja lehet az örökség, hagyomány útján történő átadás, vagy halál esetén történő ajándékozás.

Mindezekbe beletartozhat tehát ingatlan - föld, valamint ezzel kapcsolatban álló minden más dolog -, ingóság - pénzeszköz, értékpapír, üzletrész, vagyoni betét -, valamint bizonyos vagyoni értékű jogok megszerzése, így különösen a haszonélvezeti jog megváltása, földhasználat, üdülőhasználati jog, vagyonkezelői jog átadása, üzembentartói jog öröklése, valamint az önálló orvosi tevékenység működtetésének öröklése. Fontos kivétel azonban, hogy nem tartozik illetékfizetési kötelezettség alá a bérleti jog hagyatéki eljárás során történő átadása. - A törvény a vagyoni értékű jogok definiálásakor az öröklési illetékre vonatkozóan tételesen felsorolja melyek tartoznak illetékfizetési kötelezettség alá. Minden más adómentes lesz.

Az öröklési illeték megállapításánál figyelemmel kell lenni továbbá az illetékmentességi szabályokra is. Ezek alapján mentes az öröklési illeték alól az egyenes ági rokonok közti hagyatékátadás, valamint a túlélő házastárs öröklése. Illetékmentességet élvez továbbá az örökölt ingóságból a 300e Ft-ot meg nem haladó rész, az építési telek (ha azon 4 éven belül az örökös érvényes lakhatási engedéllyel rendelkező lakóingatlant épít), az EGT állam által kibocsátott értékpapír, a művészeti, tudományos, közjóléti célú örökség, valamint a lakástakarékpénztárból szerződés szerinti vagyonszerzés.

Az illeték általános mértéke 18%, lakástulajdon-szerzés esetén 9%, gépjármű, pótkocsi örökléssel történő megszerzése esetén pedig mértéke a visszterhes vagyonátruházási illeték kétszerese.

Milyen rokonsági fok esetén kell egyáltalán fizetni?

Annak, aki nem minősül egyenes ágbeli rokonnak, illetve túlélő házastársnak.

Egyenes ágú rokonok a felmenők, azaz a szülő, nagyszülő, dédszülő, valamint az utódok: gyermek, unoka, dédunoka. Továbbá örökbefogadás esetén is megállapítható az egyenesági rokonság, ebben az esetben 20 millió forintig adómentes a hagyaték.

Milyen adó-és közterheket rónak ki, ha a vállalkozást örököltünk?

Abban az esetben, ha nem élvezünk illetékmentességet, akkor az illeték mértéke a tiszta érték 18%-a. Tiszta értéknek tekintendő az üzletrész hagyatéki terhekkel csökkentett forgalmi értéke. Más a helyzet, ha egyéni vállalkozást öröklünk. Ekkor az illetékfizetési kötelezettség az egyéni vállalkozásban szereplő egyes vagyonelemekre áll fenn, megjelenési formájuktól függően (ingatlan, ingóság, vagyoni értékű jogok, stb.) Továbbá kedvezményként az illeték alapját 25%-al, max. 2,5millió forinttal lehet csökkenteni, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni kívánjuk, melyről közjegyző előtt nyilatkozatot is teszünk.

Ugyanezen kedvezmény illet meg minket, amennyiben kisvállalkozásban lévő vagyoni betétet örököltük. Ebben az esetben a kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az örökséggel megszerzett törzsbetétünk kitegye az összes vagyoni betét 50%-át, valamint nyilatkozunk, hogy legalább 3 évig nem csökkentjük ezen arányt, illetve ezen időtartam alatt nem szüntetjük meg a vállalkozást.

Milyen adó-és közterheket kell fizetni a tulajdonos nyugdíjba vonulása esetén?

A közterhek megváltozása alapvetően attól függ, hogy a magánszemély nyugdíjazása előtt milyen jogviszonyban végezte a tevékenységét. Ezek alapján, amennyiben a tulajdonos a személyes közreműködését munkaviszonyban folytatta, akkor a nyugdíjazással minimálisan fog az adóterhe csökkenni: a nyugdíjastól nem kell levonni a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási és az 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot, egyéb tekintetben minden adó és járulék teher változatlan.

Ha egyéni vagy társas vállalkozóként volt biztosítási jogviszonya, akkor a nyugdíjazással „kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak” fog minősülni, ami azt eredményezi, hogy ugyan havi 6.810 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a cégének, de a jövedelme után a 28,5% foglalkoztatói terhek továbbá a 34,5% magánszemélyt terhelő adók helyett csupán összesen 26%-os adóelvonás áll fenn. (16% Szja, 10% nyugdíjjárulék).

Ha nem a fia, hanem az unokaöccse viszi tovább az üzletet a tulajdonosnak, akkor mennyiben módosulnak az adó-és közterhek?

A nem tag foglalkoztatott a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el, esetében a társas/kiegészítő társas vállalkozói jogviszony kizárt. Az adó- és járulékterhek szempontjából érdektelen, hogy a tulajdonos melyik rokona folytatja tovább a vállalkozást, tehát a járulékok tekintetében nem lesz változás.

Amennyiben tagként viszi tovább az üzletet, tehát tulajdonrészt is szerez, törzsbetétje már az örökösödési illeték hatálya alá fog esni, mivel az unokaöcs nem minősül egyenesági rokonnak, így esetében a személyes illetékmentesség nem áll fenn.

 

Dr Tóth Márk mérlegképes könyvelő, okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, okleveles pénzügyi revizor, igazságügyi adó- járulék- és könyvszakértő, a gödölllői Szent István Egyetem docense.

Partneroldalak