2017. november. 23. csütörtök - Kelemen napja van
Banner
Banner
Banner
Jól teljesített az építőipar

Jól teljesített az építőipar

2017. július 14. 10:47

Jelentős bővülést ért el az építőipar májusban is: a termelés 35,4 százalékkal nőtt, a hó végi rendelésállomány pedig 94,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A jelenlegi adatok további növekedést vetítenek előre, ám a kapacitás- és munkaerőhiány visszafoghatja a bővülést. 

Májusban 35,4 százalékkal nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. Az épületek főcsoportban 27,2 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények esetében 46,7 százalék a tavalyi alacsony bázisról. Havi alapon is 7,5 százalékos növekedés a szektor teljesítménye. Épületek esetében új szerződést 60,3 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződések állománya 355,4 milliárd forintra emelkedett, ami 38,5 százalékos éves növekedés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 192,2 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 881,5 milliárd forint volt 132 százalékos éves növekedés után – hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Közölték, az épületeknél a növekedést alapvetően ipari és raktárépületek illetve sport és oktatási épületek építése (és átadása) húzza egyelőre, egyéb építmények esetében út és vasútépítési munkák. Az idei első negyedévében 2061 új lakás került átadásra, ami 47 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakásépítési engedélyek számában még nagyobb a növekedés, 9525 darabot adtak ki, ami 89 százalékos emelkedésnek felel meg. Az első negyedéves engedélyek 46 százalékát Budapesten adták ki, az átadott lakások esetében viszont csak tíz százalékos volt a főváros részesedése, ami a nagyobb méretű építkezések lassabb átfutására vezethető vissza, az év második felétől jelentősen megugró átadásokra lehet számítani.

Az építőipari adatok azt mutatják, hogy az első negyedévben tapasztalt lendületes növekedés, ami a bruttó hazai terméket (GDP) tekintve 4 százalékos feletti szintet ért el, az elmúlt hónapokban is folytatódott - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: nemcsak az állami vagy önkormányzati beruházások valósulnak meg, hanem a magánszektor is egyre több kapacitást köt le, ez a magyar és az uniós kifizetések felgyorsításának köszönhető. A szerződésállomány megduplázódása is annak az eredménye, hogy a támogatások kifizetését fel tudták gyorsítani, előlegeket tudnak fizetni, és a magyar források is rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy azok a megkezdett állami beruházások végigfussanak, amelyeket az elmúlt hónapokban készítettek elő - mondta.

Üres álláshelyek

Jelezte ugyanakkor, hogy az építőipari kapacitások kezdenek kimerülni, a szektorban 4700-4800 bejelentett üres állás van. A szakképzési törvény átalakítása, a szakképzés felgyorsítása lehetőséget ad a lendületes növekedésre a következő hónapokban - tette hozzá a miniszter. 

Varga Mihály a következő hónapokban arra számít, hogy az építőipari teljesítmény növekedésének fontos eleme lesz a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amelyre idén 266 milliárd forint áll rendelkezésre. A csok-nak köszönhetően a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2016-ban két és félszeresére nőtt éves összevetésben, és csaknem tízezer új lakás épült, az idén ez a lakásépítési engedélyek száma alapján megduplázódhat, elérheti a 20 ezret is.

Jó esély van arra, hogy  a családi otthonteremtési program hatására a szerződésállomány és az építőipar teljesítménye változatlan maradjon - mondta.

Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta: az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal (IFK) adatai szerint több mint egymillió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja az 560 milliárd forintot. Ez tíz éves csúcsot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, egy százalék pedig szállodafejlesztés

További növekedés várható

Az elemző kiemelte: a fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja. Itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3,4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már csak 9 százalék és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes.

Horváth András szerint a lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a CSOK illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítása a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét. Továbbá szükség lenne a lakásfelújításokat is bevonni az 5 százalékos áfa-körbe, mivel így egy újabb szegmens indulhatna jelentős bővülésnek az építőiparban.

Hangsúlyozta: az idei év egészére immár 22 százalékot meghaladó növekedést várnak az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt az első negyedéves számok már alátámasztják. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé az épületek építése is felzárkózott az utóbbi időszakban.

Kockázatot jelent a szakemberhiány

Szavai szerint a fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, amit a munkaerő felvételi statisztikák is alátámasztanak, lévén 2017. I. negyedévében 275,3 ezren dolgoztak az építőiparban, ami egyelőre csupán 3,5 ezres növekedés a szezonális hatásokat figyelembe vevő előző év azonos időszakához képest és 4,8 ezer fős csökkenés negyedéves alapon. Ez látható a nagyobb lakásépítések csúszásán is, de erre a legutóbbi adatok szerint már a napi 15 ezer forintot elérő építőipari szakmunkásbér vélhetően megoldást fog kínálni és az elmúlt 8 évben leépült építőipar gyors ütemben kilábalhat a gödörből.

Veszélyeket rejtenek az újlakás-piaci tévhitek

„Az újlakás-piac felpörgése kedvezően hat az iparág és a gazdaság egészére, ám mivel a vonzó lehetőségek láttán tapasztalatlan fejlesztők is piacra léptek, fontos, hogy a vevők leszámoljanak néhány veszélyes tévhittel” – kommentálta a KSH adatait Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója.

Sokan gondolják úgy, hogy ha egy lakóingatlan-projekt generálkivitelező nélkül, illetve önerős forrásból valósul meg, az minden esetben kedvező a vásárlók számára, de ez nem feltétlenül van így, sőt, ezek a megoldások veszélyesek is lehetnek.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy kockázatos lehet olyan fejlesztést választani, ahol nem önállóan működő, érdemi referenciával bíró generálkivitelezővel zajlik az építkezés, hiszen így a vevők lemondanak arról az ötéves garanciáról, ami a generálkivitelezőnél érvényesíthető” – fogalmazott a vezérigazgató. Nem ritka az sem, hogy egy fejlesztést önerősként, azaz banki finanszírozás nélkül hirdetnek meg, ami szintén rizikós lehet. Ebben az esetben az jelenti a kockázatot, hogy ha bármilyen nem várt probléma adódik és leáll a fejlesztés, akkor a vevők futhatnak a már befizetett pénzük után” – hívta fel a figyelmet Földi Tibor.

Hunyor Erna Szofia

Forrás: Pr7/KSH/Takarékbank/Cordia

Partneroldalak