2017. november. 21. kedd - Olivér napja van
Banner
Banner
Banner
Jó a hazai közbeszerzési rendszer versenyerőssége

Jó a hazai közbeszerzési rendszer versenyerőssége

2017. november 14. 14:24

A magyar közszférában a verseny helyzete jó. Az intézmények elmúlt három évben lefolytatott eljárásainak átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt egy közbeszerzési eljárásban. A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások száma szinte felére esett az első három negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest, és ezen ügyletek értékében még jelentősebb a mérséklődés – hangzott el az „Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés” elnevezésű nemzetközi konferencián.

A magyar Közbeszerzési Hatóság Európában is egyedülálló módon a közbeszerzési eljárások jogszerűsége mellett a megkötött szerződések teljesítését is ellenőrzi. Ebben a jogkörben november 10-ig 101 ellenőrzést indítottak, 44 jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a közbeszerzési törvény megsértése miatt, a kiszabott bírság pedig több mint 330 millió forintot tett ki. A hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság idén várhatón rekordmértékű bírságot szab ki a közbeszerzési szabálytalanságok miatt, melyek összértéke év végéig megközelítheti a 700 millió forintot – mondta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke kedden, a szervezet „Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés” elnevezésű nemzetközi konferenciáján Budapesten. Mint fogalmazott, a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások száma szinte megfeleződött az első három negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest, és ezen ügyletek értékében még jelentősebb a mérséklődés.


Rigó Csaba Balázs: a közbeszerzési szerződések értéke idén a GDP több mint tíz százalékát tette ki Fotó: MTI
 

A közbeszerzési szerződések értéke idén hozzávetőleg 4600 milliárd forintot tett ki, ami a GDP több mint tíz százaléka – jegyezte meg Rigó Csaba Balázs. Ez jóval magasabb érték a korábbi évek adataihoz képest.  A hatóság elnöke felidézte az Európai Bizottság legfrissebb belső piaci jelentését, amely szerint Magyarországon a közbeszerzések átláthatósága szinte száz százalékos, ami azt jelenti, hogy az ajánlattevők gyakorlatilag minden jogszerűen kiadható információhoz hozzájutnak az ajánlatkérőtől.  

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a konferencia védnöke azt mondta: a közbeszerzések terén jó a versenyhelyzet. Mint mondta, az elmúlt három évben lefolytatott eljárások átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt az eljárásban. A nagyobb verseny növeli a transzparenciát és csökkenti a pályázók összejátszásának veszélyét is – jegyezte meg a  számvevőszéki elnök.


Domokos László: „A magyar közszférában a verseny helyzete jó”     Fotó: ÁSZ

Kiemelte: az ÁSZ 2017 novemberéig 47 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, illetőleg élt megkereséssel a Közbeszerzési Hatóság elnökénél. A legtipikusabb szabálytalanság továbbra is a közbeszerzési eljárás mellőzése, valamint kisebb számban a megkötött szerződések közbeszerzési törvénybe ütköző módosítása. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok túlnyomó része egészségügyi intézmények, állami és önkormányzati gazdasági társaságok, valamint alapítványok, közalapítványok ellenőrzései során merültek fel – ismertette az ÁSZ elnöke. A Közbeszerzési Döntőbizottság az Állami Számvevőszék által az idei évben kezdeményezett eljárásokban eddig összesen 40 millió 525 ezer forint összegű bírság kiszabásáról rendelkezett – tette hozzá Domokos László.

Az ajánlattevők az árak csökkentésében versenyeznek

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a kamara jó néven venné a közbeszerzési rendszer megreformálását oly módon, hogy az árversenyről a műszaki tartalomra helyeződjön át a hangsúly az eljárások során. Jelenleg az ajánlattevők az árak csökkentésében versenyeznek, később viszont sok esetben a költségek mégis megugranak - jegyezte meg a kamara elnöke. Ezzel szemben a gazdaság számára az lenne a jobb, ha meghatároznák, hogy egy-egy célra pontosan mennyi pénz áll rendelkezésre, s mindenki ismertetné, hogy a megadott összegben milyen műszaki megoldásokat képes nyújtani. 

A kamara elnöke elmondta: hivatalosan kérték az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező alkalmazásának elhalasztását a tervezett időpontról, jövő év elejéről április 15-ig. (A törvénymódosító javaslatot a témában már benyújtotta a kamara kérésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kósa Lajos fideszes képviselő - a szerk.)  

Pr7

Fprrás: ÁSZ/MTI

Partneroldalak