Formálisan is teljessé vált a kormány azon törekvése, hogy a finanszírozás oldaláról is megteremtse gazdaságpolitikájának függetlenségét – jelentette be a másfél milliárd euró visszafizetése kapcsán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető aláhúzta: a hitelfelvétel és a gazdasági visszaesés következményeként a magyar állam 2008-2010-ben még a hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz képest is jelentősen eladósodott. Az adósságráta a 2002-es 55,1 százalékról a 2010-es kormányváltás idejére 83,7 százalékra emelkedett, az államháztartási hiány pedig megközelítette a bruttó hazai termék hét százalékát. Varga Mihály kiemelte, az államadósság szerkezete is nagyon kedvezőtlenül alakult: a külföldiek finanszírozták a magyar államadósság közel hetven százalékát, és a devizaadósság aránya is elérte az ötven százalékot, ami komoly kockázati tényezőt.

A miniszter emlékeztetett: a 2008-as pénzügyi válság Magyarországon is felszíne hozta a strukturális problémákat, amelyeket súlyosbított a baloldali kormányok adóemelésre, megszorításokra és a családok terheinek növelésére épülő hibás gazdaságpolitikája. Magyarország 2008 végére csőd közeli állapotba kerül, nem tudta megújítani adósságait, a szocialista kormánynak ezért kellett kölcsönért folyamodnia az IMF-hez, az unióhoz és a Világbankhoz.Varga Mihály kifejtette, a hitelcsomagból a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) eső 8,8 milliárd eurót 2013 nyarára, az eredeti futamidő előtt visszafizette Magyarország.

Az Európai Bizottságtól lehívott 5,5 milliárd eurónyi hitel utolsó, másfél milliárd eurós részletének átutalásával a teljes hitelcsomagot visszafizettük. Mint mondta, Magyarország a nemzetközi hitelek helyett még inkább a piaci alapú finanszírozásra tért át az IMF-EB hitel törlesztésével, az államadósság 89 százaléka mára állampapír formájában testesül meg. Mindeközben elértük azt is, hogy mind az adósság devizaaránya, mind pedig a külföldi befektetők aránya jelentősen csökkent – tette hozzá.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

Ennyi volt az összes tartozás

A 2008-as megállapodás hamar, néhány nap alatt megszületett, összesen 20 milliárd eurós hitelkeretet szavaztak meg hazánknak – írta a portfolio.hu. Ebből 11,9 milliárd eurót az Európai Bizottság, 6,5 milliárd eurót az IMF, egymilliárdot pedig a Világbank bocsátott rendelkezésre. Illetve csak bocsátott volna, hiszen a harmadik szervezettel soha nem született meg a konkrét keretről a megállapodás, így lehívás sem történt. A fenti keretből két év alatt összesen 14,2 milliárd eurót hívott le Magyarország, vagyis a teljes rendelkezésre álló összegnek nagyjából a hetven százalékát vettük fel hitelként, azonban nem a teljes összeget használtuk fel. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) éves jelentése szerint 2008-ban 1824,8 milliárd forintot, 2009-ben pedig további 1726 milliárd forintot hívott le a kormány a keretből. Vagyis összesen 12,8 milliárd eurót használtunk fel ebben a formában, további 1,4 milliárd eurót pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hívott le.

Mire költöttük ezt a hatalmas összeget?

Látszólag hatalmas összegről van szó, hiszen több mint 3500 milliárd forint volt a tartozásunk a csúcsán. Ám a költségvetésben nincsenek „megpántlikázva” ezek a pénzek, vagyis nem egy-egy dedikált célra költ az állam, hanem egy nagy kasszából fedezi az összes folyó kiadását és a lejáró állampapírok visszafizetését. Ez pedig azt jelenti, hogy a felhasznált pénz a magyar állam kiadásainak finanszírozására ment el. A 2008-ban lehívott több mint 1800 milliárd forint sorsa még viszonylag nyomon követhető: az ÁKK éves jelentése szerint az összegből 262 milliárd forint finanszírozási célokat szolgált, vagyis a negyedik negyedévben a hitel-megállapodás megkötése után ez fedezte a költségvetés hiányát. Ezen felül 2008 végén 1483,6 milliárd forint jelent meg az MNB devizabetétében a lehívott összegből, tehát ez a két tétel majdnem a teljes lehívást fedezte. A korábban jól működő magyar államkötvény-piac befagyott, az év végén már kisebb mértékben az IMF/EB hitelkeret felhasználására is szükség volt a költségvetés finanszírozásához – fogalmazott az adósságkezelő a 2008-as jelentésében.

Már 2008-ban megemlékezett arról is az ÁKK, hogy a jegybanki devizabetétként elhelyezett összegből 600 milliárd forintot tett ki a bankmentő csomag, aminek felhasználása már 2009-re esett. A csomagból az OTP Bank, az FHB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kapott állami támogatást, amit azóta visszafizettek. Az OTP összesen 420 milliárd forintot hívott le, amiből 185,2 milliárdot már abban az évben törlesztett, az FHB összesen mintegy 120 milliárd, az MFB pedig több mint 150 milliárd forint értékben kapott állami segítséget. Azután 2009-ben további 1726 milliárd forintot hívtunk le a hitelkeretből, amivel az év végére 3351,7 milliárdra emelkedett a teljes tartozásunk az intézmények felé. A fenti lehívás szinte teljes egészében a lejáró adósság és a költségvetési hiány finanszírozását szolgálta.

