2018. június. 25. hétfõ - Vilmos napja van
Banner
Banner
Banner
Vezető egy cégben? Így kell járulékot fizetnie

Vezető egy cégben? Így kell járulékot fizetnie

2016. június 8. 12:57

A vezetők járulékfizetésben is különböznek alkalmazottaiktól. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mennyi cégben tag és mekkora fizetést ad magának. Sőt, nyugdíjasként sem menekülhet a közterhek elől. Adószakértőnk segít kitalálni az útvesztőből. 

Járulékfizetés szempontjából a társas vállalkozásokat érintő jogszabályok a TBJ (azaz a Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv.) rendelkezik. A TBJ meghatározza a társas vállalkozások körét. Ez alapján társas vállalkozásnak minősülnek pl. Kft-k, Bt-k KKT-k az Egyesülések, az egyéni cégek, az ügyvédi irodák és pl. a gépjárművezető-képző munkaközösségek is. A társas vállalkozások tagjai után fizetendő járulék mértékének a meghatározásához vizsgálni kell az adott személyek társas vállalkozás részére történő munkavégzésének, jogviszonyának a milyenségét. A társas vállalkozás tagja alapvetően három féle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban, ez pedig lehet:

  • munkaviszony
  • megbízási jogviszony, vagy
  • tagsági jogviszony

A jogviszony létesítésének megfelelő kiválasztásához figyelembe kell venni azt is, hogy a társas vállalkozás tagja a munkavégzéshez kapcsoltan vezető tisztségviselő-e, vagy sem. Vezető tisztségviselőnek akkor minősül a társas vállalkozás tagja, ha a Kft. ügyvezetője, vagy a Bt. üzletvezetésre jogosult tagja. Ezekben az esetekben a munkavégzésre irányuló feladatát a társasággal kötött megállapodás alapján megbízási jogviszonyban, vagy munkaviszonyban fogja tudni ellátni.

A Kft. és a Bt. természetes személy tagja, aki társas vállalkozónak minősül, a társaság ügyvezetését nem munkaviszonyban látja el. A vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozói jogviszonyt eredményeztet, ha nem munkaviszony formájában látja el a feladatát az adott tag. Abban az esetben, hogyha a vezető tisztségviselőnek a személyes közreműködése által kapott munkavégzési tevékenységből származó jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, vagy a naptári napokra vetítve annak a 30-ad részét, akkor biztosítottnak minősül.

Abban az esetben, ha a természetes személy tag közreműködése vezető tisztségviselőként társas vállalkozónak minősül, akkor ez vezető tisztségviselői jogviszonyt keletkeztet társadalombiztosítás szempontból. A TBJ 4. § s) pontja meghatározza a vállalkozók minimálbérét, mely a társas vállalkozók járulékfizetéséről is rendelkezik. Ez alapján alkalmazandó a tárgyhónap első napjának teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai, vagy középfokú szakképzettséget igényel. Természetesen ez csak abban az esetben érvényes, ha ők a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagok. A garantált bérminimum 2016-tól érvényesítendő összege 129 000 Ft.

A társas vállalkozás tagjainak személyes közreműködése esetén törvényileg meghatározódnak a minimum járulékok alapjai:

  • Nyugdíjjárulék esetén csak a garantált bérminimum veendő figyelembe, mint járulék alap
  • Egészségbiztosítási járulék fajtáknál (a pénzbeli, a természetbeni és a munkaerő-piaci járulék esetében ) a járulék alapjaként a bérminimum 1,5-szeresét kell meghatározni
  • A szociális hozzájárulási adó alapja  a garantált bérminimum 112,5%-a

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége, azaz biztosítási jogviszonya a társas vállalkozásnál létesített tagi jogviszony, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejöttének napjától indul és annak megszűnéséig tart. Általában a társasági szerződésben meg szokták határozni a tagok személyes közreműködésnek tényét, illetve a személyes közreműködés kezdetének napját. Ez az időpont lesz az irányadó a biztosítási jogviszony keletkezésének megállapításához.

Amennyiben a tag vezető tisztségviselő is, úgy a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselő jogviszony létrejöttének napjától kezdődik. Ha ebben változás bármilyen irányban bekövetkezik akkor azt a T1041-es változás bejelentő lapon kell közölni. Fontos az alkalmazás minősége kód kiválasztása a TBJ törvénnyel harmonikusan.

Megint más, ha nem csak egy helyen dolgozik

Számos esetben előfordul, hogy a társas vállalkozó egyidejűleg egy vagy több munkáltatónál munkaviszonyban áll és a munkaviszonyaiban való foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben, nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ezen esetekben a társas vállalkozó után 10% nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot kell a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem alapján megfizetni. Tehát figyeljünk a többes biztosítási jogviszony esetleges meglétére.

A társas vállalkozó lehet egyszerre több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, vagy ügyvezetője. Ez esetben évente egy alkalommal választ, hogy melyik társas vállalkozásnál kívánja a biztosítási jogviszonyát rendezni. Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor a társas vállalkozásban csak a ténylegesen kifizetett jövedelem után fog járulékot fizetni. Ez nem érvényes, ha társas vállalkozás tagja kisadózónként végzi egyéni vállalkozási tevékenységét. Ez esetben az kisadózó magánszemély a TBJ értelmében társas vállalkozóként is biztosított kell, hogy legyen és így nem minősül kisadózóként főállásúnak, így biztosítottnak sem.

A nyugdíjas is fizetheti a járulékot

A társas vállalkozók közül előfordul olyan, aki saját jogú nyugdíjasként folytatja a vállalkozói tevékenységet. Ilyenkor a nyugdíjas személy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki alapvetően nem biztosított. Ez esetben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó (saját jogú nyugdíjas) után egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Többes jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyban kell megfizetni. Amennyiben a kiegészítő tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas társas vállalkozásból fakadó jövedelemre tesz szert, úgy a személyes közreműködése alapján kifizetett összeg alapján 10% nyugdíjjárulékot is meg kell fizetnie.

A fentebb felvázolt társas vállalkozókra vonatkozó biztosítási jogviszony kérdésének tekintetében megállapíthatjuk, hogy alapos gondolkodást és TBJ ismeretet feltételező területről van szó. Az érintett vállalkozásoknak ezért érdemes konzultációval egybe kötött jogviszony tisztázást kezdeményezni könyvelőjüknél, adószakértőjüknél. 

 

Dr. Tóth Márk, Ph.D, egyetemi docens, kamarai tag könyvvizsgáló,igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő, országos vizsgaelnök

 

Partneroldalak