2021. október. 24. - Salamon napja van
Banner
Banner
Banner
Az átverések jogi oldala

Az átverések jogi oldala

2015. március 11. 14:29

Jogi szakértőnk a piramisjátékokkal és egyéb csalásokkal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszolt. 

Mit tekinthetünk a jog szerint piramisjátéknak, milyen büntetés jár szervezéséért?

A kilencvenes években a piramisjáték (közismertebb nevén: pilótajáték) elég kedvelt tevékenyégnek számított, melynek keretében biztos "nyereményben" csak a piramis csúcsán illetve annak felsőbb szintjein állók részesültek. Vagyonszerzésüket a piramis alsóbb szintjein lévők finanszírozták, többek között oly módon, hogy az újonnan belépett emberek belépési díját a korábbi tagok, piramisban felettük elhelyezkedő személyek kapták meg.  Egészen 1995-ig ezen cselekmény nem számított büntetőjogilag szankcionált cselekménynek, 1995. június 30-tól kezdve minősül tiltott pénzügyi tevékenységnek, 1996. augusztus 15. óta pedig önálló bűncselekménynek.

A hatályos Büntető Törvénykönyv a piramisjáték szervezését rendeli büntetni, mely bűncselekményt az követi el, aki olyan játékot szervez, amely mások pénzének előre meghatározott feltételekkel (játékszabályok), kockázati tényezőt is tartalmazó módon történő összegyűjtésén és szétosztásán alapul, s melybe annak résztvevői láncszerűen kapcsolódnak be, akik a láncban előttük álló résztvevők számára pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek.

A cselekmény mögött nem áll valós gazdasági tevékenység - vagy csupán elhanyagolható, minimális mértékű. A piramisjáték működését egy ideig az "biztosítja", hogy a befektetést bizonyos határig a várható nyereség nagyobb valószínűséggel meghaladja.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, általában több tevékenységsorozatból áll, és pusztán az elkövetési magatartás tanúsításával befejezettnek minősül; az, hogy maga a szervező is részt vesz-e a játékban vagy sem, közömbös. A piramisjáték szervezőjének büntetése 3 évig terjedő szabadságvesztés.

„Btk. 412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Milyen esetekben terheli felelősség a piramisjátékok résztvevőit?

A korábban leírtak szerint a Büntető Törvénykönyv a piramisjátékok szervezőit rendeli büntetni. Szervezés alatt olyan magatartások értendőek, melyek megteremtik a játék feltételeit, azokat megismertetik másokkal, és amelyek bevonnak másokat a piramisjátékba. Szervezőnek tekintendő tehát a piramisjáték kitalálója, elindítója, és fenntartója is.

Alap esetben a piramisjáték résztvevőit nem terheli büntetőjogi felelősség, nem minősülnek sem tettesnek, sem társtettesnek. Amennyiben viszont olyan mértékű szervezési tevékenységet is végeznek, amelynek köszönhetően cselekedetükben már nem a játékosi (résztvevői) minőség, hanem a szervezési a meghatározó, akkor felelősségük is fennáll. Ilyen tevékenységnek minősül például, ha jelentős számú játékost szerveznek be a piramisjátékba, vagy ha alszervezeteket hoznak létre.

Hogyan követelhetik vissza pénzüket az átvert befektetők? Tapasztalatok szerint milyen eséllyel kapják vissza pénzüket vagy annak egy részét a károsultak?

A piramisjáték előbb vagy utóbb oda vezet, hogy a résztvevők meghatározott része kárt szenved. Ezen tevékenység hasonló vonásokat mutat a csalás bűntettének törvényi tényállásával, amennyiben a résztvevők pénzének a megszerzéséhez a piramisjáték szervezése csak hivatkozási alap.

Ha valakit ezen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak meg, a büntető eljárás során sor kerülhet a gyanúsított személyéhez köthető bankszámlákon lévő pénzösszegek zárolására, illetve vagyontárgyainak lefoglalására is.

A bűncselekmény sértettjei polgári jogi (kártérítési) igényüket a folyamatban lévő büntető eljárás során is érvényesíthetik, vagy külön polgári pert indíthatnak az őket ért kár megtérítése iránt.

Mi a teendő, ha valaki gyanút fog, egy piramisjáték-szerű befektetést illetően?

A piramisjáték szervezésével megvalósuló bűncselekmények védett jogi tárgya a pénzintézeti tevékenység törvényes működéséhez fűződő érdek. Ezen cselekmény büntetni rendelésével a jogalkotó a befektetői piac biztonságát kívánja megvédeni.

A törvény bizonyos bűncselekményekről való tudomás szerzés esetén feljelentési kötelezettséget ír elő, azonban a piramisjáték szervezése kapcsán ilyen kötelezettség előírására nem került sor.

Ennek ellenére azonban, aki ilyen bűncselekmény gyanúját észleli, feljelentést tehet, illetőleg az illetékes felügyeleti szervnél bejelentéssel élhet. Ha a PSZÁF (most már MNB) szabálytalannak minősíti a nyilvántartásokat, bírságot szab ki; és több esetben került már sor arra is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal súlyos, több tízmillió forintos összegű büntetéssel sújtotta ezen cégeket.

Ha egy hibás vagy hamis terméket adnak el részünkre, hogyan követelhetjük vissza a pénzt?

Célszerű elhatárolnunk a piramisjátéktól az úgynevezett Multi Level Marketing (MLM) tevékenységet, melynek keretében egy MLM cég hasonló módon szervez hálózatokat, az azonban büntetőjogilag nem szankcionálandó. Az üzletkötők beszervezése mondhatni piramisszerűen történik, azonban itt nem teljesítenek a felsőbb szintek felé pénzfizetést, hanem az általuk realizált forgalomból kapnak jutalékot az őket beszervezők. Ezen tevékenység a direkt marketing és a franchise kombinációjának tekinthető.

A rendszer lényegében nem más, mint egy olyan hálózat, amely független termékforgalmazókból áll, mely a fogyasztókhoz a terméket vagy a szolgáltatást közvetlenül - direkt módon - juttatja el, s melyben arra is törekednek, hogy újabb tagokat csatlakoztassanak hálózathoz.

Amennyiben az értékesített termék hibás - tehát nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek, akkor választhatunk, hogy a termék kijavítását vagy kicserélését kérjük, vagy arányos árleszállítást igényelünk, esetleg a hibát kijavíttatjuk a cég költségére vagy elállunk a szerződéstől. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezen igény 2 éven belül érvényesíthető.

Ezen túl a cég köteles megtéríteni a hibás teljesítésből eredő kárt is, és ha szerződésszegése szándékos volt, akkor a teljes kártérítés elvéből eredően az okozott teljes kárt meg kell térítenie.

Súlyosabb esetnek számít, ha valaki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként hoz forgalomba, ezért ugyanis akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható büntetésként. 

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak