2018. augusztus. 15. szerda - Mária napja van
Banner
Banner
Banner
Matolcsy: Itt az innováció kora, de válság kopogtat

Matolcsy: Itt az innováció kora, de válság kopogtat

2018. június 14. 16:46

Az innovációk, köztük a pénzügyi innovációk kiteljesedésének korát éljük, de válság kopogtat a világban, napjainkban azonban az országnak jobbak az alapjai, mint tíz éve, erősebb a szövetségi háló, ami segítséget jelenthet a válság tüneteinek leküzdésében – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön Budapesten, a jegybank konferenciáján.

A jegybank most adta ki a „Bankok a történelemben: innovációk és válságok” című kötetet. Ennek bemutatásán Matolcsy György jegybankelnök kiemelte: senkit ne tévesszen meg, hogy tíz évvel a válság után ma csak az innovációt látjuk, mert a válság is itt van.  Kiemelte: a történelem azt mutatja, hogy a világban mindig voltak pénzügyi központok, Mezopotámia óta. Most az angolszász világból Ázsiába helyeződött át a világ pénzügyi központja, ezt mutatja, hogy a világ vezető tíz legnagyobb bankjából négy kínai – fogalmazott Matolcsy György.

Jelezte, a közelmúltban részt vett a kínai pénzügyi csúcs rendezvényein és elképesztő volt látni azt a pezsgést, amelyet a fintech cégek idéztek elő Kínában. „Európában először szabályozunk, utána jöhetnek az innovációk, Kínában pont fordítva történik, először az innovációk jelennek meg, utána lépnek és szabályozzák a folyamatokat” – mondta Matolcsy György, de nem foglalt állást amellett, hogy melyik a jó megoldás.

Innováció és válság

Minden pénztörténeti korszakban, minden globális pénzügyi központ működésében együtt van jelen az innováció és a válság – mutatott rá. Minél erősebbek az innovációk, annál komolyabb a kockázata, hogy a folyamatok válságot idéznek elő, miközben az is igaz, hogy a válságból való kilábalás az innovációk sorát hozza. A pénz fontos a társadalmak számára, mert képes a technológiát és az információt is közvetíteni, ez a szerepe a jövőben még erősödhet is, új pénzkorszak következik – mondta Matolcsy György.

Nagy Márton, az MNB alelnöke a svájci népszavazás eredményére emlékeztette a hallgatóságot, amelyen a svájciak úgy döntöttek, hogy a bankrendszernek joga van pénzt teremteni.   Kiemelte: a pénzügyi rendszerekben a régi megoldások már nem működnek, a tartalékráta-alapú klasszikus pénzügyi rendszer már a múlté. A jegybankok pénzt teremtenek és a bankok ezt multiplikálják, megsokszorozzák, napjainkban már 90 százalékban a bankoké a főszerep a pénzteremtés terén. A jegybankok most a keretek szabályozásával, vagy épp az elszámolási feltételek meghatározásával, a pénzügyi szereplők felügyeletével igyekeznek keretek között tartani a pénzügyi rendszert.


Az MNB alelnöke szerint a bankok a gazdaság érhálózatát jelentik                Stockphoto

Maga a pénzteremtés prociklikusságot idéz elő, azaz felerősíti az adott gazdasági folyamatokat, a bankok is prociklikusan tevékenykednek. A kérdés az, hogy ennek mértéke a mekkora, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a folyamatnak lehet káros hatása is. A kilengéseket a pénzügyi stabilitás érdekében keretek közé kell szorítani, a hatásokat tompítani szükséges, erre jó példa volt a jegybank növekedési hitelprogramja – jelezte Nagy Márton.

Pénzügyi közvetítés

Az MNB alelnöke szerint a bankok a gazdaság érhálózatát jelentik. Ezért nagyon fontos, hogy a bankrendszer miként viszonyul a digitalizációhoz, ami lényegében felgyorsítja majd a folyamatokat, fontos, hogy a bankrendszer hogyan tudja ellátni gazdaság támogató szerepét.

Windisch László, az MNB felügyeleti alelnöke szerint a korábbi évek egyik fő tévedése az volt, hogy a bankrendszer, a banküzem, a pénzügyi közvetítés csak egy üzlet, amelynek egyetlen célja a pénzintézetek tulajdonosainak haszonszerzése. A valóság az, hogy a pénzügyi közvetítés fő feladata a gazdaság fenntartható növekedésének biztosítása – fűzte hozzá. Windisch László kiemelte: ma már a pénzügyi közvetítés alapvető társadalmi, gazdasági funkciót tölt be, egyfajta közszolgáltatásnak tekinthető, amelynek célja a közjó szolgálata.

A most megjelent kötetra jegybank könyvsorozatának negyedik tagja az elmúlt tíz év, és az előtte lévő évek, évtizedek történetéről szól, a kötet szerkesztői az MNB szakértői, vezető munkatársai, Virág Barnabás és Fábián Gergely. 

Pr7
Forrás: MTI

Partneroldalak