2020. augusztus. 5. szerda - Krisztina napja van
Banner
Banner
Banner
Csúcson a hazai foglalkoztatottság

Csúcson a hazai foglalkoztatottság

2019. január 30. 11:13

A tavaly október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 481 ezer volt, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal 69,5 százalékra emelkedett – jelentette szerdán a KSH.

A 2018-as év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 469 ezer volt, 48 ezer emberrel dolgoztak többen az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 1,1 százlékponttal 69,2 százalékra emelkedett 2017-hez képest – hozta nyilvánosságra szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Közölték, tavaly a negyedik negyedévben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 73 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 47 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig a mintavételi hibahatáron belül változott.

Korcsoportos ráta

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsága lényegében nem változott, a foglalkoztatási rátájuk 29,8 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta is a mintavételi hibahatáron belül változott, számuk elérte a 3 millió 411 ezret, a foglalkoztatási rátájuk pedig 83,8 százalékon állt tavaly október-decemberben. Az 55-64 éves korosztályban 11 ezerrel, 702 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma; a foglalkoztatási ráta pedig 2,6 százalékponttal, 55,6 százalékra emelkedett.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,3 százalékkal, 2 millió 415 ezerre nőtt, a foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 76,6 százalékra emelkedett. Ugyanebben a korcsoportban a női foglalkoztatottak száma 0,6 százalékkal 2 millió 1 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 62,6 százalékra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki – a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 74,7 százalékra emelkedett 2018. negyedik negyedévében. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,3, a nőknél 67,1 százalékos.

Észak-Magyarország vezet

Területi megoszlást tekintve tavaly a negyedik negyedévben a foglalkoztatás Észak-Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben 1,9 százalékponttal, a foglalkoztatás szintje azonban továbbra is alacsony, 66,1 százalék. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,0 százalék.

A 2018-as év egészében az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 99 ezerrel nőtt 2017-hez képest, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 46 ezerrel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké pedig 5 ezerrel csökkent. A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 29,0 százalék maradt, a legjobb munkavállalási korú 25-54 éveseké 0,4 százalékponttal, 84,1 százalékra emelkedett. A legnagyobb növekedés az idősebb, 55-64 éves munkavállalók körében történt, ahol a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal 54,4 százalékra nőtt 2018-ban az előző év azonos időszakához képest.

Még mindig van lendület a munkaerőpiacban

A rendszerváltozás óta nem dolgoztak olyan sokan a magyar gazdaságban, mint a tavalyi utolsó negyedévben – monda Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. A miniszter a KSH adataira hivatkozva közölte, 2018-ban 73 ezerrel emelkedett a versenyszférában dolgozók száma, ami azt mutatja, hogy még mindig van lendület a munkaerőpiacban. 

Kiemelte továbbá, 2010-hez képest 800 ezerrel dolgoznak többen a magyar gazdaságban, közülük 650 ezren a versenyszférában tudtak elhelyezkedni. Tehát nem arról van szó, hogy a kabinet önkormányzati vagy állami eszközökkel bővítené a foglalkoztatást, hanem a munkában állók száma a gazdaság növekedésével arányosan tudott emelkedni – mutatott rá.

Varga Mihály szólt arról is, hogy ebben az időszakban a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról 69,5 százalékra emelkedett, de a kormány szeretné, ha ez a szám a következő hónapokban tovább nőne. A munkanélküliek száma eközben mintegy félmillióról 167 ezerre csökkent, amivel a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 3,6 százalékra esett.

Szakpolitikai beavatkozás

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint uniós tagállamokkal összehasonlítva Magyarországon is elérhető a foglalkoztatási ráta további, legalább 4 százalékos emelkedése. Az elemző szerint ennek a legnagyobb gátja a feketefoglalkoztatás, illetve, hogy a munkaerőpiacon zömében már csak a teljesen képzetlen munkaerő maradt, náluk pedig a helyzet javítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni az oktatásra, mindezekhez pedig szakpolitikai bevatkozásra van szükség.  

Az elemző megjegyezte, a cél, hogy a magyar bérek minél előbb érjék el azt a nominális szintet, ami már az unión belül is vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot, hiszen akkor elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszavándorlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat, mivel Magyarországon a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ez a tendencia várható.


   

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában közölte, a bérkiáramlás lassulására számít 2019-ben, ami a fogyasztás mérsékeltebb növekedésében, így a gazdasági teljesítmény lassulásában csapódik le. Hozzátette, a foglalkoztatás további bővülése már csak rendkívül mérsékelt ütemben folytatódhat. Markáns változásra csak strukturális reformok esetén lehet számítani, ennek hiányában 2019 végén 3,5 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta. 

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzőjének kommentárja szerint a gazdaság tavaly elérte a teljes foglalkoztatottság állapotát. A feszített munkapiac a bérek további növekedését sugallja, ami azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás még egy ideig fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. Az Erste Bank becslése szerint 2018-ban 4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, idén pedig 3,6 százalékos emelkedésre számítanak – fogalmazott az elemző.

Pr7
Forrás: KSH/Takarékbank/ Erste Bank/MTI

Partneroldalak