2020. augusztus. 6. csütörtök - Berta napja van
Banner
Banner
Banner
Azért a túlórának is van határa

Azért a túlórának is van határa

2016. február 22. 12:30

A túlóra a legtöbb munkahelyen annyira részese a mindennapoknak, hogy gyakorlatilag már az számít természetesnek. Na, de mit mond erről a hazai törvény és mit szól ehhez a Luxemburgi Bíróság? Egyáltalán mi számít szabadidőnek?

Van-e az általános napi munkaidőnek alsó, felső határa? Ha igen, az hány óra?

Igen, a hatályos munka törvénykönyve szerint a teljes napi munkaidő napi 8 óra. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – 4 óránál rövidebb nem lehet.

Dolgoztathatják-e a magyar munkavállalót ennél több órában? Ha igen, milyen feltételei vannak ennek?

Abban az esetben, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, illetve a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója a teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 órára emelhető fel. Ebben az esetben a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 24 órára, heti munkaideje 72 órára emelhető fel, de erre csak a munkavállalóval kötött megállapodás alapján van mód.

Ezen kívül meg kell említeni a rendkívüli munkaidőt, ami a munkaidő-beosztástól eltérő, munkaidőkereteken felüli, heti munkaidőt meghaladó munkaidő és ügyelet. Ezt a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni. Teljes napi munkaidő esetén évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Azonban nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Munkaszüneti napon és olyan napon, amikor a munkavállaló rendes munkaidőben is foglalkoztatható volna, csak utóbbi esetekben rendelhető el rendkívüli munkaidő.

Milyen szabályok vonatkoznak a hosszabb műszakokra (12, 24 órás beosztások)?

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra lehet (legfeljebb), 24 óra azonban csak akkor, ha a munkavállaló készenléti jellegű feladatkört lát el, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója, és a megegyezés írásbeli megállapodás alapján történik.

Magyarországon beleszámít-e az ingázás a munkaidőbe?

Jelenlegi szabályozás szerint, az Mt. 86. § (3) bekezdése alapján az utazási idő nem része a munkaidőnek.

Mit tartalmaz a 2003/88/EK-irányelv, illetve az ezzel kapcsolatos Luxemburgi Bírósági döntés? Érvényes-e ez a Magyarországon tevékenykedő munkaadókra, munkavállalókra?

A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv, a munka világának meghatározó jelentőségű közösségi szabálya. Alapvető célja a munkavállalók egészségének és biztonságának a védelme.

Legfőbb szabályozásai: minimális napi pihenőidő 24 órás időtartamonként 11 összefüggő órából álljon, hat óránál hosszabb munkaidő esetén pihenőszünet illesse meg a munkavállalót, valamint a hét naponként 24 órás minimális, megszakítás nélküli pihenőidő. Az irányelv szerint hét napos időtartamban az átlagos munkaidő (túlórával együtt) nem haladhatja meg a 48 órát. Minden munkavállalót legalább négy hét éves szabadság illessen meg. Éjszaka munkát végző munkavállalók munkaórájának száma átlagos nem haladhatja meg a nyolc órát 24 órás időszakonként. A munkaadók kötelesek az éjszakai munkát végző munkavállalók számára ingyenes egészségügyi vizsgálatot biztosítani, valamint lehetővé tenni, hogy akik éjszakai munkavégzésből adódóan egészségügyi problémákkal küzdenek, dolgozhassanak nappali munkakörben. Az irányelv kiemeli, hogy a munkát az azt végző emberhez kell igazítani, a monoton munka elkerülése érdekében.

Az ezzel kapcsolatos Luxemburgi Bírósági döntés abban az ügyben született, hogy állandó munkavégzési hely hiányában munkaidőnek minősül-e az utazási idő az előbb tárgyalt alapelv értelmében. A Bíróság döntésében elhatárolta a munka-és pihenőidő fogalmát. Álláspontjuk szerint pihenőidőnek csak olyan időszak minősülhet, amit 100%-ban a munkavállaló oszt be saját döntései szerint. E szerint az értelmezés szerint az utazási idő nem számít szabadidőben, amennyiben nincsen állandó munkavégzési hely.

A döntés nagy hatással van Magyarországra is, ugyanis nálunk a maximum 48 órás munkahét nem valósul meg maradéktalanul, valamint az utazási idő sem számít munkaidőnek. A döntés kiemeli, hogy a tagállamok nem értelmezhetik szabadon a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket, kötelesek betartani a védelmi minimumokat, valamint a tagállami szabályokat, így idővel a magyar joganyagnak is követnie kell az uniós irányelveket.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak