2018. szeptember. 26. szerda - Jusztina napja van
Banner
Banner
Banner
Számlázni csak pontosan, szépen IV.

Számlázni csak pontosan, szépen IV.

2016. április 29. 13:02

Gazdasági társaságoknak sosem hátrány tisztában lenni azzal, hogy pontosan miről is kell számlát kibocsátaniuk, illetve hogyan javíthatják az esetleges hibákat. Szakértőnk számlázási sorozatunk mostani részében az ezzekkel kapcsolatos tudnivalókra világít rá.

Mikor is kell a számlát kibocsátani?

Az Áfa tv. szerinti megítélés alapján az effektív teljesítés idejéig, de legfeljebb az attól számított ésszerű határidőn belül kell számlánkat kibocsátani a gazdasági ügyletből fakadóan. Az, hogy mit jelent az ésszerű idő, azt az ÁFA tv. próbálja rendezni. Pl. termék értékesítés és szolgáltatás nyújtás bizonyos eseteiben, melyek nem készpénzzel, vagy készpénzt helyettesítő fizetőeszközzel térítenek meg, a számlát a teljesítéstől számítottan 15 napon belül, azaz legkésőbb a 15. napon kell kibocsátani.

Amennyiben az ügyletet az Áfa törvény szerinti teljesítés időpontjáig megvalósuló készpénz, vagy készpénz helyettesítő fizetőeszközzel, mint ellenértéket megtérítenek, úgy a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani. Vannak olyan gazdasági ügyletek, melyek pénzügyi rendszerében előleg fizetés, mint speciális elem is megjelenik, akkor az előlegről a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani. A gyakorlatban ez általában úgy történik, hogy a szolgáltatást nyújtó, vagy termék értékesítő egy előlegbekérő dokumentumon rendelkezik az elvárt előleg mértékéről és annak megfizetési igényéről, és amikor ezt az igénybe vevő pénzügyi teljesítést elköveti, úgy a nyújtó a pénzügyi tranzakció időpontjára harmonizáltan kibocsájtja az előleg tényéről szóló számláját.

Előfordul még a gazdasági ügyletek kapcsán a közösségen belüli adómentes értékesítés is. Ilyen esetben a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő 15. napjáig kell kibocsátani. Vannak olyan szolgáltatások, melyeknek áfa elszámolása, illetve adófizetése a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, mert másik tagállamban van. Ez az áfa tv. 37§. (1) bekezdése alapján dől el. Ilyenkor számlánkat legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

Számla kibocsátási kötelezettségünket eleget tehetünk meghatalmazott útján is. A termék értékesítő, vagy szolgáltatást nyújtó adóalany egy megbízás alapján egy meghatalmazottat választhat, mely képviseli őt a számla kibocsátás kötelezettségének teljesítése érdekében. Ez a meghatalmazás szólhat egy adott ügylethez kapcsolódóan, vagy lehet akár általános érvényű is. A meghatalmazó és a meghatalmazott között létrejött számla kibocsátásról szóló átruházás tényét a feleknek írásban kell rögzíteni. Ezt követően a meghatalmazott az eljárás során a meghatalmazó, azaz az elsődleges számlakibocsátásra kötelezett nevében fog eljárni, azaz számlákat kibocsátani. A számla kibocsátás a meghatalmazó nevében történik. Meghatalmazott általában a termék beszerzője, vagy a szolgáltatás igénybevevője szokott lenni, de nem ritka, hogy független, a gazdasági ügyletben részt nem vállaló harmadik fél végzi a számla kibocsátást. Ha a termék, vagy szolgáltatás igénybe vevője saját maga részére állítja ki a számlát, a teljesítést nyújtó helyett, akkor a számlán szerepeltetni kell az „önszámlázás” kifejezést. 

A számla kibocsátás révén a számla kiállító a jogszabályban meghatározott egyfajta kötelezettségek teljesítését fogja elkövetni, így ez esetben az elsődleges kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős a bizonylat kiállítása kapcsán keletkező jogi feltételek betartásáért. A számla kibocsátást magára vállaló megahatalmazott, azaz eljáró személy az általa kiállított számlák másolatát haladéktalanul el kell juttatnia a számla kibocsátásra elsődlegesen kötelezettnek elektronikus, vagy papír formában. Az elektronikusan kiállított számlák esetén a számla kibocsátásra kötelezett adóalany és a meghatalmazottja között a számlákon alkalmazott sorszámtartományokról rendelkezniük kell írásban, mert nem fordulhat elő az az eset, hogy párhuzamos, azaz azonos sorszámok generálódnak eltérő gazdasági eseményekhez kapcsolódóan.

Hogyan javítsuk, korrigáljuk, érvénytelenítsük már kibocsátott számlánkat?

Amennyiben a gazdasági ügyletről az adóalany az általa kibocsátott eredeti számla valamely adatát utólag meg akarja változtatni, akkor azt egy számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülő dokumentummal teheti meg. Ilyenkor az eredeti számla és annak az adatát megváltoztató okirat együttesen fogja képezni a továbbiakban az ügylettel kapcsolatos bizonylatolási dokumentációt. Így a számlával egy tekintet alá eső okirat a módosító, érvénytelenítő számla mellet az eredeti számlában feltüntetet adóalapot, adóösszeget nem érintő javítást, esetleg kiegészítést tartalmazó okirat is. Előfordul olyan, hogy a számla adatait pl. számla kibocsátó csak a vevő adószámával egészíti ki, vagy más hiányos, vagy tévesen alkalmazott beazonosítási információt korrigál. Ilyenkor az eredetileg kiállított számlát a számla jogosultjának nem kell visszajuttatnia a számla kibocsátójához, elegendő a hiányosság okirattal történő korrigálását kérnie.

Ha a szolgáltatást, vagy termékértékesítést igénybe vevő adóalany számla kiállítás pillanatában, azaz a jelenlétében történik a hiba észlelése úgy a számla hagyományos módon sztornózható és új számla bocsátható ki. Esetleg a hibás számla valamennyi eredeti példánya egy időleg javítható.  A javítás formai feltétele pl. a hibás adat áthúzása úgy, hogy az eredeti információ is olvasható legyen, valamint a helyes adat beírása a javítás időpontjának és okának megjelölésével, valamint a javító személy nevének és szignójának feltüntetésével. Ez a nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla esetében érvényes, járható út. Gépi számla esetén ilyen áthúzásokat, jegyzeteléseket nem követünk el a szép szabályos, nyomtatott gépi úton előállított bizonylaton.

Előfordul a gyakorlatban olyan számlakibocsátás során keletkező hibaforrás, amikor a tényleges vevő neve helyett egy hasonló hangzású vevő név kerül megjelölésre a számlán, aki természetesen másik adóalany, mint a szolgáltatást, termék értékesítést igénybe vevő. Ilyen hiba esetén a hibás számla nem korrigálható egyetlen számlával egy tekintet alá eső okirattal. Ilyenkor a helyes eljárás, hogy a tévesen kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirattal kell érvényteleníteni és pótlólag a tényleges vevőre ki kell állítani az új hibamentes számlát.

Ebből adódóan kifejtjük, hogy mi minősül számlával egy tekintet alá eső okiratnak:

  • ezen fel kell tüntetni feltételen az okirat kibocsátásának keltét,
  • lenni kell rajta okirat sorszámnak, mely az egyediséget kétséget kizáróan azonosítja,
  • fel kell tüntetni rajta azt a hivatkozást, amely számlát, annak adattartalmát módosítjuk,
  • Le kell írnunk az érintett számla megnevezését, sorszámát,
  • Ezen felül le kell írnunk a módosítás természetét, illetve ha van a változásban számszerűsíthető hatás, akkor azt le kell vezetni.

Alapvetően az Áfa tv. határozza meg a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát, így az abban foglaltak követelményének eleget téve ezen felül bármilyen adatot szerepeltethetünk, ha azt fontosnak ítéljük meg. Az adóalany a számlával egy tekintet alá eső okirattal egy idejűleg több számlát is módosíthat. Ennek csak az a feltétele, hogy a számlák és az azokban bekövetkezett változások, illetve módosítások világosan és átláthatóan lekövethetők legyenek.  Számos esetben az adóalanyok az általuk kibocsátott számla adóalap, vagy adóösszeg adatait nem módosító számlával korrigálják, hanem sztornózzák és helyette új számlát bocsátanak ki. A sztornó számla és az új számla gyakorlatilag együttesen módosítja az eredeti számla adatát, ezért együttesen kell majd figyelembe venni módosító számlaként.  A számla módosítás technikai rendelkezése az Áfa tv. 77-78§ illetve a 153/B, 153/C §-ai szerint kell, hogy történjen. Vonatkozik még ide az ART 31/B §-a is.

Tehát a fentiek figyelembe vételével minden adóalany bátran és önfeledten gyakorolhatja továbbiakban a számla kiállításból fakadó hibák korrigálását.

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök

Partneroldalak