2020. november. 24. kedd - Emma napja van
Banner
Banner
Banner
Csődjelek és eljárások

Csődjelek és eljárások

2014. június 24. 11:55

A cég anyagi helyzetének megingásával, illetve annak kezelésével kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol adószakértőnk. 

Kötelessége-e a könyvelőnek felhívnia a cég figyelmét arra, hogy a cég anyagi helyzete fenntarthatatlan, csődeljárást kell maga ellen kérnie? 

A könyvelésnek nem feladata figyelmeztetni a céget az anyagi helyzete fenntarthatóságára vonatkozóan, hiszen nem is áll rendelkezésére minden olyan információ, mely szükséges lehet egy fizetésképtelenségi helyzet előrejelzésére. A válság előrejelzésének csak egyik eszköze a számviteli információs rendszerekből, tehát könyveléstől megszerzett adatok vizsgálata. Emellett még szükséges más elemzéseket is elvégezni: A vállalkozások igényelhetnének olyan szolgáltatásokat is, amelyek az ilyen típusú analíziseket lefuttatva képesek előre jelezni a vállalkozás ellehetetlenülési folyamatának kezdetét. Vélhetően ennek a gazdálkodók nem látják értelmét, így nem igazán akarnak tudomást venni az ilyen helyezetek kialakulásáról. Szögezzük le, hogy alapvetően tehát a vezető tisztségviselő feladata a cég anyagi helyzetének folyamatos figyelése, és tagok elé tárása, amikor szükségesnek tartja, hiszen ő rendelkezik olyan információkkal melyek releváns hatással bírnak: kell-e idegen tőkét bevonni, tudnak-e a tagok többlet vagyoni hozzájárulást teljesíteni, hogyan lehetne a fizetést átütemezni, stb.

Természetesen vannak erre vonatkozóan törvényi előírások is, melyeket figyelni kell (pl. saját tőke negatív értéke), ezekre a könyvelő felhívhatja a figyelmet, azonban nem kötelessége, hiszen az előállított beszámoló adatokból mindez egyértelműen látszik. A jogszabályok nem megfelelő ismerete pedig nem mentesíti a vezető tisztségviselőt a felelőssége alól.

Csődeljárást kizárólag az adós tud kérni maga ellen. Ez sajnos még jelenleg is negatív csengésű szó a magyar köztudatban, de fontos hangsúlyozni, hogy itt a cél a cég megmentése, és a tovább működtetés. Csőd alatt ugyanis az adós fizetési moratóriumot kap, mely idő alatt nem kell – a törvényben meghatározott kötelező kifizetésektől eltekintve – a számláit kifizetnie. Vagyonfelügyelőt rendelnek ki a céghez, és az ő ellenjegyzésével lehet csak további kötelezettséget vállalni. A moratórium 120 nap (vagy meghosszabbítva max 365 nap) Ez idő alatt a fizetési nehézséggel küzdő cégnek arra kell törekednie, hogy az anyagi helyzetét helyreállítsa, meg tudjon egyezni a hitelezőivel, és csődegyezséget kötve tovább tudja folytatni utána a működését. Ez tehát egy lehetőség az átmeneti fizetési nehézséggel küzdő cégnek, és nem kötelező eljárás. (Hitelező nem is tud csődeljárást kezdeményezni ilyen cég ellen, neki a felszámolási eljárás megindítására van lehetősége.)

Milyen tételek utalnak arra a könyvelésben, hogy a tevékenység nem folytatható tovább? 

 A tevékenység megszüntetése a folyamat legutolsó lépése, ezt megelőzően már hónapokkal, évekkel korábban jelentkeznek azok az anomáliák, amelyek sürgős intézkedéseket kívánnak. Egy tipikus folyamat: először az tapasztalható, hogy a követelés állományunk meghaladja a kötelezettségekét, azaz mi finanszírozzuk a partnereinket. A finanszírozás miatt a teljesítményünk csökken, a megrendelések csökkennek, majd elmaradnak. Rendre veszteséget termelünk, a cég feléli a saját tőkéjét. A tagoknak kötelező összeülni abban az esetben, ha a saját tőke negatív, illetve a saját tőke tartósan lemegy a jegyzett tőke felére.

Mikor áll elő olyan anyagi helyzet, amikor a csődeljárás mellett felszámolást is kell kérnie maga ellen a cégnek? 

Csődeljárás akkor fordul át felszámolási eljárásba, ha nem sikerül a hitelezőkkel megegyezni, vagy az elfogadott csődegyezség ellenére adós nem tartja be a vállalt kötelezettségeit. Ezen esetben, a bíróság automatikusan, tehát a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül megindítja a felszámolási eljárást, és felszámoló biztost rendel ki.

Felszámolást adós cég is indíthat maga ellen, nem csak a hitelezője. Különbség a csődhöz képest, hogy itt a megszűnés lesz a cél, nem a továbbműködés.

Mindezek mellett, ha egy normál vállalkozás szeretné befejezni a működését és végelszámolás megindításáról dönt, azonban az eljárás alatt kiderül, hogy a vagyon mégsem fedezi a vállalt kötelezettségeket és a tagok nem pótolják a hiányt, kötelező a felszámolási eljárást megindítania maga ellen.

Milyen vizsgálatokat végez el ilyenkor az adóhivatal? 

Alapvetően azt vizsgálják első körben, hogy minden bevallási kötelezettségnek eleget tett-e a vállalat. Beszámolóit letétbe helyezte-e? Majd mindezeket 5 évre visszamenőleg, tehát elévülési időig vizsgálhatja. Az ellenőrzés kiterjedhet a gazdasági események valódiságának vizsgálatára, bizonylatok eredetségének, könyvvezetés számviteli törvénynek megfelelőségének vizsgálatára. Felszámolás alatt a felszámoló megtámadhatja azon szerződéseket, melyek feltűnő értékkülönbséggel köttettek, vagy ingyenesek.

Mire kell vigyázni ahhoz, hogy ne bírságoljanak meg bennünket a csőd-illetve felszámolási eljárás során? 

Elsősorban a határidők betartására. Felszámolás esetén a felszámolási eljárást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően, 30 napon belül, megelőző nappal tevékenység záró beszámolót kell készíteni, záró adóbevallásokat, letárt, iratanyagokat vagyont át kell adni a kirendelt felszámoló biztosnak.Mindezek elkészítése a volt vezető tisztségviselő felelőssége.

Csődeljárás során a bejelentést követő napon megilleti a céget az ideiglenes fizetési moratórium, majd a moratórium, miután Bíróság elfogadta a csőd kérelmet. Innentől fogva „Cs.a.” toldat használata kötelező. Vagyonfelügyelő ellenjegyzése nélkül nem lehet kifizetéseket eszközölni.

Ne felejtsük el, hogy a gazdálkodásért felelős vezető tisztségviselők kötelesek döntéseikkel a hitelezők érdekeit szolgálni. Ha a fizetésképtelenség tartósan fennáll és hitelezőinket nem vagy csak részlegesen tudjuk fizetni akkor külön figyelnünk kell arra, hogy ne diszkrimináljunk a kifizetések során a különféle tartozások között Ez a hitelezők védelme és büntetőjogi felelősségünk ezen szabály betartása. Ellenkező esetben a korlátolt felelősség megszűnik, és a teljes felelősség a menedzsmentre illetve a tagokra száll.

 

Dr Tóth Márk mérlegképes könyvelő, okleveles könyvvizsgéló, adótanácsadó, okleveles pénzügyi revizor, igazságügyi adó- járulék- és könyvszakértő, a gödölllői Szent István Egyetem docense.

Partneroldalak