2020. augusztus. 5. szerda - Krisztina napja van
Banner
Banner
Banner
Tulajdonostársak és adótartozások

Tulajdonostársak és adótartozások

2014. június 18. 14:46

A tulajdonostárs és az üzleti partner tisztességtelen magatartásával kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol jogi szakértőnk. 

Melyek a jogi lehetőségeink, ha a tulajdonostársunk a tudtunk nélkül halmozott fel adótartozást?

A törvényes működés biztosítéka az állandó könyvvizsgáló, akinek feladata, hogy állást foglaljon arról: a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak illetőleg megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

Ha olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.

Ezen felül a tulajdonos kérheti a bíróságtól a tagok által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha az jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

Figyelemmel kell lennünk arra, hogy likviditási nehézségek miatti adókötelezettség késedelem esetén maga a jogi személy felelős az adóhatósággal szemben. Ha azonban tulajdonostársunk az adótartozást szándékos, rosszhiszemű magatartásával halmozta fel, egyetemlegesen fel a társasággal együtt az adóhatósággal szemben. A társaság ezt követően megtérítési igénnyel léphet fel a kárt okozó tulajdonossal szemben, illetve kezdeményezheti a tag kizárását a társaságból.

Amennyiben a tulajdonostársunk által felhalmozott adótartozás a cég felszámolásához vezet, kérelemre a bíróság megállapíthatja a tag mögöttes felelősségét és helytállási kötelezettségét a felszámolás során ki nem fizetett hitelezői követelések vonatkozásában.

A cégbíróság pedig eltiltja azt a személyt, akinek felelősségét a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, vagy aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget - feltéve hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.

Az ilyen személy az eltiltástól számított 5 évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet a cég vezető tisztségviselője; az eltiltás kezdetének napján már fennálló tagsági befolyás mértéke vagyoni szolgáltatás ellenében történő átruházással, ajándékozással nem növelhető, tilalom alá eső befolyás újonnan nem szerezhető.

 

Hogyan szabadulhatunk meg a tulajdonostárstól jogilag, ha a közös üzletvitel lehetetlenné vált?

Ez esetben célszerű az átalakulás, ezen belül is a szétválás jogintézményét igénybe venni, és a gazdasági társaságból kiválni, vagy attól különválni.

Különválás esetén a gazdasági társaság megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a gazdasági társaság fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. Kiválhatunk vagy különválhatunk akként is, hogy a gazdasági társaság vagyonának egy részével már működő gazdasági társasághoz, mint jogutódhoz csatlakozunk (ezt nevezzük beolvadásos kiválásnak); vagy mind mi mind tulajdonostársunk a gazdasági társaság vagyonának ránk eső részével különböző, már működő gazdasági társaságokhoz, mint jogutódokhoz csatlakozunk (ezt nevezzük beolvadásos különválásnak).

 

Mikor vonható jogi felelősségre az a partner, aki után az áfát befizettük, de ő nem rendezte a számlát?

A gyakorlatban sokszor jelent problémát a késedelmes teljesítés illetőleg a nem teljesítés kérdése. Ezekben az esetekben vizsgálni kell, hogy a jogügylet megkötésekor a partnerünk szándéka kialakult-e a vissza nem fizetésre vonatkozóan, azaz szándékos megtévesztő magatartásával vett-e rá minket a jogügylet megkötésére. Ezzel kapcsolatban szükséges rögzíteni, hogy nem kizárólag és nem is elsősorban a kár bekövetkezése minősíti a cselekményt jogellenessé, hanem a haszonszerzést megcélzó megtévesztés. Az a „csaló” tehát, aki úgy jut előnyhöz, hogy magát fizetőképesnek tünteti fel, jóllehet tisztában van vele, hogy ez nem igaz.

Abban az esetben, ha partnerünk bizonyíthatóan tudatában volt fizetésképtelenségének, és ennek ellenére köt velünk szerződést, majd az elvégzett munkát követően a díjunkat – értelemszerűen - nem rendezi, felelősségre vonását kezdeményezhetjük az illetékes nyomozó hatóságnál csalás bűntettének gyanúja miatt.

A törvény értelmében ez a bűncselekmény megvalósítható részben tévedésbe ejtéssel, részben tévedésben tartással. A tévedésbe ejtés alapvetően a valótlanságnak tényként feltüntetése, vagy a tények elferdítése, megmásítása oly módon, ami tévedést okoz a partnernél. Példával szemléltetve: partnerünknek az ellenérték megfizetése, a számla rendezése már az ügylet megkötésekor sem áll szándékában; és az ellenérték megfizetésére objektív lehetősége sincs, de ezzel ellentétes magatartást tanúsít. Tévedésben tartás esetén partnerünknek nincs szerepe a tévedés kialakulásában, azonban tévedésünket felismerve azt kihasználja. A tévedésben tartás passzív magatartással – az igazság elhallgatásával, a kötelező felvilágosítás elmulasztásával - is megvalósulhat.

