2018. december. 13. csütörtök - Luca napja van
Banner
Banner
Banner
Csökkent a külkereskedelmi többlet

Csökkent a külkereskedelmi többlet

2018. november 9. 11:23

Szeptemberben az export euróban kifejezett értéke 2,3 százalékkal csökkent, az import 6,3 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi aktívum így is 268 millió euró volt, 699 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál – jelentette pénteken első becslése alapján a statisztikai hivatal.

Éves összevetésben az export harmadszor csökkent szeptemberben a márciusi 3,0 és a májusi 0,7 százalékos visszaesés után. A 268 millió euró exporttöbblet 2014 decembere óta a legszerényebb, eltekintve az előző havi alig 31 millió eurótól, amikor még 0,8 százalékos növekedést mutatott az export, a szeptemberitől alig különböző, 6,2 százalékos importnövekedés mellett. 

Szeptemberben az export euróban kifejezett értéke 2,3 százalékkal csökkent, az import 6,3 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi aktívum így is 268 millió euró volt, 699 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál – hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A gyenge szeptemberi exportadatot már csütörtökön előrevetítette az ipari termelés előzetes adata, amely a munkanaphatástól megtisztítva 2,2 százalékos emelkedést, ám kiigazítatlanul 0,6 százalékos csökkenést mutatott éves összevetésben, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 2,1 százalékkal csökkent a kibocsátás.

A kivitel szeptemberi értéke 8,665 milliárd eurót tett ki, 8,7 százalékkal többet az előző havinál, az behozatal 5,8 százalékkal 8,397 milliárd euróra nőtt. Magyarország exportjának 82 százaléka az Európai Unió tagállamaiba ment, a behozatal 75 százalékát onnan érkezett szeptemberben.

Az első három negyedévben az export 4,2, az import 6,7 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a külkereskedelmi mérlegtöbblet 4,881 milliárd eurót tett ki, 1,418 milliárd euróval kisebb lett az egy évvel korábbinál.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta: az export visszaesése összefügg az autók károsanyag kibocsátásának új mérési szabályozásával (WLTP), így feltehetően, ahogy az egyes modellek megfelelnek az új szabályozásnak, a kivitel újra élénkülhet. Ezt a hazánkban gyártott egyes új modellek, valamint új exportkapacitások üzembe helyezése is támogatni fogják.  

 

Az import növekedése pedig döntően a kirobbanó beruházási dinamikát tükrözik, de a fogyasztás növekedése is növeli az importot. A külkereskedelmi többletet az olajárak markáns emelkedése miatti cserearány romlás is csökkentette, azonban az olajárak ismételt csökkenése a következő hónapokban javíthatja a cserearányt. 

Suppan kifejtette: az év egészében arra számítanak, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 1430 millió euróval  6,65 milliárd euróra mérséklődik a tavalyi 8,08 milliárd euróról, így összességében kisebb mértékben rontja a GDP növekedését, mint a tavalyi évben, így a GDP növekedési üteme 4,6 százalékra gyorsulhat idén.

Csökkenő külső sérülékenység

Mint mondta, a kereskedelmi háborúk fokozódása és az európai konjunktúra érezhető lassulása ugyanakkor kockázatot jelenthet. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére, valamint jövőre a forint erősödésére számítanak a jelenlegi, fundamentumokkal nem alátámasztható szintekről.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az export halovány teljesítménye gyanítható, hogy összefüggésben lehet az autóipart érintő új környezetvédelmi szabályozással, ami megnehezíthette a hazai járműeladásokat is. Emellett úgy tűnik, hogy az európai konjunktúra lassulása miatt az exportértékesítés lehetőségei szűkülnek, és egyelőre nem világos, hogy mennyire marad ez a tendencia tartós.

Eközben az import növekedési üteme magas, ami a belső kereslet, azaz az élénk fogyasztás és a beruházások által vezérelt növekedés mellett nem mondható meglepőnek. Mindezen tényezők a külkereskedelmi többlet tovább folytatódó csökkenését sugallják, ami – különösen az alacsony kamatok mellett – fundamentális oldalról nem támogatja a forint tartósabb felértékelődését.

Egyre kisebb lehet a plusz

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a legfrissebb adatok nem okoztak meglepetést. Az idén több olyan hónap volt, amikor az import volumene meghaladta az exportét. Az import ütemesebb növekedése a belső fogyasztás és a beruházások növekedésével magyarázható.

Úgy vélte, az idén az év egészében az import magasabb növekedést érhet el, ez pedig a külkereskedelmi plusz további mérséklődését eredményezheti. Jövőre tovább csökkenhet a többlet, mert a belső kereslet miatt jelentős az importigény, miközben az exportteljesítményt meghatározó nemzetközi konjunktúra a legfrissebb adatok szerint lassulhat.

 
Hunyor Erna Szofia
Forrás: Pr7/KSH/Takarékbank/Erste Bank/K&H Bank

Partneroldalak