2018. november. 19. hétfõ - Erzsébet napja van
Banner
Banner
Banner
Mérsékelt maradt a pénzromlás üteme januárban

Mérsékelt maradt a pénzromlás üteme januárban

2018. február 13. 13:46

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, decemberhez viszonyítva pedig 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a KSH. Elemzők a fogyasztói árak lassú növekedésére számítanak a következő hónapokban.

Az év első hónapjában a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az általános forgalmi adó (áfa) csökkenése ellenére a vendéglátás 0,6 százalékkal drágult januárban az előző hónaphoz képest. Az érintett élelmiszereknél kisebb mértékben megjelent az áfa csökkentése, de a halhúsnak nincs nagy súlya a magyar lakosság fogyasztásában, így az élelmiszerek ára összességében 1,5 százalékkal emelkedett januárban az előző hónaphoz viszonyítva.

A telefon- és internetszolgáltatások díjai ugyanakkor 3,7 százalékkal mérséklődtek az év első hónapjában decemberhez képest.  A szezonálisan kiigazított maginfláció 2,5 százalékkal nőtt az előző év januárjához viszonyítva, decemberhez képest nem változott.

Az élelmiszerek ára 4,4 százalékkal emelkedett januárban az előző év januárjához viszonyítva, ezen belül a tojás 48,0, a vaj 13,6, a száraztészta 8,7, a tejtermékek 7,9, a kenyér 7,1, a tej 5,8, a kávé 5,1 százalékkal drágult.
A cukor 11,3 százalékkal olcsóbb lett.

A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,5 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt, a dohánytermékek 10,1 százalékos és az alkoholos italok 2,9 százalékos drágulása miatt.
A háztartási energia 1,6, ezen belül a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4 százalékkal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,2 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások között a telefon, internet tarifák 6,6 százalékkal csökkentek tavaly januárhoz képest. A színházjegyek 4,7 százalékkal drágultak, a külföldi üdülés 5,0 százalékkal kevesebbe, a belföldi 6,0 százalékkal többe kerül. 

Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,1 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagokért 1,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni az év első hónapjában a tavaly januárihoz képest, de a gyógyszerek 3,2 százalékkal, az újságok 5,2 százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 0,5 százalékkal olcsóbbak lettek, az új autók 2,3 százalékkal drágultak, a használt autók 7,0 százalékkal kevesebbe kerültek.

Elemzők: visszafogottan emelkedhetnek a fogyasztói árak

A megkérdezett szakértők a fogyasztói árak lassú növekedésére számítanak a következő hónapokban. Az infláció az év végére érheti el a jegybank három százalékos célértékét, így továbbra is laza maradhat a monetáris politika.

Az év első hónapjaiban az üzemanyagok bázishatása miatt alacsony maradhat az infláció, majd átmenetileg megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt  –  mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. 

Az év végére  kissé mérséklődhet az árak növekedése,  és az átlagos érték elérheti a 2,6 százalékot. A gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, a viszonylag alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció azonban fékezhetik az árak emelkedését.

Suppan Gergely közölte, továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,5 százalékra mérséklődött, míg a kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árai összességében stagnáltak a tavalyi decemberhez képest.
A meglepetést az élelmiszerárak 4,4 százalékos éves drágulása okozta, amit ellensúlyozott a szolgáltatási árak vártnál jóval mérsékeltebb növekedése, így a dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban - fogalmazott.

A szakértő szerint a jegybank egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél - mutatott rá kommentárjában.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kifejtette, az első negyedévben még a januári, mérsékelt szinten maradhat az infláció, az ezt követő hónapokban viszont a nemzetközi környezet, valamint a belső kereslet miatt 3 százalék közelébe kerülhet a mutató. A jelenlegi kilátások alapján az elemző arra számít, hogy idén decemberre az infláció elérheti a 3 százalékos szintet. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a következő hónapokban szintén nem vár érdemi változásokat az éves inflációs mutatóban, várakozása szerint éves átlagban kicsivel 3 százalék alatt maradhat a fogyasztói árak drágulása.

Szilágyi Levente
Forrás: Profit7/MTI

Partneroldalak