2018. december. 11. kedd - Árpád napja van
Banner
Banner
Banner
Csath Magdolna: Gazdasági forradalom zajlik hazánkban

Csath Magdolna: Gazdasági forradalom zajlik hazánkban

2018. október 10. 15:16

Nem ipari, hanem gazdasági forradalom zajlik Magyarországon, ami egy tudásforradalom: digitalizáció, informatika használata a vállalkozásoknál és a közszolgálatokban, az állami és a magánszektorban egyaránt. Ha mindehhez nincs meg a szükséges tudás, akkor termelőhelyek maradunk, és lemaradunk – nyilatkozta a hirado.hu-nak Csath Magdolna, közgazdász.

– A jövő gazdaságának érdekében erősíteni kell az ország versenyképességét – jelentette ki a pénzügyminiszter. Ön hogyan vélekedik erről?

– A kijelentéssel tökéletesen egyetértek. Megjegyzem azonban, hogy jelenleg még a kormány egyik fontos versenyképesség növelő célja, hogy egyre több külföldi céget vonzzon Magyarországra, és ennek érdekében a lehető legbarátságosabbá tegye számukra a működési feltételeket. Ez azonban nem lesz elég a versenyképesség jelentős javulásához. A pénzügyminiszter a minap a magas hozzáadott értéket előállító cégek fontosságát említette, amit örömmel hallottam. Ezt a gondolatot azonban tovább kell vinni. Ehhez ugyanis az innovációs környezet további javítására és a hazai kis-és középvállalkozói (kkv) réteg tudásszintjének emelésére is szükség lenne.

 Úgy látja, elsősorban a multikra fókuszálunk?

– Igen, hiszen a multik beruházásai látványosak. Viszont – amelyeket bevonzunk – még mindig elsősorban azért jönnek hozzánk, mert a jelentős emelések ellenére továbbra is olcsó a magyar munkaerő. A másik csáberő pedig a világ legalacsonyabb, kilenc százalékos társasági adója, valamint a jelentős támogatás, amelyet ezek a cégek beruházásaikhoz kapnak.

 A másik fő cél a versenyképesség javítása. Ebben hogy állunk?

– A versenyképesség-javítás nem képzelhető el jelentős tudásbefektetések és innováció nélkül. Mi éppen ezeken a területeken nem állunk elég jól. Például  az EU innovációs teljesítménylistán hosszú ideje nem tudunk előbbre lépni a 21-22 helyről a 28 tagország között. Ez azért probléma, mert az innováció az, ami a nagyobb hozzáadott értéket teremti. A multik viszont még mindig alapvetően termelő területként tekintenek ránk. Persze a termelőtevékenység újabb munkahelyeket teremt. Viszont nálunk egyre nő a munkaerőhiány. Ezek után logikus az a kérdés, hogy miért kellenek még további új munkahelyek, ha nincs elég munkaerő? Ez arra utal, hogy még mindig a mennyiségi növekedést erőltetjük, miközben már régen minőségi változásra, termelékenység-javulásra, azaz a meglévő munkaerő okosabb hasznosítására lenne szükség. Vagyis éppen arra, amit a pénzügyminiszter úr is felvetett: nagyobb hozzáadott érték előállításra, minél nagyobb innovációra támaszkodva.

– Ön szerint ezt hogyan lehetne elérni?

– Ennek fontos eszköze lehetne egyrészt a hazai kisvállalati szektor korszerű tudással való felvértezése, másrészt az új, innovativ, dinamikus kisvállalkozások megszületésének bátorítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készítettünk egy felmérést a külföldön dolgozók körében. Nagy arányban fogalmaztak meg olyan véleményt, hogy azért mentek el, mert vállalkozói életpályájuk elindítását, illetve folytatását nehezítette a kis cégek számára még mindig nagyon bürokratikus hazai környezet. Nem csak arra kellene ezért nagy hangsúlyt fektetni, hogy a multik teremtsenek állásokat. A gazdasági dinamizmust ugyanis elsősorban kisvállalkozói szektor, és a  sok új, piacra lépő kiscég teremti meg. Ráadásul ezek gyakran érdekesebb, jobb életminőséget jelentő munkahelyeket teremtenek.

– Zajlik a negyedik ipari forradalom. Ez mennyiben segít a helyzeten?

– Én nem is ipari, hanem gazdasági forradalomról beszélnék. Ez egy tudásforradalom: digitalizáció, informatika használata a vállalkozásoknál és a közszolgálatokban, az állami és a magánszektorban egyaránt. Ha ehhez nincs meg a szükséges tudás, akkor termelőhelyek maradunk. Ezzel ugyan elérhetjük, hogy nő a GDP, de ez nem lesz elég. Ugyanis az nagyon sok mindentől emelkedik, tehát ilyen szempontból nem jól méri a társadalmi teljesítményt. Azt is tudjuk, hogy a külföldi cégek tulajdonosi jogon hazavihetik a profitot – ennek értéke, a KSH adatai szerint az utóbbi években közelíti a GDP 14  százalékát – a kisvállalkozások viszont itthon költik el a pénzt, itthon növelik a fogyasztást és ezzel a megtermelt GDP itthon hasznosul. A versenyképesség-javítást ezért érdemes szélesebb alapra helyezni, amit segítene, ha a mennyiségi növekedési szemléletről átváltanánk a minőségire. Ehhez az elsődleges feladat a tágabb értelemben vett innováció feltételeinek gyors javítása, továbbá az üzleti mellett az általános tudásszint jelentős emelése, beleértve a digitális tudást is. Ám támogatni kell azt is, hogy a magyar ember a saját országában lehessen sikeres vállalkozó, azaz a gazdaság belső motorja. Ez egyben a versenyképességünk javításához is hozzájárulna.

Hunyor Erna Szofia

Partneroldalak