2017. február. 24. péntek - Mátyás napja van
Banner
Banner
Banner
Már nem kell a falra mászni 40 euró miatt

Már nem kell a falra mászni 40 euró miatt

2016. augusztus 25. 16:20

A behajtási költségátalány korábban sok gondot okozott a vállalkozásoknak, azonban egy idei törvénymódosítással ésszerűbbé tették szabályozást - összegezte a fejleményeket jogi szakértőnk. 

A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos rendelkezések 2013. július 1-jén kerültek be az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései közé, és 2014. március 15-én léptek hatályba.

E szerint:

 „Ptk. 6:155. § (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.”

A behajtási költségátalány követelése kizárólag a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, valamint ezen időpontot követően módosított szerződések esetében volt alkalmazható. A behajtási költségátalány esetén fizetési felszólítás megküldésére nem volt szükség, a kötelezett késedelme esetén a 40 euró behajtási költségátalány minden további feltétel nélkül járt. A jogszabály értelmében nem befolyásolja a kötelezettséget az sem, hogy az adós kimentette-e a késedelmét, egy napot késett-e vagy egy hónapot, továbbá a hitelezőnek felmerült-e egyáltalán bármilyen költsége a behajtással vagy sem.

Ez a szabályozás azonban a gyakorlatban számos adminisztrációs problémát okozott a vállalkozások számára. Ezen változtatott az új jogszabály.

A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 2016. március 23-án került kihirdetésre és március 24-én lépett hatályba. A törvény kiemeli a Polgári Törvénykönyvből a behajtási költségátalányra vonatkozó szabályokat és önálló törvényként szabályozza a 40 eurós behajtási költségátalány kezelésére, elszámolására vonatkozó rendelkezéseket.  

A jogszabály 3. § (1) bekezdése értelmében – a korábbi szabályozástól eltérően – a törvény úgy fogalmaz, hogy a jogosult igényt tarthat a 40 EUR behajtási költségátalányra.

2016. évi IX. tv. 3. § (1) Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt.

A jogszabály szövegéből tehát az következik, hogy a fizetési késdelembe esett vállalkozás csak akkor köteles megfizetni ezen összeget, ha a jogosult azt kéri tőle. Annak természetesen továbbra sincs akadálya, hogy a kötelezett önkéntesen, külön felhívás, felszólítás nélkül fizesse meg ezen összeget a jogosult részére.

Fontos újítás, hogy a törvény értelmében a jogosultnak a követelése esedékességét követő egy év áll rendelkezésére arra, hogy a 40 EUR behajtási költségátalány megfizetésére felszólítsa a részére késedelmesen fizető üzleti partnerét.  Az egy év eltelte után  a jogosult nem követelheti a költségátalány megfizetését.

 „(2) A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.”

A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti. A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

A 2016. március 24-e előtti késedelmes fizetések esetében a jogosult 2017. március 23-ig nyújthatja be igényét a költségátalány megfizetésére.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

 

Partneroldalak