2017. október. 18. szerda - Lukács napja van
Banner
Banner
Banner
Rengeteget spórolhat, ha segít embertársainak

Rengeteget spórolhat, ha segít embertársainak

2017. január 20. 14:29

Alapvetően erkölcsi kötelesség segíteni a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését, de bőségesen akadnak anyagi ösztönzők is, melyeket igénybe vehetnek a foglalkoztatók. Adószakértőnk ezeket gyűjtötte össze.

Megváltozott munkaképességű személynek minősül az, aki egészségi állapota a hatóság komplex minősítése révén 60%- os vagy kisebb mértékű. Csak 15 életévet betöltött személy jogosult ilyen jellegű kérelem benyújtására és a jogszabályban meghatározott egyéb jogosultsági feltételekkel is rendelkezik.  (2011. évi CXCI. tv. 2§)

A vonatkozó törvény meghatározza a jogosultság megállapításához szükséges eljárást, ennek eredményei alapján pedig az adóhatóság úgynevezett rehabilitációs kártyát bocsát ki az érintettek számára.

A megváltozott munkaképességű személyek alapvetően két fő csoportba tartozhatnak:

  • B1 kategória: mely belátható időn belüli rehabilitációs folyamat révén helyreállítható egészség károsodást feltételez,
  • C1 kategória: mely tartós foglalkoztatási rehabilitáció megléte alapján kerül meghatározásra.

A munkáltató rehabilitációs kártyával rendelkező személyeket tud csak besorolni a kedvezményekre jogosultságot teremtő alkalmazottak körébe.

A munkáltatóknak a megváltozott képességű munkavállalók foglalkoztatásából adótörvényben szabályozott gazdasági előnyei származhatnak. A halmozódásokat elkerülendő, a munkáltató a munkavállaló rehabilitációs kártyáját letétben tartja, hogy a megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkáltató legyen jogosult az azzal járó kedvezmények igénybe vételére.

A társas vállalkozások részére a társasági adó levezetése, kiszámolása során alkalmazható adóalap csökkentő tételként a megváltozott munkaképességű személy részére a munkáltató által kifizetett munkabér összege, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér. Ezen lehetőség alkalmazása kizárólag azon vállalkozásoknak biztosít adóalap csökkentő lehetőséget, amelyek által foglalkoztatott személyek átlag állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kifizetett munkabérre jutó társasági adót a vállalkozás megspórolja. (1996. évi LXXXI. tv. 7§ v) pontja)

A vállalkozások foglalkoztatottjai után a bruttó bérre számítottan fizetendő szociális hozzájárulási adó – mely 2017-ben 22 százalék – megfizetése alól mentesül az a foglalkoztató, aki megváltozott munkaképességű munkaerőt alkalmaz. A munkáltató abban az esetben mentesül az adó megfizetése alól, ha érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű személyt alkalmaz. Az adófizetési mentesség maximum a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének mértékéig vehető igénybe.

A rehabilitációs hozzájáruláshoz is kapcsolódik foglalkoztatási kedvezmény. Alapvetően azon vállalkozások, melyeknél a foglalkoztatottak évi átlagos statisztikai létszáma a 25 főt meghaladja, rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek. Ennek meghatározása a tárgyév első napján teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese. Ez jelenleg, a 2017 –es tárgyévben 1 147 500Ft/év. Ezt azoknak a vállalkozásoknak kell fizetni, melyeknél az alkalmazotti összetételben a megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el a létszám 5 százalékát. Ezt hívjuk kötelező foglalkoztatási szintnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden alkalmazott 20 főből 1 főnek kell megváltozott munkaképességűnek lennie, ahhoz, hogy ne kelljen ezt a hozzájárulást megfizetni. A 25 fő alatti állományi létszámmal rendelkező gazdálkodó szervezeteknek nem kell fizetniük, mert nem érik el a törvényben meghatározott belépési küszöböt.

A magyar költségvetés éves bevétele a rehabilitációs hozzájárulásból meghaladja a 70 milliárd forintot. Ezzel az összeggel foglalkoztatási támogatások formájában a megváltoztatott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedését segítik. Ilyen azon akkreditált munkáltatók részére folyósított támogatás, melyek a munkahelyek rehabilitációs célú átalakítását irányozták elő. Ezen felül bér és költségtámogatás jár ugyanezen munkáltatóknak, ha minimum 30 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, vagy ha arányuk az összállományi létszám 25 százalékát eléri, meghaladja. Ez az egész folyamat a nemzeti rehabilitációs és szociális hivatal eljárásán keresztül, az általuk minősített munkáltatókat érinti. (327/2012. kormányrendelet valamint 2011. évi CXCI. tv 25§).

Azok a vállalkozások, melyek a nemzeti rehabilitációs program feltételeinek megfelelő munkahelyteremtést is vállalnak, jogosultak lehetnek még a megváltozott munkaképességű alkalmazottak után fizetendő bér- és annak járulékainak támogatására is. Ennek maximális mértéke a kifizetett összeg 60 százaléka lehet, amennyiben fennállnak a folyósítás feltételei.

Minden egészséges társadalom kötelezettsége, hogy olyan jogszabályi hátteret teremtsen, melyben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetből induló állampolgárokat segítik a munkaerő-piaci versenyben. Az ilyen intézkedések célja az esélyegyenlőség megteremtése. 

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló, igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök

Partneroldalak