2019. június. 26. szerda - János napja van
Banner
Banner
Banner
Megfér egymással a növekedés és a környezetvédelem

Megfér egymással a növekedés és a környezetvédelem

2015. február 25. 13:54

Van 30 olyan ember a világon, akik zsebből ki tudnák fizetni a gazdaságok környezetbarát technológiákra való átállását, ráadásul a váltás még a növekedés üteméhez is hozzájárulna – derült ki az Új klímagazdaság című konferencián. A cselekvéshez gyakorlatilag csak a döntéshozó akarat hiányzik, a technológia és a módszer is rendelkezésre áll. 

A környezetvédelemre épülő iparág tevékenysége is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez - emelte ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke a szerdai rendezvényen.

Magyarország 1996 óta 36 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben a bruttó hazai termék (GDP) mintegy megháromszorozódott - számolt be a konferencián Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint a kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára.

A brit- a német- és a francia nagykövetség valamint az MKT által szervezett konferencia célja az volt, hogy megismertesse a hét ország politikusaiból és vezető tudósaiból álló bizottság által múlt év őszén közzétett "Better Economy, Better Climate" jelentést. A dokumentum legfőbb megállapítása az volt, hogy egyszerre állítható növekedési pályára a gazdaság és mérsékelhető a klímaváltozás, függetlenül az adott állam fejlettségi szintjétől.


Egy szolnoki gyár munkásai napelem-paneleket készítenek. 

Kerekes Sándor professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem környezet-gazdaságtani tanszékének vezetője előadásában a jelentés 10 pontos cselekvési tervét ismertette. Egyebek mellett azt, hogy az államok a központi döntéshozatali folyamataikba építsék be az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállást. Az államok kössenek erős, tartós és méltányos klímaegyezményt, és ne támogassák a fosszilis tüzelőanyagokat. Ugyanakkor növeljék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését.

A professzor úgy vélte, hogy a gazdaságok átállításához a világ 30 leggazdagabb emberének éves osztaléka elegendő lenne.

A 10 pontos Globális Akcióterv

1. Gyorsítsák fel az alacsony széndioxid kibocsátású  gazdaságra való áttérést azzal, hogy az éghajlati szempontokat integrálják a legfontosabb központi döntéshozatali folyamatokba. Erre a kormányzati munka és az üzleti élet valamennyi szintjén szükség van a gazdaságpolitika, a projektértékelési eszközök, a teljesítményértékelési mérőszámok, a kockázati modellek és a jelentési követelmények szisztematikus változásai révén.

2. Kössenek egy erős, tartós és méltányos nemzetközi klímaegyezményt, hogy növeljék a belföldi gazdaságpolitikai reformokhoz szükséges bizalmat, a szükséges támogatást nyújtsák a fejlődő országok számára, és erős piaci jelzést küldjenek a befektetőknek.

3. Szüntessék meg a fosszilis és mezőgazdasági tüzelőanyagoknak, valamint a városok túlburjánzásának az állami támogatását, hogy elősegítsék az erőforrások hatékonyabb felhasználását. Bocsássanak rendelkezésre közpénzforrásokat más célokra is, ideértve különböző támogatási programokat az alacsony jövedelműek számára.

4. Vezessenek be stabil, jól tervezhető szénárakat egy jó pénzügyi reform és jó üzleti gyakorlat részeként. Ezzel határozott jeleket lehet küldeni az egész gazdaságnak.

5. Jelentősen csökkentsék az alacsony széndioxid kibocsátású  infrastruktúra-beruházások tőkeköltségét. Bővítsék ki a hozzáférést az intézményi befektetési forrásokhoz és csökkentsék ennek a költségét az alacsony széndioxid kibocsátású  eszközökbe történő befektetések esetén.

6. Jelentősen növeljék az innovációt az alacsony széndioxid kibocsátású  és az éghajlati alkalmazkodást segítő technológiák terén. Háromszorozzák meg a közpénzből történő befektetéseket a tiszta energiák kutatásába és fejlesztésébe, eltávolítva az akadályokat a vállalkozások és a kreativitás útjából.

7. Tegyék a kapcsolt hálózatú és ésszerű méretű városokat a településfejlesztés kívánatos formájává, bátorítva a jobban menedzselt városnövekedést és előnyben részesítve a hatékony és biztonságos tömegközlekedésre fordított beruházásokat.

8. Állítsák meg a természetes erdők irtását 2030-ra, a hosszú távú beruházások és az erdővédelem ösztönzőinek erősítésével, az ezzel kapcsolatos nemzetközi pénzügyi alapokat évi 5 milliárd dollárra növelve, és egyre inkább a tényleges teljesítményhez kapcsolva.

9. Állítsanak helyre legalább 500 millió hektár elvesztett vagy tönkretett erdőt és mezőgazdasági területet 2030-ra, növelve a vidéki jövedelmeket és erősítve az élelmiszerbiztonságot.

10. Gyorsítsák meg az eltávolodást a környezetszennyező, széntüzelésű villamosenergia-termeléstől, azonnal kizárva új széntüzelési erőművek építését a fejlett országokban és 2025-re a közepes jövedelműekben is.

A változás elengedhetetlen feltétele az elosztás módosítása, mind az országokon belül, mind pedig a nemzetek között, valamint a gazdaságok növekedése. Utóbbi már megvalósult: az elmúlt 10 évben 1 milliárddal nőtt a Föld népessége, miközben az egy főre jutó GDP is folyamatosan emelkedett - tette hozzá Kerekes Sándor.

Szabó Zsolt kiemelte Magyarország 2020-ig tartó háromszor 20 százalékos vállalását, azt, hogy ennyivel csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és ennyivel növeli a megújuló energiák részarányát, valamint az energiahatékonyságot is.


Geotermikus termálkút Csongrádon. A településen környezetbarát rendszerrel fűtik az intézményeket és mintegy félezer lakást.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy 2020-ig Magyarország 400 millió eurót fordít uniós forrásból a klímavédelemre. Az energiafelhasználás csökkentésére 730 milliárd forint uniós támogatás, és a kormány által biztosított 180 milliárdos önerő áll rendelkezésre. Az épületek energetikai megújítására 236 milliárd forint jut. Példaként említette, hogy a kórházak orvostechnikai gépeinek modernizálása felére csökkentené azok energiafogyasztását.

Pásztor János, az ENSZ klímaváltozás-ügyi főtitkár helyettese kiemelte, hogy az éghajlatváltozás visszahat a gazdaságra, de a gazdaság csak akkor avatkozik be a probléma megoldásába, ha az a saját céljait is szolgálja, így munkahelyet teremt és profitot termel. Hozzátette, hogy a beruházásokat és az innovációt az éghajlatváltozási problémák megoldására kell fordítani. Végül Párizsban, ez év végén tartandó nemzetközi klímakonferencián meg kell határozni a gazdasági jövőt is - vélte a főtitkár helyettes. 

 

Forrás: Pr7/MTI

Partneroldalak