2017. július. 23. - Lenke napja van
Banner
Banner
Banner
Százszoros árkülönbségek az ingatlanpiacon

Százszoros árkülönbségek az ingatlanpiacon

2017. július 17. 16:46

Több mint százszoros árkülönbség van egy budapesti luxus ingatlan és egy vidéki húsz négyzetméteres családi ház között. Az Otthon Centrumnál a legdrágább, százillió forint feletti ingatlanok mind Budapesten és Pest megyében keltek el, a „listavezető” egy négyszáz milliós Széchenyi-hegyi villa. Ezzel szemben a másik véglet egy borsod megyei vályogház, amely telekkel együtt csupán 650 ezer forintért cserélt tulajdonost.

A lakáspiaci trendek bemutatására a legtöbbször a megkötött adásvételek átlagos jellemzőit – alapterület, vételár és az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár átlagos értéke – publikálják az elemzők. Az Otthon Centrum ezúttal a szélsőségeket vette górcső alá: méret és ár alapján azt vizsgálták, melyek voltak az idei első félév „óriásai és törpéi” a lakóingatlanok piacán.

A legdrágábbak

Az Otthon Centrum által az év első hat hónapjában értékesített használt társasházi lakások közül a fajlagos (egy négyzetméterre vetített) ár alapján a legdrágább ingatlanok közül kettőt a belvárosi banknegyedben, egyet pedig az Andrássy úton adtak el, a legmagasabb fajlagos áron eladott pedig a Belváros déli részén található. A legdrágább ingatlanért 1 millió 500 ezer Ft/m2-t fizetett új tulajdonosa. Ez a lakás mindössze másfél szobás és 75 millió forintért kelt el. A többi, jellemzően 1 millió – 1,1 milliós fajlagos áron értékesített ingatlan – alapvetően 3-5 szobás társasházi lakások –, viszont összességében bőven százillió forint felett kelt el, a legdrágábbért egyenesen 140 milliót fizettek. Hasonló fajlagos áron jellemzően új építésű ingatlanokat lehet kapni a befektetők által felkapott belső pesti kerületekben, igaz a beépítés sűrűsége erősen limitálja az itt épülő projektek számát.

Ha viszont az abszolút ár szerint állítjuk sorrendbe az idei év „legjeit”, akkor az említett 140 milliós Andrássy úti ingatlan már nem fér bele a top öt legdrágább ingatlan közé. Az idei csúcstartó, legdrágábban eladott lakóingatlan fajlagos ára nem kiugró a budai új építésű társasházak átlagos árához képest. A Széchenyi-hegy oldalában fekvő, szinte újszerű, igényesen megépített villa hat szobájának és egy átlagos panellakás alapterületével vetekedő teraszainak, no meg a családi házaknál szokásos telekméret duplájának köszönheti majd’ négyszázmilliós árát. Viszonylag gyorsan, alig két hónap alatt sikerült nyélbe ütni az üzletet, de ehhez szükség volt egy átlagos családi ház értékével csökkenteni a vételárat a kiinduló irányárhoz képest.


Rózsadomb - villanegyed

Az előző, közel félezer négyzetméteres ingatlan alapterületéhez képest fele akkora az idei társasházi csúcstartó: a II. kerület belső részén található társasházi lakás szintén hatszobás és kényelmes, kilencven négyzetméteres terasz is tartozik hozzá, remek panorámával, ami indokolta a kétszázmillió forintot kissé meghaladó vételárat. Ám nem csak a belvárosban vagy a menő budai zöldövezetben akadnak ilyen kategóriában adás-vételek: a XVIII. kerületben közel 150 milliót fizettek egy tíz éves luxus családi házért és itt sem kellett sokáig várni a vevőre – kevesebb, mint három hónap alatt elkelt az ingatlan.

Pest megyében az Otthon Centrum közvetítésével az első félév során a legmagasabb összegért eladott ingatlan a Nagykovácsiban közel 170 millió forintért értékesített korszerű, megújuló energiával működő 6 szobás családi ház volt. „A fajlagos, illetve abszolút értékben mért ár-rekorderek között kizárólag fővárosi és Pest megyei ingatlanokat találunk, méret terén viszont van néhány csúcstartó vidéken is az eladások között” - emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Igaz alapterületét tekintve a csúcstartó, a már említett buda-hegyvidéki villa, szobaszám tekintetében pedig egy 11 szobás sashalmi ház, de Tatabányán, Törökbálinton és Szigetszentmiklóson is értékesített az Otthon Centrum nyolc szobás, legalább 350 négyzetméteres családi házat.

A legolcsóbbak

Az idei legkisebb lakás egy erzsébetvárosi századfordulós bérház első emeletén található tíz négyzetméteres udvari lakás volt, amiért nem kevesebb, mint hétmillió forintot fizetett új tulajdonosa, igaz sikerült bő tíz százalékkal az eladó által elképzelt irányár alatt megvásárolni az ingatlant. Öt négyzetméterrel nagyobb, de bő másfél millióval olcsóbb volt egy szegedi, szintén udvari kislakás. Az apró lakások csúcstartói között további három nagyon eltérő adottságú 17-18 m2 alapterületű ingatlan említhető, van közöttük angyalföldi panel, VI. kerületi századfordulós bérház és az 1960-as évekből származó újpesti tégla építésű társasházi lakás is.

Az új tulajdonosra lelt legkisebb házak mindegyike húsz négyzetméteres családi ház, illetve tanya volt Szabolcstól, Hajdú-Bihar megyén át, Komárom-Esztergom megyéig, sőt még a nyugati határszélen, Győr-Moson-Sopron megyében is adtak el ilyet. A legolcsóbb kicsi ház a várakozásokkal szemben nem a keleti országrészben, hanem Győrszabadhegyen talált gazdára és bár korábbi tulajdonosa közel hárommillió forintot szeretett volna kapni érte, végül megelégedett az 1,3 milliós vételárral és még így is öt hónapba telt, míg vevőre talált. Nyíregyházán egy hasonló kis alapterületű ház eladói másfél évet vártak, míg vevőre találtak, ám nem hiába: az apró méretű családi házak között a legdrágábban, mintegy 6,5 millió forintért tudták eladni ingatlanukat – igaz az általuk elképzelt árnak ez mindössze egy-harmada volt.


Ujjáépített családi házak Tákoson

A fajlagosan legolcsóbb vételek között egészen megdöbbentő értékeket is találunk: Zala megyében hat szobás lakást lehetett venni 5000 Ft/m2 áron, ami abszolút értékben is negatív csúcstartók közé repítette ezt a patinás a múlt század elején épült, kétszáz négyzetméteres családi házat, mert mindössze egymillió forintba került. Tízezer Ft/m2 fajlagos ár alatt Baranyában és Borsodban, 10 és 20 ezer Ft/m2 fajlagos ársávban Heves, Zala és Tolna megyében történtek adás-vételek, jellemzően falvakban. Ezek a családi házak jórészt abszolút értékben is negatív rekorderek voltak: a legolcsóbb mindössze 650 ezer forintért cserélt gazdát. A 90 négyzetméteres, két és félszobás vályogház és a hozzá tartozó másfélezer négyzetméteres telek egy borsod megyei faluban talált vevőre. Az 1-1,5 milliós árkategóriában jellemzően kisebb alapterületű ingatlanokat adtak-vettek az ország legkülönbözőbb tájain, jellemzően közepes vagy rossz állagú 1-2 szobás családi házakat.

Hunyor erna Szofia

Forás: Pr7/Otthon Centrum

Partneroldalak