2019. szeptember. 23. hétfõ - Tekla napja van
Banner
Banner
Banner
A közlekedés fejlesztésével végleg eltűnhetnek a határok

A közlekedés fejlesztésével végleg eltűnhetnek a határok

2014. február 21. 15:45

Ne akadályozzák a személy- és áruforgalmat a határok Magyarország és Szlovákia között! Ez azoknak a közlekedési fejlesztéseknek a célja, amelyek minél több kapcsolatot igyekeznek teremteni a két ország között - hangsúlyozta az infrastruktúráért felelős államtitkár.

Völner Pál  pénteken Tatán, a Pons Danubii EGTC 2014 és 2020 közötti időszak fejlesztéseiről rendezett konferenciáján hozzátette: a régiót érintő legnagyobb fejlesztések egyike az esztergomi térség bekötése az M1-es autópályára. A beruházásnak további értelmet ad az Esztergomban megvalósuló teherkomp, amellyel a felvidéki vállalkozások is elérhetik a térséget. Az új, komáromi Duna-híd elkészülésével megszűnik az az állapot, hogy Budapesttől Győrig sehol nem lehet átkelni a folyón kamionnal. A híd elkészültével párhuzamosan a 13-as út megerősítését tervezik Kisbérig - ismertette az államtitkár.

A közúti fejlesztési tervek között szerepel az M1-es autópálya háromsávossá tétele Budapest és Tatabánya között, valamint az M0-ás körgyűrű bezárása a 10-es és a 11-es utak között. Völner Pál a vasúti korszerűsítések között említette a Biatorbágy és Tata közötti teljes pályamodernizációt, amellyel a Bécs-Budapest vonal teljesen elkészül.

A konferencián Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője elmondta, hogy katasztert készítenek a természeti erőforrásokról, járási szinten feltérképezve a helyi erőforrásokat és módszertani segítséget dolgoznak ki a településeknek az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó stratégiák igénybevételére. Mivel a következő uniós tervezési ciklusban a források húsz százalékát a kibocsátáscsökkenéssel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő célokra kell fordítani, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ olyan lehetőségek feltárását tervezi, amelyeket a települések beépíthetnek pályázataikba - tette hozzá Bencsik János. Tata térségében egy mintaprojekt kezdődik, ahol a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeit vizsgálják. A tatai medence szénbányászatát intenzív vízkiemelés kísérte, ezért a tatai források az 1970-es években elapadtak, majd a forrásterület egy részére lakóházakat építettek. A bányászat megszűnése után karsztvíz szintje hetven métert emelkedett, a források újra megjelentek és vízhozamuk egyre növekszik. Az érintett területen nyolcezer ember él, ezért megoldást kell találni a vizek elvezetésére - mondta el Bencsik János.

 

Partneroldalak