2018. június. 25. hétfõ - Vilmos napja van
Banner
Banner
Banner
Mire jó a könyvvizsgáló?

Mire jó a könyvvizsgáló?

2016. június 27. 14:47

Ha jól sáfárkodik vállalkozásával, előbb-utóbb könyvvizsgálóra is szüksége lesz. Adószakértőnk összegyűjtötte, mi a könyvvizsgálat szerepe a céges gazdálkodásban. 

A könyvvizsgálat nem egyéb, mint a piacgazdasági feltételek keretein belül működő, gazdálkodó szervezetekre részlegesen vonatkozó elszámolási, felügyelői kontroll, mely garantálhatja a működés során keletkezett számszaki értékek megbízhatóságát, helytállóságát. A könyvvizsgálat létjogosultsága inkább ott köszön vissza, ahol a vállalkozást bemutató éves beszámoló adatait felhasználják. Ilyenek lehetnek a gazdálkodás menetében érintett szereplők, mint pl. a tulajdonosok, a befektetők (részvényesek), a hitelezők, bizonyos esetben a munkavállalók is.

A könyvvizsgálattal érintett vállalkozások azok a társas vállalkozások, melyeknek az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves szintre átszámított nettó árbevétele meghaladta a 300 M Ft-ot, vagy a vállalkozás által foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt, szintén üzleti évet megelőző két év átlagában. A Magyarországon regisztrált mintegy fél millió társas vállalkozásból mintegy 30-35 ezer érintett a könyvvizsgálati eljárásban, munkafolyamatban.

Hogy miről is szól a könyvvizsgálat azt törvények és szabályok által meghatározott keretek rendelik el, ilyenek a nemzeti könyvvizsgálati standardok, a Számviteli törvény. Könyvvizsgáló, aki el tud járni a vállalkozások könyvvizsgálata során, kizárólag a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként bejegyzett természetes személy lehet, aki rendelkezik okleveles könyvvizsgálói képesítéssel.

A könyvvizsgáló feladatkörébe tartozik az érintett vállalkozások éves könyvvizsgálata, ezen túl pedig a törvényi előírások következtében az apporthitelesítés, a társaságok átalakulása, amely egyesülés, szétválás, vagy beolvadás is lehet, részvények piaci értékének meghatározása, társasági formaváltozásból adódó beszámoló hitelestés, stb…

A könyvvizsgálat a gazdálkodás elmúlt időszaki adatainak, azok nyilvántartásairól, feldolgozásáról, eredményéről formál véleményt. A könyvvizsgálat a végzett munkájáról független könyvvizsgálói jelentést bocsát ki. A kibocsátott jelentés az éves beszámolóról alkot véleményt, melyet a záradékban tüntet fel. Ezért megkülönbözettünk minősített, vagy minősítés nélküli könyvvizsgálói véleményt. A minősítés nélküli könyvvizsgálói vélemény akkor készül, ha az éves beszámolóval kapcsolatos könyvvizsgálói munka eredményeként nem állapítható meg jelentős hibahatás, mely befolyásolná a megbízható, valós összképet. Amennyiben a könyvvizsgáló minősített záradékkal látja el a jelentését, akkor a gazdálkodásról alkotott vélemény anomáliát tükröz. A feltárt hiba mértékétől függően fog a könyvvizsgálat korlátozó, vagy elutasító jelentést kibocsátani. Ez utóbbi esetekben az éves beszámolókban feltárt lényeges, hibás állítások beazonosítása megtörtént és ez a gazdálkodó megítélésére hatással van. Könyvvizsgálói szempontból ez azt jelenti, hogy a vállalkozás által összeállított éves beszámoló nem mutat megbízható, valós összképet a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi viszonyainak tekintetében.

Tehát a könyvvizsgálat átfogó célja, hogy az adott vállalkozás gazdálkodásáról kellő bizonyosságot szerezzen a könyvvizsgáló arra nézve, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár mulasztásból eredő lényeges, hibás állítást. A könyvvizsgáló a vélemény formálása során minden lényeges szempontot meg kell vizsgáljon, hogy a pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban készültek-e el. A könyvvizsgáló az alkalmazott módszerek tekintetében kizárólag nemzeti és a nemzetközi könyvvizsgálati sztenderdekre építi fel munkamódszerét. A könyvvizsgálat megpróbálja feltárni a csalásból, az egyéb lényeges hibás állításból fakadó eltéréseket. Ezekhez szükséges neki beszerezni elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot, hogy a lényeges, hibás állításokat hitelt érdemlően vissza tudja igazoltatni. Véleményét csak a hibás állítás alátámasztásából fakadó bizonyítékokra alapozhatja, így csak ezekből vonhat le következtetéseket. A könyvvizsgálói bizonyíték egy olyan információ, amely jellemzően a pénzügyi kimutatások alapjául szolgáló számviteli nyilvántartásokban lévő információ. A könyvvizsgálói vélemény formálásához nagyon fontos, hogy elégséges mennyiségű és mélységű bizonyítékokat tárjon fel a munkafolyamat, hogy a lényeges, hibás állítások kockázatait alaposan feltárhassa.

Mivel véleményt a könyvvizsgáló csak megalapozott, releváns bizonyítékokból tud kialakítani, a könyvvizsgálati munkafolyamat során előfordul nem elégséges szakmai munkavégzésből fakadó feltárási kockázat is. Ilyenkor a könyvvizsgálat által végrehajtott eljárások nem elégségesek arra, hogy a meglévő hibafaktorokat feltárja a gazdálkodónál.

A könyvvizsgálói vélemény kinyilvánításához minden lényeges szempontot be kell mutatni, amelyek magukba foglalhatják a hibás állításokat, az azokhoz kapcsolódó összegeket, és a vonatkozó besorolások prezentálását, ez gyakorlatilag nem egyéb, mint a valós bemutatás lényege. A könyvvizsgálótól alap elvárás az, hogy a munkavégzését mindig a szakmai szkepticizmus szemszögéből végezze, amely egy olyan kételkedést jelent, ami minden egyes bemutatott pénzügyi kimutatási tételnél feltételezi a csalás miatti lehetséges hibás állítást. Ahhoz, hogy a könyvvizsgáló az elvárt metódussal végezze a feladatát, szükséges rendelkeznie olyan könyvvizsgálati számviteli tapasztalattal, melyek megalapozzák rutinos hozzáállását.

A könyvvizsgálat a lefolytatott munkafolyamatai során a pénzügyi kimutatások teljes körű vizsgálatára vállalkozik, mely során sort kerít a Mérleg, az Eredmény kimutatás, Cash flow kimutatás, az eszközök és a kötelezettségek kimutatásainak, a bevételek és a ráfordítások, valamint a saját tőke változások kimutatásának ellenőrzésére. Tehát mint látjuk a könyvvizsgáló a gazdálkodó szervezet minden lehetséges információs rendszerébe feltárásokat végez, és teszi ezt mindazért hogy a szervezetről a legmegbízhatóbb adatokat tárja fel, és ebből alakítsa ki objektív, független véleményét.

Természetesen a könyvvizsgáló mindezeket tárgyilagosan, szakmai szakértelemmel, megfelelő gondossággal, hivatásához méltó magatartással, tisztességgel és titoktartással teszi. Tehát kijelenthetjük, hogy a könyvvizsgálat egy olyan bástya a gazdálkodó szervezetek életében, mely garanciát jelent az őket értékelő érintett személyek rájuk vonatkozó megítélésében.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök

Partneroldalak