2020. augusztus. 5. szerda - Krisztina napja van
Banner
Banner
Banner
Így változtak a beszámolási szabályok

Így változtak a beszámolási szabályok

2016. február 9. 13:10

Sok újdonságot tartogat az idei év adózás szintjén is a hazai cégeknek, ugyanis történt néhány említésre méltó változás a társasági adó törvényben. Például a beszámolókat már nem ugyanúgy kell készíteni mindenkinek, méret alapján egyeseknek nemzetközi módszer alapján kell azokat elkészíteni.

A 2016-os évtől kezdődően a társasági adó törvényben is történtek változások, melyeket a gazdálkodóknak természetesen figyelembe kell venni a számviteli és pénzügyi elszámolásaik során.

A gazdálkodó szervezetek beszámolójukat alapvetően a számviteli törvénnyel összhangban készítik el, de bizonyos szervezeti méret felett az IFRS azaz a Nemzetközi Pénzügyi Beszámoltatási Standard alapján kell összeállítaniuk nyilvános információikat.

Az IFRS alapvetően egy a határokon átnyúló egységes pénzügyi szabályozási rendszer, amely a globalizált világban lehetővé teszi, hogy eltérő nemzetek eltérő vállalkozásai összehasonlíthatóvá váljanak. A 1387/2015. sz. Kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a hazai gazdálkodók által is bizonyos körökben alkalmazhatóvá váljon az IFRS, mint beszámolási rendszer. A hazai alkalmazása korlátozott, így csak a Kormányhatározatban meghatározott vállalkozások köre alkalmazhatja a számviteli törvény helyett. 2016. január elsejétől választhatják a tőzsdei jegyzett cégek és azok a vállalkozások, amelyek anyavállalata már eleve az IFRS alapján készíti el a konszolidált beszámolóját.

2017. január elsejétől viszont kötelező lesz alkalmazni az IFRS- t a tőzsdei cégeknek, a hitelintézeteknek és egyes pénzügyi vállalkozásoknak. 2017. január elsejétől választhatják opcionálisan a biztosító társaságok, és a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások. A lépcsőzetes bevezetési sorrend egy fokozottan növekvő jelenlétet idéz elő, figyelembe véve azt, hogy idő szükséges a szaktudás és a tapasztalat megszerzésére, az új beszámolási rendszert alkalmazó vállalkozásoknak. A 2016. januárjától érvényes társasági adó törvény módosítás már része az IFRS bevezetésével kapcsolatos harmonizációnak.

A társasági adó törvény igyekszik a továbbiakban figyelembe venni a két beszámoltatási rendszer alkalmazásából fakadó eltéréseket. Az IFRS szerint összeállított beszámolónak összhangban kell lenni a társasági adó kötelezettséggel, ha a társasági adó törvény kifejezetten a számviteli törvény alkalmazását írja elő. Az eszközök valós értéken történő bemutatásából fakadó IFRS kimutatás és a számviteli törvény közötti eltérés nem eredményezheti a társasági adó kötelezettség változását.

A 2016. január elsejétől a társasági adó törvény definiálja az árbevétel fogalmát. Az IFRS szerint összeállított beszámoló árbevétele és a helyi adókról szóló törvényben meghatározott nettó árbevétel a továbbiakban csökkentve a fogyasztási és a jövedéki adóval, növelve a jogdíjbevétellel alapján kell alkalmazni.

Az IFRS-ek alkalmazásának első két adóévében fizetendő társasági adó nem lehet kevesebb, mint az áttérést megelőző két adóévben fizetett társasági adó vagy minimumadó. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha az adózó bizonyítja, hogy a fizetendő társasági adó mértéke a magyar számviteli szabályok alapján összeállított beszámolóban is kevesebb lenne, mint a minimumadó. Erről a tényről az adóhivatalt az adóbevallással egyidejűleg tájékoztatni kell, illetve előterjesztést kell benyújtani.

Az IFRS- ben összeállított beszámolónak az értékelési szabályok számviteli törvénytől való eltérésének alkalmazásából fakadóan másképp kell korrigálnia az adózás előtti eredményét, ezért a társasági adó törvényben meghatározott feltételek mentén kell növelni, vagy csökkenteni a társasági adóalapjukat.

Ezek a korrekciós tételek jellemzően:

Csökkentik (nem teljes körűen felsorolva):

  • helyi iparűzési adó, innovációs járulék, nyereségadó ráfordításként elszámolt összege
     
  • fejlesztési adókedvezménynek az adózás előtti eredmény javára elszámolt összege
     
  • a számviteli politika visszamenőleges alkalmazásának változásából fakadó eredménytartalék csökkentéseként elszámolt összeg
     
  • a munkavállalóknak nyújtott tőke instrumentumokban kiegyenlített, a részvény alapú kifizetési ügyletekre, az eredmény javára elszámolt adóévi összeg

Növelik (nem teljes körűen felsorolva):

  • fejlesztési adókedvezménynek az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege
     
  • a számviteli politika visszamenőleges alkalmazásának változásából fakadó eredménytartalék növeléseként elszámolt összeg
     
  • a munkavállalóknak nyújtott tőke instrumentumokban kiegyenlített, a részvény alapú kifizetési ügyletekre, az eredmény terhére elszámolt adóévi összeg

Az értékcsökkenés szempontjából az IFRS szerint átértékelési modell és a valós érték modell alkalmazásával értékelt eszközök esetében az átértékelt összeg lesz az eszköz értékcsökkenésének az alapja. Normál körülmények között a társasági adóról szóló törvény szerint a valós érték változásai nélkül állapítja meg a valós értéket. Az adózó ezen számított nyilvántartási értéket elkülönítetten tartja nyilván.

Amennyiben az IFRS-ek szerint adózó értékvesztést számol el, úgy a társasági adóról szóló törvény terven felüli értékcsökkenés szabályait és az alapján elkövetett korrekcióit kell alkalmazni.

Tehát összességében megállapítható, hogy a társasági adó törvény 2016. január elsejétől a változásain keresztül, adójogi szempontok érvényesülésének érdekében jelentős változásokat hajtott végre, első sorban az IFRS- t alkalmazó gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan. A társasági adó változások nagy részét így ezek a módosulások jelentették, valamennyi általános változás minden gazdálkodóra vonatkoztatva is történt. Ilyenek például a bírság és egyéb jogkövetkezmények költségvetésből származó visszatérítése, melyekkel csökkenthetőek azok 2015. június 25-től a számított adóalapok, amelyeket korábban adóalap növelő tételként számoltak el.

A növekedési adóhitelről

Érdemes még a növekedési adóhitelről említést tenni, melyet szintén 2015. június 25-től lehet alkalmazni.

„Lényege, hogy az adózó adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja a megelőző adóévi adózás előtti eredmény abszolút értékének az ötszörösét.”

Ezután a növekedés után fizetendő adó halasztható, vagyis a társaság a társasági adót ne a tárgyévben fizesse meg, hanem a követő két adóév során egyenletesen elosztva nyolc részre.

Tehát mindez magyarra lefordítva: ha az adózás előtti eredménye a cégnek legalább ötszöröse az egy évvel korábbinak, akkor részleteben befizethető  a társasági adó.

A kedvezményre való jogosultság feltételei a következők:

  • a társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött;
     
  • az adóévben és az azt megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, vagy szétválásban;
     
  • az adóévi adózás előtti eredménye eléri a megelőző adóév adózás előtti eredménye abszolút értéknek ötszörösét.

Amennyiben az adózó a fenti feltételeknek megfelel, az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig nyilatkozhat a kedvezmény igénybevételéről. Amennyiben a társaság nyilatkozik a kedvezmény igénybevételéről, ugyanezen határidőig a társaság megállapítja és bevallja a várható növekedési hitelre jutó adó összegét, melynek 25 százalékát adóelőlegként két egyenlő részletben kell megfizetnie az adóévet követő adóév első két negyedévében.

Ez a szabály 2015- ös év társasági adó bevallásában már alkalmazható.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök.

Partneroldalak