2017. február. 24. péntek - Mátyás napja van
Banner
Banner
Banner
Gyorsabb, de kockázatosabb lesz a fúzió

Gyorsabb, de kockázatosabb lesz a fúzió

2017. január 11. 12:35

Alapjaiban változik meg 2017. január 15-től a vállalati összefonódások, azaz a fúziók szabályozása Magyarországon. A versenytörvény módosításával a jövőben nyolc napon belül jóváhagyhatnak egy tranzakciót és egymilliárd forintra emelkedik a fúzió bejelentési kötelezettség küszöbértéke. Az érintett vállalatok azonban akár hajnali rajtaütésekre is számíthatnak.

Tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés a versenytörvény módosítását, amely látványos változást hoz a vállalati összefonódások szabályozásában - hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. Közölték, az eddigi jogszabály szerint, ha egy fúzió elérte a versenytörvényben meghatározott árbevételi küszöbértéket, a feleknek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyét kellett kérniük a tranzakció végrehajtásához. A jövőben ez az engedélykérési kötelezettség megszűnik, csupán egy bejelentési kötelezettségnek kell eleget tenni, azonban bizonyos tranzakciókhoz továbbra is a GVH előzetes jóváhagyása szükséges.

Ha egy összefonódás egyértelműen nem vet fel versenyjogi problémát, a jogszabályváltozás ettől az évtől gyorsított eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a GVH a csökkentett, egymillió forintos eljárási díj megfizetése után a jelenlegi harminc napos határidő helyett, akár nyolc napon belül lezárhassa az eljárást. A módosítással az eljárás megkezdése előtti, úgynevezett „prenotifikációs” szakasz jelentősége is felértékelődik. A folyamat keretében a vállalkozások, tanácsadóik közreműködésével, informális egyeztetéseket folytathatnak a GVH-val annak érdekében, hogy a bejelentési űrlapot a lehető legpontosabb adatokkal kitöltve nyújtsák be, ezáltal megkönnyítve a hatóság munkáját és felgyorsítva az eljárás lezárását.

Új eszköz a hajnali rajtaütés

„A könnyítések mellett a módosított szabályok viszont lehetőséget adnak a versenyhivatalnak, hogy előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást végezzen vállalati összefonódások esetében is. A gyakorlatban csak hajnali rajtaütésnek nevezett vizsgálati eszköz rizikót jelenthet a piaci szereplők számára. Ha a vállalkozások elmulasztják bejelenteni a tranzakciót, vagy azt a GVH döntése nélkül hajtják végre, a hivatal előzetes értesítés nélkül megjelenhet a vállalkozások székhelyén, telephelyén és maga viheti el a szükségesnek ítélt iratokat”– mondta Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker & McKenzie budapesti irodájának vezetője. „Ugyanígy járhat el a GVH abban az esetben is, ha a vállalkozások nem megfelelő adatokat szolgáltatnak a hatóságnak. Ha az elvitt iratok alapján a versenyhatóság jogszabálysértést észlel, bírságot szabhat ki” – tette hozzá a szakértő.

Korábban egy tranzakció akkor számított engedélykötelesnek, ha az összefonódó vállalkozáscsoportok között volt legalább két olyan, amelynek előző évi nettó árbevétele meghaladta az 500 millió forintot (alsó küszöbérték), valamint az összefonódó vállalkozáscsoportok együttes előző évi nettó árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot (felső küszöbérték). Az új szabályozás az alsó küszöbértéket a duplájára, egymilliárd forintra emeli, így sok olyan tranzakció mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól, ahol egy nagyobb méretű pénzügyi vagy stratégiai befektető vásárol fel egy kisebb vállalkozást vagy kis-és középvállalkozást. A bejelentés-köteles tranzakciók köre azáltal is szűkülhet, hogy a jövőben a magyar vállalkozásoknak is csak a magyarországi árbevételét kell figyelembe venni a küszöbértékek szempontjából.

Az úgynevezett „nyilvánvalósági” szabály bevezetésével ugyanakkor a GVH-nak lehetősége nyílik olyan tranzakciók vizsgálatára és akár megtiltására is, amelyek bár nem érik el a küszöbértékeket, azonban a két összefonódó vállalkozáscsoport előző évi együttes nettó árbevétele meghaladja az ötmilliárd forintot. A nyilvánvalósági szabály alkalmazásának feltétele, hogy egy adott tranzakció esetében nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt. 

„Az új nyilvánvalósági szabály egyrészt a bejelentési kötelezettséget egy kettős negatív feltételhez köti, amely megfogalmazás nem a legszerencsésebb értelmezési és bizonyítási szempontból, másrészt jogbizonytalanságot is eredményezhet. Ahhoz ugyanis, hogy egy tranzakció kapcsán megállapítható legyen a feltétel teljesülése, vizsgálni kell majd a GVH adott piacra vonatkozó joggyakorlatát és adott esetben mélyebb piaci analízist, közgazdasági elemzést is le kell folytatni. A törvénymódosítás után ezeket a vizsgálatokat és elemzéseket tehát a küszöbértékeket el nem érő tranzakciók esetében is célszerű lesz elvégezni, ha a tranzakcióban részes vállalkozások nem akarják azt kockáztatni, hogy tranzakciójukat a GVH az ügylet lezárását követő 6 hónapon belül indítható eljárásban esetleg utólag megtiltsa” – hangsúlyozta Simon Barnabás a Baker & McKenzie versenyjogi szakértője.

 

Hunyor Erna Szofia

Pr7/ Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda

Partneroldalak