Az ÁKK adatai szerint a nettó állampapír-kibocsátás mínusz 770 milliárd forint volt, vagyis ennyivel több állampapírunk járt le, mint amennyit sikerült eladni. Ennek oka, hogy 2008 októbere és 2009 februárja között teljesen befagyott a magyar kötvénypiac, az összes aukciót törölni kellett. Ugyan 2009 februárjától ismét próbálkozott rendszeres aukciókkal az adósságkezelő, de a korábbi 40 milliárd forinttal szemben először csak jelképes, 5-10 milliárdos tételben, és még 2009 végén is csak 25 milliárd körüli összeget sikerült eladni egy-egy aukción. A lejáró adósság és a büdzsé finanszírozása mellett a hitelkeretből jutott pénz arra is, hogy kötvényeket vásároljon vissza az ÁKK. A nemzetközi hitelcsomag egyrészt részben biztosította a piaci korlátok miatt az államadósság finanszírozását, másrészről forrást biztosított a bankrendszer stabilitásának elősegítése érdekében hozott intézkedésekhez – fogalmazott az ÁKK.

A két legnehezebb év után 2010-ben már csak az MNB hívott le 1,4 milliárd eurót a nemzetközi hitelcsomagból, amire azért volt szükség, mert a jegybank tőketartaléka vészesen elapadt. Azóta ezt már több részletben visszafizette az MNB. Ugyanakkor 2010 kapcsán az ÁKK éves jelentése kiemeli, hogy az IMF-hitelcsomagból 327,6 milliárd forintot felhasználtak a központi kormányzat hiányának finanszírozására. Az MNB adatai szerint a 2009-es 740,6 milliárd forintról 2010 végére 804,2 milliárdra hízott az állam devizabetéteinek összege, csakhogy közben 2010 januárjában kétmilliárd dollár értékben kibocsátott devizakötvényt Magyarország. Közben szintén emelte a devizabetét-állományt az, hogy az OTP és az FHB visszafizették az előző évben kapott állami segítséget.

Itt van Amerika

Már 2011-ben elkezdődött a nemzetközi hitelcsomag visszafizetése, viszont a korábban lehívott összeg elköltése sem maradt abba. A még fel nem használt devizabetétből vásárolták meg ugyanis a Mol részvényeinek 25 százalékát az orosz Szurgutnyeftegaztól 498,6 milliárd forintért, az ÁKK éves jelentése elismeri, hogy ennek fedezetét az IMF-hitel jelentette. A visszafizetés egy kétmilliárd eurós tétellel kezdődött 2011-ben, amit az Európai Bizottságnak utalt át hazánk. A visszafizetés forrása az a négymilliárd eurónyi devizakötvény volt, amit az ÁKK értékesített a nemzetközi piacon. Azóta már tudjuk, hogy ennek negyedét az amerikai Franklin Templeton befektetési alap jegyezte le. Így 2011 végén az állam tartozása 10,65 milliárd euró volt az EU és az IMF felé, ehhez jött még az MNB 1,4 milliárdjából fennmaradt tétel. 

A legnagyobb törlesztést 2012-ben és 2013-ban hajtottuk végre, előbb 3,3 milliárd eurót fizetett vissza az ország az IMF felé, majd 2013-ban a teljes fennmaradó összeget kifizette mintegy 3,5 milliárd euró értékben, így az év végére már csak 3,5 milliárdnyi adósságunk maradt. Ehhez persze kellett az is, hogy 2013-ban 5,25 milliárd dollárnyi devizakötvénnyel lépjen ki a piacra az ÁKK. Még egy kétmilliárd eurós törlesztés jutott 2014-re, részben emiatt kellett hárommilliárd dollárnyi devizakötvényt értékesíteni. Tavaly azonban már nem kellett visszafizetni semmit.

Így alakult a hitelkeret felhasználása:

• 498,6 milliárd forint ment a Mol-részvények megvételére
• 262 milliárdot költöttek a 2008-as költségvetési hiány fedezésére
• 770 milliárdot vitt el a 2009-ben lejárt állampapírok finanszírozása
• 567 milliárdért vett vissza állampapírt az ÁKK 2009-ben
• 511,5 milliárd forintot vitt el 2009-ben a bankmentő csomag, azonban ezt később visszafizették az érintett pénzintézetek
• Mintegy 470 milliárd forint ment el a 2009-es deficit finanszírozására
• A 2010-es költségvetési hiány is felemésztett 327,6 milliárd forintot
• A fennmaradó mintegy 500 milliárd forintot nem igazán lehet megpántlikázni, akár tekinthetjük úgy is, hogy a kormányzat számláján a mai napig ott pihen.

Hunyor Erna Szofia

Forrás: Pr7/Nemzetgazdasági Minisztérium/portfolio.hu