2017. június. 28. szerda - Levente, Irén napja van
Banner
Banner
Banner
Így kell adóznia annak, aki külföldön dolgozik

Így kell adóznia annak, aki külföldön dolgozik

2017. január 26. 13:19

Az Európai Unió adta lehetőségeket kihasználva sokan mentek ki külföldre dolgozni, ugyanakkor az adózás szempontjából fontos dolgokra kell odafigyelni. Szakértőnk most ezeket mutatja be.

A munkavállalók munkavállalási kedvének már nem szab korlátot a földrajzi határ. A kiterjesztett gazdasági, azaz az uniós egységben már gyakorlatilag szabad munkavállalással élhetnek a magyar állampolgárok is. A statisztikai adatokból látszik, hogy viszonylag nagy számban történik mindez, vagyis a mobilitás lehetőségeit kiaknázva dolgoznak külföldön a magyar állampolgárok. Azon munkavállalók számára akik részlegesen vagy akár egész évben külföldön dolgoznak, közös kérdésként merül fel az adóügyi illetékesség meghatározása.

Az adózónak kötelező, azaz muszáj tisztáznia a rendelkezésre álló információik alapján, hogy hová tartozik adóelszámolással, vagyis melyik érintett országnak nyújtsa be az éves jövedelmeiről az adóbevallását. Az adóügyi illetőségre vonatkozó magyar szabályok alapján az a magyar állampolgár is magyar adóilletékességű. Ilyenkor jellemzően szoros személyes családi és gazdasági kapcsolat fűzi Magyarországhoz, függetlenül attól, hogy több államban van esetleg lakóhelye. Ezen tény alapján szintén magyar illetőséggel fog bírni. Tehát az adózónak feltétlenül meg kell határoznia, hogy az általa szerzett jövedelmet vagy jövedelmeket melyik ország állami adóhatósága fogja a törvények értelmében elszámoltatni.

A kötelezett magánszemélynek az adóbevallását és megfizetését a kiválasztott állam belső szabályai szerint kell teljesítenie. Az a magyar állampolgár, aki az adó év jelentősebb részében, azaz 183 napot meghaladóan Magyarországon tartózkodik és kizárólag belföldön van az állandó lakhelye, akkor biztosan magyar adóügyi illetékességgel rendelkezik.  Ez esetben a magyar törvények szerint a magyar adóügyi eljárások alapján kell teljesítenie az adókötelezettségét és a hozzá kapcsolódó bevallást is. Az a magánszemély, aki a meghatározott paraméterekből fakadóan külföldön minősül adóügyi illetőségűnek az elsősorban külföldön a fő tartózkodási helyén fog benyújtani adóbevallást és számol el jövedelmével, adójával. Magyarországi viszonylat tekintetében csak azon jövedelmek után keletkeztet számára kiegészítő jellegű adókötelezettséget, amit Magyarországon szerzett. 

Ha tárgyév tekintetében nem volt magyarországi jövedelme úgy Magyarországon a magyar állam felé nem merül fel az adózás és bevallás kérdése. Alapesetben a magyar illetékességű magánszemélyek mind  belföldön, mind külföldön származtatott jövedelmét nemzetközi szerződés viszonosság alapján Magyarország adóztattatható jövedelem alá vonja. Alapvető korlátot az adóztatás tényében a kettős adóztatás elkerülésére szóló nemzetközi egyezmények alkalmazása fogja elrendelni.

Ezek a kétoldalú egyezmények egy adott jövedelem típus adóztatásának és a jogosult, azaz az eljáró hatóság illetékességét, lokalizációját határozzák meg. Jellemzően a magánszemély fő tartózkodási helyét, illetve a jövedelemforrása szerinti államot veszik figyelembe a kettős adóztatás elkerülésének érdekében. Az, hogy egy adott jövedelem milyen módon válik adókötelessé és a jogosult állam adó szabályai azt vajon adóztatják-e arról az egyezmény nem rendelkezik. Ebből fakadhat az, hogy vannak jövedelem típusok, amelyek a szerzés helyén adókötelesek, de a magánszemély adóügyi illetékességű országában ahol a bevallását leadja adómentesek, vagy fordítva.

Abban az esetben, ha a magánszemély a magyar szabályok szerint nem belföldi illetékességű, mert az egyezmény alapján az illetőség a külföldi államot illeti meg, úgy a magánszemélynek nem kell Magyarországon a külföldről származó jövedelme után adót fizetnie, azaz itthon nem adóztatható. 

Léteznek olyan jövedelem típusok is, mint például az osztalék adó, azaz a vállalkozásból kivont jövedelem, amelynek az adóztatására mindkét állam jogosult. Ilyen esetben a két ország közötti egyezmény meghatározza az adó mértékét. Speciális esetben pl. az ingatlanhoz kapcsolódó jövedelmek figyelembevételénél akár értékesítésből akár hasznosításból származik a jövedelem és az ebből fakadó adózás, minden esetben az ingatlan fekvése szerinti államban fog megtörténni. 

A különböző országokkal kötött kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmények előírásai eltérőek. Ebből fakadóan minden egyes ország viszonylatában a konkrét egyezményt és annak a szabályait kell átvizsgálni és az alapján dönteni az adókötelezettség illetőségének helyéről.

Érdemes még pár mondatot említeni a külföldi kiküldetésben résztvevő munkavállalókról:

Ilyenkor a jövedelem adóztatásának joga Magyarországot illeti meg, hiszen a munkavállaló munkáltatója Magyarországon található. Ilyen esetben alapfeltétel, hogy a kiküldetés hossza ne haladja meg a 183 napot és a kiküldött munkavállalónak a bérét ne a külföldi megrendelő, hanem a magyar cég fizesse. Nem lehet még munkáltató a magyar cég külföldi telephelye sem. Amennyiben ezek a feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a jövedelem adóztatásának joga a külföldi államot illeti meg.

A külföldi tartózkodás hosszát a fizikai jelenlét napjai alapján kell megállapítani. Minden olyan nap akár tört - azaz nem egész nap is -, amelyet a magánszemély a külföldi államban tölt, egész napnak kell számítani. 

A külföldi államba való megérkezés az onnan való távozás és az ott töltött szabad napok is figyelembe veendőek. A munkavállaló több alkalommal is tartózkodhat adott időszak alatt a külföldi államban, ez esetben a tartózkodások napjainak száma összeadódik. A 183 napos mérvadó időszak tehát így kalkulálandó.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló, igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök

Partneroldalak