Mindkét elkövetési magatartás akkor valósít meg bűncselekményt, ha jogtalan haszonszerzés célzatával történik, és kárt okoz. A tévedés és a károkozás között mindig okozati kapcsolatnak kell fennállnia. A kár esetünkben összegszerűen meghatározható elmaradt vagyoni előny, az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének meg nem fizetésre – haszonszerzési célból, megtévesztéssel.

Amennyiben partnerünkben a jogügylet megkötésekor nem alakult ki szándék a vissza nem fizetésre vonatkozóan - nem szándékos megtévesztő magatartásával vett rá minket a jogügylet megkötésére; hanem utóbb bekövetkezett körülmény folytán nem áll módjában teljesíteni, polgári peres úton érvényesíthetjük követelésünket vagy felszámolási eljárást indíthatunk vele szemben.

A felszámolási kérelem alapján a bíróság partnerünk fizetésképtelenségét akkor állapíthatja meg, ha partnerünk a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő írásbeli fizetési felszólításunkra sem teljesítette. A megküldött fizetési felszólításnak tartalmaznia kell legalább a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét. A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően meg kívánjuk indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánjuk érvényesíteni a követelésünket.

A követelésünk akkor válik vitatottá, ha partnerünk érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét és ezt közli is velünk. a számlán szereplő teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül.

Jó eséllyel számolhatunk azzal, hogy a jogszabályok betartásával működő gazdasági társaságok a felszámolás elrendelésének elkerülése érdekében inkább megfizetik a tartozásukat.

 

Elkövet-e bűncselekményt a nem fizető partnerünk azzal, ha eltűnik?

Ha megkereséseinkre nem válaszol, „eltűnik”, azzal önmagában nem követ el bűncselekményt, viszont ez a körülmény is alátámasztja azon szándékát, hogy nem akart és nem is akar fizetni, ami még jobban megalapozza a csalás tényállását.

Amennyiben partnerünknek az ellenérték megfizetése, a számla rendezése már az ügylet megkötésekor sem állt szándékában; és az ellenérték megfizetésére objektív lehetősége sincs; azon körülmény, hogy csupán azon szándékát támasztja alá, hogy nem akart és nem is akar fizetni, még jobban megalapozza a csalás tényállását, azonban külön minősítő körülményt nem valósít meg.

Abban az esetben pedig, amikor partnerünkben a jogügylet megkötésekor nem alakult ki szándék a vissza nem fizetésre vonatkozóan, és polgári peres úton kívánjuk érvényesíteni követelésünket vagy felszámolási kérelmet kívánunk vele szemben előterjeszteni, az eljárás megindítását nehezíti, ha az általunk ismert, illetve a közhiteles nyilvántartásban szereplő címein nem érhető el.

 

Milyen jogcímen jelenthető fel ezért?

A hatályos büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezése szerint a csalás törvényi tényállását valósítja meg az, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A fenti cselekmény elkövetője ellen tehát csalás bűntettének gyanúja miatt tehetünk feljelentést az illetékes rendőrkapitányságon. A várható büntetés mértéke az okozott kár (meg nem fizetett ellenérték) nagyságától, az elkövetés módjától, és a sértett személyétől függ.

 

Mindezek elkerülésére egy hasznos tanács: válassza a pénzforgalmi elszámolást, és ne fizesse be az áfát addig, amíg nem kapta meg a számla ellenértékét!

Az általános forgalmi adó alanyai az áfa megállapítására 2013. január 1-jétől ún. pénzforgalmi elszámolást alkalmazhatnak. A pénzforgalmi elszámolás választása esetén az adóalanynak a fizetendő adóját akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette, a beszerzései tekintetében levonási jogát akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megfizeti. (A pénzforgalmi elszámolás tehát vonatkozik az adóalany által fizetendő adóra, valamint a beszerzéseit terhelő levonható adóra.) A fentieken túlmenően a pénzforgalmi elszámolás hatással van a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevőjének levonási jogára is, ugyanis a vevő levonási joga is csak akkor keletkezik, ha a vételárat a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany részére megtéríti.

                                                                                                                                      

Partneroldalak