2020. augusztus. 6. csütörtök - Berta napja van
Banner
Banner
Banner
Az első fontos kérdés: mi legyen a cég neve?

Az első fontos kérdés: mi legyen a cég neve?

2015. december 14. 11:57

Az ügyfelek számára cége megismerésekor az első nagyon fontos benyomás a nevéből fakad, ezért is kell annak minél hatásosabbnak és kreatívabbnak lennie. Természetesen a céges életvitelnek ez a kiemelt része is szigorú szabályozás alatt van, aminek rejtelmeire most jogi szakértők mutat rá.

Milyen szabályoknak kell megfelelnie egy vállalkozás nevének?

A vállalkozás neve, a cégnév, amely elnevezés alatt a vállalkozás a tevékenységét folytatja, és amely megkülönbözteti őt más gazdasági társaságoktól. A cégnévként alkalmazni kívánt elnevezés megfelelőségéről a cégbíróság dönt.

A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cégnévnek az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől, egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő.

A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve, de a cégnévnek ebben az esetben is meg kell felelnie annak a követelménynek, hogy különböznie kell már bejegyzett és nyilvántartásba vett cég elnevezésétől.

 A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.

A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

 A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni (2006. évi V.tv).

A társaság cégneve a bejegyzéssel cégoltalom alatt áll.

A hivatalos megnevezés mellett milyen név használható még?

A névviselés joga a jogi személynek is alapvető jogosultsága. Cégek esetében a névviselés jogát az ún. “kereskedelmi név” foglalja magában. A kereskedelmi neveket gyűjtőnévként célszerű kezelni, mert idesorolandók a cégnevek, vállalatnevek, cégjelzők, cégnevek vezérszavai, kereskedelmi vállalatok feliratai, a tulajdonosok vagy alapítók nevei, üzletnevek, üzletjelzők, étteremnevek, sőt bizonyos mértékben a kereskedelmi jelszavak is.

A kereskedelmi név legáltalánosabb formája az ún. üzletjelző, amely a gazdasági életben a jogi személyek által használt minden olyan nevet jelöl, amely cégjegyzékbe történő bejegyzéssel nincs védve, illetőleg nem esik cégoltalom alá. Üzletjelző lehet pl. az üzlet homlokzatára kiírt felírás, lehet ábra, lehet a kettő kombinációja. Üzletjelző lehet más jellemző ábra, szín, kép, kirakat.

A kereskedelmi név használatának az eredeti jogalanyiságra hatása nincsen, illetőleg nem teremt külön jogalanyiságot, vagyis a kereskedelmi név használója jogi minőségén nem változtat.

Mi a helyzet akkor, ha két cég ugyanazt a cégnevet választotta?

Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik névfoglalással élt.

Mi a teendő, ha külföldi terjeszkedésünk hírére a környező országokban létrehoztak hasonló nevű cégeket, melyek azonban nem folytatnak tényleges tevékenységet?

A kereskedelmi nevek az ipari tulajdon oltalmáról szóló 1970. évi 18. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett Párizsi Uniós Egyezmény értelmében az iparjogvédelemnek éppúgy elismert tárgyát képezik, mint a szabadalmak, ipari minták és a védjegyek. Akár a közösségi jogban, akár a tagállami jogban ismert és a nyilatkozatban felsorolt oltalmi formákon kívül a kereskedelmi nevek akkor minősülnek a szellemi tulajdon oltalmi tárgyának, “amennyiben azokhoz (szellemi tulajdoni) kizárólagos jogok fűződnek az irányadó nemzeti jogszabályokkal összhangban”.

A kereskedelmi név állhat jogi oltalom alatt, mint cégnév, vagy mint védjegy, de lehet oltalom alatt nem álló megjelölés. Amennyiben cégünk kereskedelmi neve védjegyoltalom alatt áll, úgy az, aki cégünk kereskedelmi nevével visszaél védjegybitorlást követ el és mind polgári jogi, mind büntetőjogi következményekkel számolnia kell. 

Hogyan változik a helyzet az online térben, vagyis ha a cégünk nevével fémjelzett domain névre csap le valaki előttünk?

Az online térben a legfontosabb különbség, hogy az, hogy ha egy domain nevet regisztráltak, az nem kap semmiféle védelmet. Ha használják is, akkor az kereskedelmi névként jelenthet meg, de ez sem biztosít kiemelt védelmet a név birtoklására. Első fontos kérdés az, hogy a domain nevet a cég bejegyzése előtt hozták-e létre, vagy utána, valamint, hogy a cégnevünk le van –e védve. A domain név birtoklásáért több féle eljárást is indíthatunk. Alternatív vitarendezés esetében fontos, hogy a domain név birtoklója jó- vagy rosszhiszeműen használta-e a nevet (pl., ha cégünk létrejötte előtt kezdte el használni a domain nevet, akkor a jóhiszeműség valószínűsíthető). Ha védjeggyel rendelkezünk a cégnévre, akkor indíthatunk védjegybirtoklás miatti pert. Azonban ha a domain nevet azelőtt regisztrálták, hogy mi bejegyeztettük volna vállalkozásunk nevére a védjegyet, akkor ez nem minősül védjegybirtoklásnak, ellenben egy esetleges gazdasági tevékenységgel kapcsolatos használata már igen. Továbbá névviselés jogának megsértése miatt is indíthatunk pert.

Ha a cégnév bejegyzése után hozták létre a domain nevet, illetve ha vállalkozásunk neve le van védve, jó esélyekkel indulhatunk a domain név megszerzéséért.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak