2020. augusztus. 5. szerda - Krisztina napja van
Banner
Banner
Banner
Év végi könyvelési feladatok - I. rész

Év végi könyvelési feladatok - I. rész

2015. december 14. 11:45

Közeleg az új esztendő, a cégeknek pedig számot kell adniuk tevékenységükről számviteli és adójogi szempontból is, mindez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy elég lenne egy gyors leltározást levezényelni, aztán gyorsan összedobni egy főkönyvet. Adószakértők ezért az év végi zárások fontosabb tudnivalóira világít rá.

A gazdálkodó szervezetek menedzsmentje így december tájékán egyre nagyobb érdeklődést fejt ki az általa vezetett vállalkozások pénzügyi és számviteli folyamata iránt. Természetesen ez csak főként azokra jellemző, akik vagy maguktól vagy a szakembereik által felmérik ennek szükségszerűségét vagy fontosságát. Annyit minden vállalkozó tud, hogy évvégén leltározni kell. Természetesen ez messze nem fedi le mindazon munkaigényeket, mellyel előkészítik a vállalkozást a beszámoló elkészítésére. A december hónapnak legfőbb kérdésköre az érintettek számára a vállalkozás várható eredményességének feltérképezése. Ilyenkor minden adminisztratív rendszerben dolgozó személy megpróbál pánikszerűen egy megközelítőleg pontos átfogó, az évet lehető legteljesebben bemutató főkönyvet produkálni, mely alkalmas lesz a vezetői döntések alátámasztására. 

Gyakorlatilag ez önmagában már le is terheli a résztvevő személyek teljes kapacitását valamint megalapozza és elmélyíti az ünnepek és az azzal járó semmittevés utáni kitartó vágyakozást. Bár azért megjegyezzük, igazán lelkiismeretes szakemberek még a karácsonyi mákos bejgli elfogyasztása közben is kalkulálnak az év eleji nyitó tételek várható alakulásával. De ne rohanjuk annyira előre, nézzük meg melyek azok tárgykörök, melyekkel december hónapban foglalkoznunk kell.

  • A december 20- i feltöltési kötelezettség a társasági és az iparűzési adó szempontjából halaszthatatlan, hiszen a meg nem fizetett adóra mintegy 20% bírságot generál automatikusan az adóhivatal. A teendőink a várható éves társasági és iparűzési adó elégséges mértékének megfelelő a 2015. december 21- ig teljesített banki tranzakcióval, valamint a kitöltött 1501. sz. nyomtatvánnyal lesz teljes. Az iparűzési adó feltöltés esetén a bevallást az illetékes önkormányzatnál rendszeresített nyomtatványon kell megtenni. A feltöltésre kötelezettek köre a Tao-tv. 26. § (10) bekezdése szerint minden kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó, valamint minden külföldi vállalkozó abban az esetben, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. Az árbevétel fogalmát a Tao-tv.  4. §-ának 4. pontja alapján kell meghatározni, ami nem azonos (vagy nem feltétlenül azonos) a beszámolóban kimutatott értékesítés nettó árbevételével. Viszont nem vonatkozik továbbá a feltöltési kötelezettség: az egyszeres könyvvitelt vezetőkre,a kettős könyvvitelt vezető adózók közül azokra, amelyeknek a megelőző adóévi évesített árbevétele legfeljebb 100 millió forint. Természetesen a megfelelő mértékű társasági és iparűzési adó kikalkulálásához nélkülözhetetlen az adóalap csökkentő és növelő tényezők, valamint az elszámolható adókedvezmények figyelembe vétele.

A költségvetés az adóalap korrekciókon keresztül gyakorol hatást a számított társasági adó mértékére, annak függvényében, hogy a növelő és a csökkentő jogcímek milyen mértékben preferáltak avagy szakcionálandók. Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímként figyelembe vehetjük például:

  •  a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének törvényben meghatározott összegeit,
     
  • a várható kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalékokat, melyeket felhasználás miatt az adó évben bevételként elszámoltunk.
     
  • a társasági adótörvény alapján számított értékcsökkenési leírás összegét,
     
  •  a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét,
     
  • a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztést,
     
  • a saját tevékenység körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségét,
     
  • megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén a megváltozott munkavállalónak kifizetett munkabér, maximum a minimál bérnek megfelelő összeget, feltéve, hogyha a tárgyi időszaki átlagos állományi létszám nem haladja meg a 20 főt.
     
  • a fejlesztési tartalék, mely az adózó döntése szerint a jövőben beruházásokra képezhet ilyen tartalékot. Ha ezt megteszi, azaz csökkenti az adózás előtti eredményét, akkor azt annak értékét át kell vezetni a lekötött tartalékba és a könyvekben beszámolókban az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kerül kimutatásra. Ez maximum az adózás előtti nyereség 50%-ig maximum 500millió forintig tehető meg. Az érvényesített csökkentésként elszámolt összeget értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni azzal, hogy az  adóévben megvalósított beruházás a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától a bekerülési értékre vetített százalékkal kalkulálva folytatható. Az így képzett tartalékot négy éven belül fel kell használni, különben az adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni.
     
  • az adózás előtti eredményt csökkenthetjük még a közhasznú szervezeteknek a közhasznú tevékenységére nyújtott támogatás azaz adomány 20%-val illetve a tartós adományozási szerződés esetén az adomány összegének 40%- val, de maximum az adózás előtti eredményig.
     
  • a mikro-, kis-, és középvállalkozásnak minősülő adózók csökkenthetik az adózás előtti eredményüket legfeljebb 30 milliót forinttal, ha korábban még használatba nem vett ingatlant vagy korábban még használatba nem vett műszaki berendezést, gépet, - mely közvetlenül a vállalkozási tevékenységet szolgálja - vásároltak a tárgyévben.

Ezen felül természetesen az adóalap növelő korrekciós tételek is megjelennek a társasági adó kalkuláció során, melyek jellemzően a teljesség igénye nélkül az alábbiak:

  • a számviteli törvény szerint elszámolt tervszerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás
     
  • a várható kötelezettségekre képzett céltartalékkal, melyet adóévi ráfordításként elszámoltunk,
     
  • a bírságok és annak jogkövetkezményei, melyeket jogerős határozatban megállapítottak növelik az adóalapot. Ilyenek pl. kötbér, adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, általános bírság,
     
  • a vállalkozásnál nyilvántartott kölcsönök és az arra elszámolt kamatok esetén a nem kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsönre (kivéve hitelintézettől) fizetendő kamat összegével, amennyiben a tartozás napi átlagos állománya nagyobb, mint a saját tőke napi átlagos állományának háromszorosa meg kell növelni az adóalapot, ezt hívjuk alultőkésítési szabály megsértéséből fakadó szankciónak (1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 8. § (1) bekezdésének j) pontja szerint).
    Számítása:
    Növelő tétel = (kamat + 18. § alapján csökkentő tétel) x [kötelezettségek – (3 x saját tőke)]/kötelezettségek

E heti írásunkat a következő héten folytatjuk, amikor a három fő év végi feladatról lesz szó: KATA, KIVA, EVA ki- és bejelentéshez, a jövedelem -(nyereség-), minimum megállapítása, illetve az effektív adókedvezményekről.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök.

Partneroldalak