2020. augusztus. 5. szerda - Krisztina napja van
Banner
Banner
Banner
Mi fán terem a közbeszerzés?

Mi fán terem a közbeszerzés?

2015. november 10. 15:18

Mikor kötelező az eljárás lefolytatása? Kiket zár ki a törvény a részvételből? Mit tehetünk, ha turpisságot sejtünk a döntések mögött? Jogi szakértőnk többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt. 

Milyen esetekben köteles az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lefolytatni?

A közbeszerzési törvény szabályai szerint közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett többek között a minisztérium, az állam, költségvetési szerv, közalapítvány, helyi önkormányzat.

Köteles közbeszerzési eljárás lefolytatására az a jogképes szervezet is, amelyet kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett a fentiekben felsorolt meghatározott szervezetek, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi ilyen szervezet finanszírozza.

A támogatásból megvalósuló beszerzés esetén közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a szervezet is, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben minisztérium, az állam, költségvetési szerv közvetlenül támogatja, feltéve, hogy a beszerzés tárgya

  • olyan építési beruházás, amely a jogszabályban meghatározottak szerinti mélyépítési tevékenységet foglal magában,
  • olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy
  • és az olyan szolgáltatás megrendelése, amely a fenti két pont szerinti építési beruházáshoz kapcsolódik.

Támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az első bekezdésben említett szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja.

A közbeszerzési törvény rendelkezéseit köteles betartani az a szervezet is, amely a közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalja (Kbt.).

Kik nem vehetnek részt a közbeszerzésben ajánlattevőként?

Összeférhetetlen és nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban az a szervezet, amely funkcióinak gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

Szintén összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként vevő szervezetként

  • az ajánlatkérő által az eljárással kapcsolatos tevékenységbe bevont szervezet,
  • az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,tulajdonosát, vagy ezen személyek közeli hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

Nem vehet részt az eljárásban továbbá ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettes, az Országgyűlés elnöke vagy alelnöke, a miniszter, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, vagy a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tulajdonában, vagy ezen személyek hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.


A legfőbb közjogi méltóságok és családtagjaik sem lehetnek érdekeltek közbeszerzésben. 

Hol tájékozódhatunk a közbeszerzési értékhatárokról?

Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben az alkalmazandó uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente kell meghatározni.

A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat minden év elején, a honlapján teszi közzé. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni (Kbt.)

Hova fordulhatunk jogorvoslatért, ha úgy érezzük a közbeszerzési eljárás nem volt szabályszerű?

A közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhatunk kérelmünkkel.  A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A kérelmet a közbeszerzési eljárás alatt a jogsértés tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül kell előterjeszteni. A közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a kérelem a jogsértés tudomásra jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet (Kbt.)

Elfogadható, ha egy vállalkozás feldarabolja tervezett beruházását, hogy ne kerüljön a közbeszerzési határérték fölé?

Nem fogadható el, mert a beruházás feldarabolása esetén a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor minden rész értékét be kell számítani.

Ha egy építési beruházás részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni (Kbt.).

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak