2017. december. 13. szerda - Luca napja van
Banner
Banner
Banner
Nem bírja fizetni a tartozást? A csőd után is megpróbálhat egyezkedni

Nem bírja fizetni a tartozást? A csőd után is megpróbálhat egyezkedni

2017. január 18. 14:27

Csődeljárás után is van még lehetőség egyezséget kötni a hitelezőkkel, szakértőnk pedig most ennek részleteit mutatja be.

A csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belül az adós összehívhatja a hitelezőit és egyezségi tárgyalást tarthat. Az adós a tárgyalásra előzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A tárgyalásról az adósnak jegyzőkönyvet kell készítenie.

Az egyezségi tárgyaláson szavazással döntenek az egyezség esetleges megkötéséről vagy annak elutasításáról. Szavazati joggal rendelkezik az a hitelező, aki határidőben bejelentette hitelezői igényét, és a nyilvántartásba-vételi díjat megfizette, valamint követelése elismert vagy nem vitatott követelésként került nyilvántartásba.

A szabályszerű meghívás ellenére személyesen vagy képviselője útján részt nem vevő hitelezőt a nemmel szavazók közé kell számítani. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek.

Az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, ha nem támogatják az egyezségi javaslatot. Ebben az esetben az adós még élhet azzal a lehetőségével, hogy a javaslatot átdolgozza.

Amennyiben sor kerül az egyezségkötésre, tehát a megjelentek megszavazzák azt, az egyezség keretében az adós írásban megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, esetlegesen meg lehet állapodni többek között az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, továbbá mindarról, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak a felek. Az egyezség időtartamáról és a végrehajtása ellenőrzésének módjáról is meg kell állapodni.

Az egyezségkötésnél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani. A megkötött egyezség  azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani. Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban megállapított.

További részletesebb szabályokról a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben tájékozódhatunk.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak