2018. december. 13. csütörtök - Luca napja van
Banner
Banner
Banner
Így fizeti majd az adót 2016-ban

Így fizeti majd az adót 2016-ban

2016. január 26. 19:04

Adószakértőnk összegyűjtötte a személyi jövedelemadót érintő főbb változásokat. Más lett az adókulcs, a családi kedvezmény, a tárgynyeremények utáni adózás, és a kamatjövedelmek terhe is. 

Alapvető és talán legkardinálisabb változás az SZJA adókulcs redukálása, mely 16%-ról 15 %-ra csökkent. Az adó mértékének csökkentése az egy kulcsos adórendszer előnyei mellett, könnyítést jelent a foglalkoztatottakra és az adóköteles jövedelmekkel rendelkezőkre vonatkozóan. A kormányzati törekvés alapvető célja, hogy a megszerzett bevételből minél több nettó jövedelem maradjon a magánszemélyeknél, így az a gazdasági körforgás ciklusából fakadóan visszakerüljön a fogyasztás működő rendszerébe, tovább bővítve azt.

A változás érintette a családi kedvezményre jogosultak körét, így most már 2016-tól lehetőség van arra, hogy elvált szülők esetén más élettársakkal közösen nevelt gyermekek után is jogosult legyen nevelési ellátására, iskoláztatási támogatásra, valamint családi pótlékra az egyik szülővel együtt élő élettárs is. Ennek feltétele, hogy az élettárs már legalább egy éve szerepeljen az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (NYR). Az ide történő felvétel közokiratba foglalását a közjegyzőnél személyesen megjelenve lehet előterjeszteni és elkészíttetni.

A családi kedvezmény mértékében is változás következett be. 2016-tól kezdődően a törvény 4 év alatt duplájára növeli a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyekre vonatkozó kedvezményezett eltartottként és jogosultsági hónaponként megillető családi kedvezményt. Így 2016.01.01-től a havonta érvényesíthető kedvezmény kétgyermekes családok esetében 12 500 Ft lesz, 2017-től 15 000 Ft, 2018-tól 17 500 Ft, 2019-től 20 000 Ft.

Mint látható a két gyermeket nevelő családoknál csak ebből fakadóan 2016-ban 30 000 Ft-tal több pénzösszeg marad a háztartásaik kis költségvetésében. 2019-re ez az összeg már évi 120 000 Ft lesz. Úgy gondolom, ez egy jelentős segítség a kétgyermekes családoknak. Az egy és három gyermekes családok esetén, azaz kedvezményezett eltartottak esetén, marad a havi 10 000 Ft, három és több eltartott esetén 33 000 Ft az érvényesíthető adókedvezmény havonta. Ez effektív adókedvezmény, mivel csökken az SZJA mértéke 1 % ponttal, így a figyelembe veendő adóalap mértéke értelemszerűen változni fog; magasabb lesz.

Családi járulékkedvezmény, ami azt a magánszemélyt illeti meg, aki elegendő adóalap hiányában nem tud elegendő adókedvezményt igénybe venni a családi kedvezményből fakadóan, ők a magánszemély által fizetendő egyéni járulékok terhére, mint egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék érvényesíthetik a kedvezményezett eltartottra vonatkozó összegeket. Esetükben 625%-ról  665 %-ra módosul az a szorzó, amellyel családi járulékkedvezményt érvényesítőknek korrigálniuk kell a családi kedvezmény adóalappal szemben érvényesíthető összegét.

A személyi jövedelemadó viszonylatában a különadózó jövedelmek tekintetében az adó megállapításához az SZJA tv. szorzók alkalmazását rendeli el. Mivel 2016-tól csökken az SZJA általános mértéke, így ezek a szorzók is módosulnak. A kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításánál például a kifizető által fizetendő adó alapja a kamatkedvezményenként megállapított összeg 1,18-szorosa lesz. Eddig ez 1,19-szerese volt. (SZJA tv. 72. § 2. bek.)

