2017. november. 21. kedd - Olivér napja van
Banner
Banner
Banner
Támadás a forint ellen!

Támadás a forint ellen!

2014. január 31. 13:00

Két éve nem látott ütemben vonták ki a befektetők az elmúlt héten a pénzüket a feltörekvő piacokról, ahová Magyarországot is sorolják, a bostoni EPFR Global befektetési alapokat elemző cég adatai szerint. Ez egy hét alatt közel 10 milliárd dollár mínuszt jelentett. Lapértesülések szerint a spekulánsok a magyar forint és a lengyel zloty leértékelésére játszanak. Pénteken a 314-es szintig gyengült a forint az euróval szemben. 

Az EPFR szerint január 22-től 29-ig a feltörekvő országokra specializálódó részvényalapokból 6,3 milliárd dollárt vontak ki a befektetők. Az államkötvényeket vásárló alapokból ugyanakkor 2,7 milliárd dollárt vettek ki. 2014 januárjában összesen 12,2 milliárd dollárral csökkent a feltörekvő részvénypiacok forgalma, miközben 2013-ban az egész év alatt is csak 15 milliárd dollár hagyta ott a fejlődő gazdaságú országok részvénypiacait.

A különböző feltörekvő piacokkal foglalkozó részvényalapokból már a tizennegyedik egymást követő hete szállnak ki a befektetők. Utoljára 2002 harmadik negyedévében volt ekkora a bizalmatlanság a fejlődő gazdaságú országokkal szemben. Az elmúlt héten a feltörekvő gazdaságok piacain komoly árfolyam-ingadozások rázták meg a nemzeti valutákat. Dél-Afrikában, Indiában és Törökországban is emelték a banki alapkamatot, hogy így próbálják megállítani a valuták gyengülését. 

A Financial Times szerint a magyarországi kötvényekben is több milliárd dollárral érdekelt Templeton alap is jelentős kivonásokat hajtott végre a feltörekvő piacokról. A befolyásos londoni lap egy névtelen befektetők is idézett, aki szerint a török líra, és a dél-afrikai rand mellett a forint leértékelésére is spekulálnak a piacon. A Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadása szerint is újabb és újabb devizákat támadnak a nemzetközi pénzpiacon: a török líra után a magyar forintot és a lengyel zlotyt vették célba a spekulánsok. 

A feltörekvő térségekben úgy tűnik még nincs vége a piaci gondoknak, bár már egyre több elemző látja úgy, hogy az érintett devizák jelentős árfolyamveszteségeit és az indiai, dél-afrikai, argentin és török kamatemeléseket követően lassan már meg lehet kezdeni a devizakötvények felvásárlását. Elgondolkodtató azonban, hogy az örvény újabb és újabb országokat - például csütörtökön Magyarországot és Lengyelországot - ragad magával. "Úgy tűnik a piac újabb és újabb áldozatokat szemel ki magának" - mutatott rá Harwig Wild, a Bankhaus Metzler devizapiaci szakértője. 

A devizapiacok már közvetlenül a török kamatemelést követően kiszemelték következő áldozatukat. A francia Société Générale elemzői néhány perccel Ankara bejelentését követően már email üzenetben a török líra vásárlását és a dél-afrikai rand eladását javasolták ügyfeleiknek. Szerdán aztán a dél-afrikai jegybank is kamatot emelt.

Csütörtökön a pénzpiacok kamatemelési "igényét" a magyar jegybank elnöke a kamatcsökkentési szándék megerősítésével viszonozta, ami több mint egy százalékos árfolyamveszteségbe taszította a forintot. A piacok erre még egy olyan rémhírrel is fokozták a nyomást, amely szerint Magyarország képtelen lenne kifizetni egy éppen lejáró eurókötvényt. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében rámutat, hogy a külföldi bankok éveken keresztül csak a Kelet-Európában legmagasabb jegybanki alapkamat ellenében voltak hajlandóak lenyelni a rájuk kivetett különadót. A folyamatos jegybanki kamatcsökkentésekkel azonban Magyarország kamatprémiuma a környező országokhoz képest már eltűnt. 

A Magyarország elleni spekulációval a piacok meglepő módon egy folyó fizetési mérlegtöbblettel büszkélkedő országot szemeltek ki maguknak - írta a lap. Hasonló a helyzet az orosz rubellel is. Az elmúlt hetekben a piacok még csak az olyan országok devizáit támadták, amelyek többet importálnak mint exportálnak, így folyó fizetési mérleghiányukat külföldi tőkével kénytelenek finanszírozni. Ezek az úgynevezett "törékeny ötök", azaz Brazília, India, Indonézia, Dél-Afrika és Törökország. 

 A brazil jegybank januárban már a hatodik egymást követő alkalommal emelte meg az alapkamatot, ami így most már 10,5 százalékon áll, az indiai alapkamat a mostani emelés után 8 százalékos. Dél-Afrika 5,0 százalékról 5,5 százalékra emelte a héten az alapkamatot. 

A 4,5 százalékról 10 százalékra emelt török alapkamat azonban nem elégítette ki a piaci igényeket, mivel Erdogan miniszterelnök kételyeket ébresztett a magas alapkamat tartósságát illetően. Ezért aztán a török líra árfolyamnyeresége is csak átmenetinek bizonyult.

A valuták gyengülése kihatott a részvények és az államkötvényekre is, a J.P. Morgan adatai szerint a fejlődő országok államkötvényeinek hozamai 30 bázisponttal nőttek januárban a hónap végére. A fejlődő országokból kivont tőkét a befektetők többsége a fejlett gazdaságú országokba menekíti át. Ilyenkor mindig biztonságosabb befektetésnek tűnnek az amerikai állampapírok vagy az arany. Az arany unciánkénti spotárfolyama január 2-án még 1224 dollár volt, de január 29-én már 1267 dollárra emelkedett.

A péntek délutáni kereskedésben megjárta a 314-es szintet is a forint-euró jegyzése, de kora estére visszaerősödött a 312-es szintre a magyar fizetőeszköz.

Forrás: MTI

 

Partneroldalak