2020. augusztus. 6. csütörtök - Berta napja van
Banner
Banner
Banner
Tavasszal változások jönnek az Ön munkahelyén is

Tavasszal változások jönnek az Ön munkahelyén is

2016. február 9. 13:11

Tavasszal jön az új Munka törvénykönyve, amiben ugyan nem lesznek radikális változások, mégis számos kisebb módosítás szerepel benne. Munkavédelem, végkielégítés, felmondás és az emberi reprodukciós eljárás is a listán.

Mikortól változik a Munka törvénykönyve?

A kormány a tavalyi évben közzétette a Munka törvénykönyvének módosítását, ami a tervek szerint 2016. január 1. napjától lépett volna hatályba. A hatálybalépésre azonban január elsejével nem került sor, arra még tavaszig vélhetően várni kell. A tervezett módosítások nagy része főként pontosításokat tartalmaz, az Mt. radikális változtatására nem került sor.

Milyen módosításokat tartalmaz a tervezet?

A jognyilatkozatok alakiságra vonatkozó rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy azok akkor minősülnek írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a fél aláírta. Az elektronikus dokumentumnál nem szükséges a nyilatkozattevő minősített elektronikus aláírása. A megállapodás írásba foglalásáról jelenleg is a munkáltató köteles gondoskodni és egy példányt a munkavállalónak átadni. Ezen rendelkezést annyiban pontosítja a jogalkotó, hogy az írásba foglalásra és az átadásra ötnapos határidő áll rendelkezésre, ezt a határidőt a megállapodás megkötésétől, míg elektronikus dokumentumban foglalt munkaszerződés, illetve annak módosítása valamint a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat esetében a közléstől kell számítani. A munkavállaló számára e dokumentumokat papíralapú formában kell átadni.

Az Mt. jelenleg is lehetővé teszi, hogy a munkaszerződésben a felek ne kössék ki a munkavállaló munkahelyét. Ez esetben munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. Ezen rendelkezés kiegészülne azzal, hogy erről a munkavállalót munkáltatónak írásban tájékoztatnia kell a jogszabályban foglaltak szerint.

A tervezet az Mt. 55 §-át - amely a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülést szabályozza - egy újabb ponttal egészítené ki, mely szerint a munkavállaló arra a munkanapra is mentesül e kötelezettsége alól, amelyre a munkáltató szabadságot ad ki. A tervezet ugyancsak a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülés és nem a jelenlegi pótszabadságra vonatkozó rendelkezések körében szabályozná, hogy az apa gyermeke születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanapra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Az új tervezet szűkítené a munkavégzés alóli mentesülés körét a képzésben való részvételhez szükséges idő esetében. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén jár a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a módosítás azonban csak az általános iskolai tanulmányok folytatását szabályozná e körben. Az indokolás szerint ennek az a magyarázata, hogy a felek képzésben, továbbképzésben való részvételről tanulmányi szerződésben szabadon megállapodhatnak.

Mit tartalmaz a tervezet a munkavállaló felmondásáról?

A tervezet érinti a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket is, azonban érdemi változást nem tartalmaz, a munkavállalót az Mt. 78. § (3) bekezdése szerint jelenleg is megilleti végkielégítés az azonnali hatályú felmondás esetén, amit a tervezet a 77. § (1) bekezdésébe emelt át. A munkavállalót - azonnali hatályú felmondása esetén - a felmondási időre járó távolléti díj is megilleti. A tervezet ennek az átalány kártérítésnek az összegét azonban megduplázza, így a munkavállaló a felmondási időre járó távolléti díj kétszeresét követelhetné.

Hogyan változik, kikre vonatkozik a felmondási védelem?

A hatályos szabályozás szerint a munkavállaló a várandósságára és az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésre a felmondási védelem alkalmazása szempontjából csak akkor hivatkozhat, ha arról a munkáltatót tájékoztatta. Ha a munkavállaló nem tájékoztatja a munkáltatót a várandósságáról, illetve az emberi reprodukciós eljárásban való részvételéről, a munkaviszonya felmondással megszüntethető.

Előfordul, hogy a várandósság, illetve az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tényéről a munkavállaló a felmondást követően tájékoztatja a munkáltatót. A tervezett szabályozás szerint ebben az esetben a munkáltató a tájékoztatás közlésétől számított 15 napon belül a felmondást – a munkavállaló hozzájárulása nélkül - írásban visszavonhatná. A tervezet erre az esetre Mt. 83. § (2)-(4) bekezdését rendeli alkalmazni, azaz a felmondás visszavonása esetén munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni a köztes időtartamot, meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát.

Hogyan módosulnának a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei?

Ebben a körben módosítanák a kártérítés helyett érvényesíthető igények feltételeit. A hatályos szabályozás szerint a munkavállaló kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelheti. A módosítással az így követelhető összeg a kétszeresére nőne. A munkaviszony jogellenes megszűntetése esetén eddig – a munkavállaló kérésére - alkalmazható munkaviszony helyreállítás esete kibővülne azzal az esettel, ha a munkaviszony megszüntetése a joggal való visszaélés tilalmába ütközik.

 

Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.

Partneroldalak