2017. október. 18. szerda - Lukács napja van
Banner
Banner
Banner
Csak így szabad külföldön munkát vállalni

Csak így szabad külföldön munkát vállalni

2016. november 25. 14:22

Az Európai Unióban vállalna munkát? Cége kiküldené az európai gazdasági térségbe? Adószakértőnk összegyűjtötte a szabályos külföldi munkavállaláshoz szükséges tudnivalókat.

Az Európai Uniós (EU) országok határainak egybeforrasztásával erőteljesen megnövekedett a Kelet-európai régióban szocializálódott munkavállalók mobilitási kedve a gazdaságilag fejlettebb, magasabb GDP-vel rendelkező tagállamok irányába. Az EU-s állampolgárok munkavállalási lehetőségei gyakorlatilag kiterjednek mind a 28 tagállamra, valamint ezen felül az EGT tagállamaira is.

Az EGT tisztázandó: gyakorlatilag az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezmény hatálya alá tartalmazó országokat összefoglalóan kezelő meghatározás. Az uniós tagállamokon felül ide tartozik még Izland, Lichtenstein, Norvégia. Gyakorlatilag egy kibővítettebb halmazról beszélhetünk a munkavállalási lehetőségek szempontjából. Tehát minden uniós ország EGT tagállam, és plusz ezen felül a felsoroltak. Svájc speciális státuszban van, mert nem unió tagállam és nem is csatlakozott az EGT-hez.

Az Európai Gazdasági Térségben felmerülő, más országokból beáramló munkavállalók társadalombiztosítási szabályainak alkalmazására EGK Tanácsi rendelet született. Ez a 1408/71 EGK, amihez kapcsolódik a végrehajtásáról szóló 574/72 EGK Tanácsi rendelet. Ezek a rendeletek 2010 05.01-től az Európai Unió tagállamainak tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinációját szabályozzák. A munkavállalók társadalombiztosítási ellátásaira és a nyugdíjaikra való jogosultság szempontjaiból fontos értelmezni a közösségi rendeletben foglaltakat. Alapvetően a közösségi rendelet szerint az egy tagállam joghatóság alá tartozás elve kell, hogy érvényesüljön. Az uniós tagállamok viszonylatában egyidejűleg nem állhat fönt a többes biztosítási (járulékfizetési) kötelezettség. Az sem elfogadható, hogy valaki ne rendelkezzen biztosítással valamelyik tagállamban. Az eltérő tagállamokban eltérő szociális rendszereket építettek ki. Ezen rendszerekhez való hozzáférés, illetve a védelmük alá való tartozás rendezése feltétlen elsődleges szempont a nem jogosult alanyok kiszűrése szempontjából.

Az adott tagállam biztosítási struktúrájához való tartozás jellemzően a helyben lakáshoz kötődik. Vannak olyan tagállamok, ahol a kereső tevékenység folytatása jár csak biztosítási kötelezettséggel és a hozzá kapcsolódó juttatással. Az EGT koordinációs rendeletének fő szabálya szerint elsősorban a munkavállalás helye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályainak alkalmazását rendeli el. Ez lehet akkor is így, ha a munkavállaló, vagy önálló vállalkozó máshol rendelkezik lakóhellyel. Tehát az EGT állampolgárai jellemzően abban a tagállamban biztosítottak, ahol a kereső tevékenységüket végzik.

Van olyan eset, aki például egy hajó fedélzetén foglalkoztatnak. Az ő esetében szociális hovatartozás kérdését az dönti el, hogy mely tagország lobogója alatt hajózik. A köztisztviselők és a velük azonos jogállású személyek a foglalkoztató ország joghatóságai alá tartoznak. Speciális foglalkoztatásnak minősül és a rendelet külön eltérő szabályokat határoz meg, a kiküldetés alapján végzett munka esetében, vagy pl. a két vagy több tagország területén történő foglalkoztatás esetére is.

Kiküldetésről akkor beszélünk, ha egy például magyarországi munkáltató munkavállalóját egy másik tagállam területére küldi ki.  A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. évi tv. 101.§-a rendelkezik a kiküldetésről. Az ebben leírt szabályok alkalmazandók a kiküldő magyar gazdasági társaság eljárásának dokumentálásának lefolytatásához. Alapvetően a kiküldetés lényege az, hogy a munkáltató gazdasági érdekeitől vezérelten ideiglenesen a szokásos munkavégzési helyén kívüli helyre küldi ki, illetve kötelezi munkavégzésre a munkavállalót. A Magyarországon biztosított munkavállaló a magyar jogrendszeren alapuló jogviszonya keretében egy másik tagállam területén a magyar kiküldő javára fog munkát végezni.