Az olyan nyeremény betétekre, tárgynyereményekre, amelyből az adó levonása nem lehetséges, az adó alapjának meghatározásához a piaci ár értékének 1,18-szorosát kell figyelembe venni, az eddigi 1,19 helyett. Ha a kamatjövedelmet EHO is terheli, akkor az 1,28-as szorzó helyett 1,27-es szorzót kell alkalmazni. (SZJA tv 65.§ 1. bek) Ellenben nem változik az egyes meghatározott juttatások, illetve a béren kívüli juttatások után a kifizetőt terhelő közterhek korrigált megállapítását szolgáló szorzó, ez 2016-ban is marad 1,19%.  Tehát a 15% SZJA-t és a 14% vagy 27%-os EHO-t ilyen esetben továbbra is az 1,19-es szorzó figyelembe vételével kell meghatározni. Így az SZJA tv 69 § 2. bekezdése alapján a béren kívüli juttatásokat terhelő közterhek mértéke 34,51 %-ra csökken, míg az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteher 49,98 %-ra redukálódik.

A kamatjövedelmeket terhelő adó megállapításánál a 2016.01.01-vel kezdődő időszakra eső kamatot 15 %-os adómérték sújtja, de ez csak a 2016.01.01-től megszolgált kamatjövedelmekre lehet alkalmazni. A 2015 és 2016. években folyamatosan fennálló kamatjövedelmet időarányosan a teljes időtartam figyelembevételével napokra arányosítottan kell adómérték tekintetében meghatározni.

A kormányzat az ún. brókercsődök eseményeiből adódóan az SZJA tv-ben olyan változásokat eszközölt, melyek arra irányulnak, hogy a magánszemélyek ne kerüljenek olyan helyzetbe, ami adófizetési kötelezettséget jelentene számukra, tőlük független események bekövetkezte által, mint pl. pénzintézeti felszámolások és egyéb brókerirodák ellehetetlenülése.

Ezért az SZJA tv. 7. §-ának kiegészítése történt meg, melynek lényege, hogy a magánszemély számára soha ne eredményezzen adókötelezettséget az a körülmény, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya az adott pénzügyi intézmény felszámolása által szűnik meg. Tehát a megszűnés a továbbiakban nem keletkeztethet adókötelezettséget, vagy meghatározott visszafizetési kötelezettséget. A magánszemély az érintett pénzügyi intézménnyel való kapcsolatában a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg alapján jogszerűen rendelkezik adófizetői nyilatkozattal az intézmény igazolásával az általa befizetett összegről, mely adókedvezményt keletkezetett.

Mivel az adóhatóság a nyugdíj-előtakarékossági számla megszűnéséből adódóan, az azt vezető pénzintézet megszűnéséből adódóan, nem tudja a számlavezetőhöz utalni a magánszemélynek járó, a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett összeget, ezt kikerülendő a magánszemély kérelmére a magánszemély által megjelölt lakcímre vagy bankszámlára lehet majd kiutalni azt. (Szja tv. 44§ B 6/a) Azért, hogy a csődbe került befektetési vállalkozások ügyfelei ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, mint az egyéb pénzügyi intézmények ügyfelei, a 2016. évi SZJA csomagban pénzügyi intézménynek minősülnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII tv. szerint hitelintézeteken és pénzügyi vállalkozásokon kívül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII tv. szerinti befektetési vállalkozás is.

Fogalmi változás szempontjából az SZJA tv-ben továbbiakban a gyermekgondozási segély elnevezés gyermekgondozást segítő ellátásra módosul.

A személyi jövedelemadó-bevallás új rendje alakul ki, hogy a bevallási kötelezettség csak minél kisebb adózói szűk réteget érintsen. Ezért a bevallás elkészítésének kötelezettségét, annak teljesítését egyre inkább az adóhivatal irányába próbálja a törvényalkotó eltolni, így a következőképpen alakul az adóbevallás rendje:

2015-re vonatkozóan:

  • elkészítheti a munkáltató adómegállapítással, ha azt vállalja
  • adónyilatozattal
  • bevallási nyilatkozat megtételével
  • adóhatósági közreműködéssel elkészített egyszerűsített bevallás
  • adóhatósági közreműködés nélkül elkészített önbevallás (53-as)

2016-ra vonatkozóan:

  • munkáltatói adómegállapítás
  • bevallási nyilatkozat
  • állami adóhatóság által elkészített bevallási tervezet elfogadása
  • adóhatósági közreműködés nélkül elkészített önbevallás (53-as)

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök.

 

Partneroldalak