2018. december. 10. hétfõ - Judit napja van
Banner
Banner
Banner
Mit kell tudni a fiatal munkavállalók alkalmazásáról?

Mit kell tudni a fiatal munkavállalók alkalmazásáról?

2013. november 18. 16:40

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 72.§ (3) bekezdése határozza meg a fiatal munkavállaló fogalmát, mely szerint munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.

 

Kell-e szülői hozzájárulás fiatalkorú munkavállaló foglalkoztatásához?

Fő szabály szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte, vagyis tizenhat év alatti munkavállalóval munkaviszony - általában - nem létesíthető. A fő szabály alól kivételt képez a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló iskolai szünet alatt történő munkavégzése.

Ebben az esetben a tizenhat év alatti fiatal munkavállaló foglalkoztatásához törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása szükséges.

A törvényes képviselő szünidei foglalkoztatáshoz történő írásbeli hozzájárulása - figyelemmel az Mt. 76. § (3) bekezdésében foglaltakra - a munkaviszony létesítéséhez szükséges engedélynek minősül, vagyis a munkaszerződés megkötésére csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.

Amennyiben a 15 és 16 év közötti fiatalkorúval a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása nélkül kötöttek munkaszerződést, úgy az engedély hiányában nem tekinthető érvényesen megkötöttnek a munkaszerződés.

Milyen további kötelezettségei vannak a munkáltatónak a jogviszony létesítésével kapcsolatban?

A foglalkoztatás megkezdését megelőzően a munkaszerződést írásba kell foglalni, mely a foglalkoztató feladata. A munkaszerződésben rögzíteni kell a felek megnevezését, a munkavállaló munkakörét, személyi alapbérét valamint a munkavégzés helyét.

A munkaszerződés elején kell a szerződő feleket, illetve azok lényeges adatait rögzíteni. Munkavállalói részről lényeges adatnak minősül a név (és leánykori név), anyja neve, a születési hely és idő, lakcím, adóazonosító-, illetve TAJ- szám. Munkáltatói részről lényeges adatnak minősül a foglalkoztató megnevezése (magán munkáltató, egyéni vállalkozó, Bt., Kft., stb.), székhelye, adószáma, illetve más nyilvántartásba vételi szám (cégjegyzékszám, iktatószámok, stb.).

A feleknek a szerződésben rögzíteniük kell a munkavállaló leendő munkakörének megnevezését. A munkakör megnevezésével kapcsolatos általános követelmény, hogy az, konkrét, tömör, egyértelműen megjelölt legyen (szakács, pincér). Célszerű, az adott szakmához kapcsolódó FEOR szám megjelölése is, amely a munkakör meghatározásának további pontosítását eredményezi.

A személyi alapbér meghatározása csak időbérben (órabér, napibér, havibér) történhet. A személyi alapbér meghatározásának különös jelentősége van, hiszen meghatározása ugyan megállapodás tárgya, azonban meghatározása során figyelemmel kell lenni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott bérminimumokra. Ilyen a mindenkori minimálbér, amely 2010. január elsejétől havibér alkalmazása esetén 73 500 forint, napibér alkalmazása esetén 3380 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint.

A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkavállaló munkavégzési helye. Alapvetően állandó és változó munkavégzési helyekről beszélhetünk. Állandó munkahely a munkáltató székhelye, telephelye, fióktelepe, amelyet irányítószám, város, út, utca, házszám megjelölésével szükséges konkretizálni. Ha a munkáltató több telephelyén kell munkát végezni, munkavégzési helyként változó munkahely is megjelölhető, ebben az esetben azt a telephelyet kell a munkavállaló munkavégzési helyének tekinteni, ahová a foglalkoztató aktuálisan beosztotta.

Továbbá érvényességi feltétel, hogy a létrejött szerződésen szerepeljen mindkét fél aláírása, illetve a szerződés létrejöttének napjával megegyező keltezés. Szabálytalan és érvénytelen az olyan munkaszerződés, amely a felek valamelyike részéről nem kerül aláírásra. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet a Mt. szerint írásba kell foglalni. A munkaszerződés - és fő szabály szerint minden írásba foglalt szerződés - csak akkor tekinthető érvényesen megkötöttnek, ha az, a felek egybehangzó akaratának megfelelő tartalommal kerül megkötésre, amelyet a felek aláírásukkal ellátnak.

A munkaviszony jogszerű létesítéséhez, illetve megszűnéséhez kapcsolódik az e jogviszonnyal összefüggő bejelentési kötelezettség, amelyet a foglalkoztatónak legkésőbb a tényleges munkakezdést megelőzően - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján - az I. fokú állami adóhatóság felé kell teljesítenie.

Lehet-e munkaidőkeretet alkalmazni fiatal munkavállaló foglalkoztatása során?

Fiatal munkavállalók tekintetében az Mt. a főszabályoktól eltérő szigorúbb munkaidő, pihenőidő szabályokat állapít meg.

Fiatal munkavállaló munkaidejének mértéke a napi 8, illetve a heti 40 órát nem haladhatja meg. A munkáltató fiatal munkavállalót még ilyen irányú megállapodás alapján sem foglalkoztathat egy hétnél hosszabb munkaidőkeretben.

A pihenőidőre vonatkozó rendelkezésekre általánosságban igaz, hogy a munkavállaló munkaerejének regenerálódását hivatottak biztosítani, melyek a munkavállaló munkaképességének és egészségének megóvása érdekében születtek.

Nyilvánvaló, hogy egy fejlődésben lévő fiatal szervezetnek több pihenésre van szüksége, éppen ezért fiatal munkavállaló részére a munkáltató a napi munka befejezése és a másnapi munka megkezdése között legalább 12 óra megszakítás nélküli pihenőidőt köteles biztosítani.

Milyen mértékű munkaközi szünetet kell biztosítani fiatal munkavállaló részére?

A munkaközi szünet mértéke fő szabály szerint 20 perc, melyet hat óra munkavégzést követően a munkáltató a munka megszakításával köteles kiadni. Fiatal munkavállalók részére - a fő szabályoktól eltérően - négy és fél óra munkavégzést követően 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a foglalkoztatónak.

Beosztható-e éjszakai munkára fiatalkorú munkavállaló?

Fiatal munkavállalókat védő garanciális szabályok kimondják, hogy tizennyolc év alatti munkavállaló éjszakai időben történő munkavégzésre, rendkívüli munkavégzésre még különösen indokolt esetben sem osztható be.

Fiatal munkavállaló részére ügyelet, készenlét elrendelése ugyancsak tilos!

Milyen jogkövetkezményei vannak a fiatalkorú munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok megsértésének?

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 3.§ (1) bekezdés e) pontja a munkaügyi ellenőrzések tárgyává teszi a nők, fiatalkorúak és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok ellenőrzését.

A fiatal munkavállalók - mint védett munkavállalói csoport - foglalkoztatásával kapcsolatos jogsértések bizonyítottságuk esetén olyan munkaügyi szabálytalanságnak számítanak, melyek már két fő munkavállalót érintően is munkaügyi bírság kiszabását eredményezhetik.

A hatályos Met. alapján a munkaügyi bírság alsó határa 30.000,- Ft, maximuma 20.000.000,- Ft!

Máriás Attila
munkaügyi szaktanácsadó
BDO Magyarország

Forrás: Hasznos Hírek

Partneroldalak