Nem lehet kiküldő munkaerő közvetítéssel foglalkozó cég és nem lehet kiküldő az olyan vállalkozás, amelynek nincsenek munkavállalói magyarországi munkavégzésre, és csak igazgatási, adminisztrációs tevékenységet lát el.

A munkavállaló szempontjából a kiküldetés esetén arra is figyelemmel kell lenni, hogy a kiküldött nem állhat semmilyen szerződéses kapcsolatban azon céggel, ahol, akinek a telephelyén a munkát végezni kívánja. A kiküldetés létrejöhet az esetben is, ha a munkáltató a munkavállalót kizárólag azzal a szándékkal foglalkoztatja, hogy egy kiküldetési megbízással egy másik tagállamban dolgozzon. Ehhez hozzá tartozik az a feltétel, hogy a kiküldetés teljes ideje alatt folyamatosan fent kell állnia a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló közötti kapcsolatnak, valamint a vállalkozásnak Magyarországon valós és tartós gazdasági tevékenységet kell végeznie.

Akkor minősülhet kiküldőnek a magyar vállalkozás:

  • ha rendelkezik Magyarországon székhellyel, vagy munkavállalót foglalkoztató telephellyel, irodával,
  • Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, melynek keretein belül a termelés a forgalmazás és az egyéb szolgáltatói tevékenység során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belüliek aránya belföldön eléri az 50 százalékot és ugyanígy a bevételének ötven százaléka legalább belföldi tevékenységből származik.

A fentiek vizsgálatára a kiküldetést megelőző 12 hónap, de legalább hat hónap adatai alapján kerül sor. Az ilyen arányú jelentős belföldi tevékenységnek a munkavállaló kiküldetése során folyamatosan, mindvégig fenn kell állnia. Ettől eltérő csak az lehet, ha a magyar munkáltató a munkavállalót kapcsolt vállalkozáshoz küldi ki. Ilyenkor figyelembe kell venni azt, hogy a magyar munkáltató külföldi telephelye e szabályok alkalmazásában nem minősülhet kapcsolt vállalkozásnak. Kapcsolt vállalkozás meghatározásához a számviteli törvényben meghatározott feltételeket kell alkalmazni.

Van olyan eset, amikor a kiküldetés megszakad. Ha ez 2 hónapnál nem több, akkor azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekintetni. A 60 napos időtartam egy kivárási időkeret, amely ha letelik, akkor újra lehet indítani a kiküldetést. Ha azt megelőzően a 24 hónapot nem használték ki teljes körűen, akkor újból el lehet rendelni a kiküldetést. Ha letelt a 24 hónap és ezt az alapkeretet kimerítette a munkáltató és a munkavállaló a külföldi kiküldetés által, úgy kivételesen az OEP-től lehet kérni meghosszabbítási lehetőséget. Az OEP csak meghatározott esetekben méltánylást érdemlő körülmények felvázolása esetén adhat hosszabbítást, de csak abban az esetben, ha kellően indokoltnak látja az időtartam megnyújtásának lehetőségét. A magyar társadalombiztosítási jogviszonyt a kiküldetésben meghatározott személyre az egészségbiztosítási pénztár az A1 jelű nyomtatvánnyal igazolja. Ez az igazolás maximum 24 hónapra adható ki.

Összességében a külföldi munkavállalási lehetőség a magyar állampolgárok számára is nyitott, gyakorolhatják azt egyénileg, illetve magyar vállalkozó által, kiküldetés révén. Az EGT jogharmonizációjából adódóan Magyarországra is jöhetnek tagállami munkavállalók, illetve kiküldetéssel ide rendelt személyek. Tehát a munkavállalók országról országra történő vándorlásának kizárólag a lehetőségek szabnak határt. Az adott ország gazdasági fejlődéséhez jelentősen hozzá tud járulni a nagy mennyiségű, szakképzett munkavállalók rendelkezésre álló tömege. Az unióban fennálló gazdasági polarizáció, azaz a fejlettebb, gazdagabb nyugat és a fejlődő keleti régiók közötti GDP aránytalanság a munkaerő vándorlás nem feltétlenül kedvező hatását váltja ki például Lengyelországban vagy Magyarországon. Az uniónak központilag kellene törekednie arra, hogy ezen jelenségből fakadó gazdasági hátrányokat megfelelő mértékben kompenzálja. Így ezek szerint a GDP harmonizációja, kiegyenlítődése fontos cél lehet, legalább nekünk itt keleten. Megjegyzendő, hogy a PPP-ben mért aránytalanság természetesen nem mutat ekkora torzót.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök

Partneroldalak