2020. augusztus. 5. szerda - Krisztina napja van
Banner
Banner
Banner
Az Y generáció II. rész

Az Y generáció II. rész

2013. december 9. 15:05

Ma az egyik legaktuálisabb téma a HR területén az 1982 után született generáció, mint munkavállaló korosztály jellemzői. Erről egy három részes sorozatban igyekszünk egy speciális, 360 fokos értékelést adni. Az első rész után, ahol az Y generációt saját szemén keresztül láthattuk, most a pszichológus szakvéleményét olvashatjuk.

A pszichológus szerint – cikkemben többször utalok majd Tari Annamária előadásán elhangzottakra – míg az X generáció a munka elvesztésétől fél, valamint attól, hogy már nincs tekintélye, addig az Y generáció számára jelentős lehet a félelem a felnőttségtől, amiesetükben azt jelenti, hogy nem akarnak még felelősséget vállalni tetteikért, azt szeretnék, ha lenne egérutuk a nehézségekből.

Ezt a félelmet nem csökkenti, hogy az Y generáció tagjai álláskeresésük során olykor még visszajelzést sem kapnak, ami egyértelmű válasz számukra: nem kellesz nekünk. Az X generáció fiatal korábannem ismerte ezt az érzést, csak felnőttként szembesül vele, ami ellen a rá jellemző érzelmi intelligenciával, empátiával és motivációval küzd. És így alakul ki a rivalizálás: melyik generáció is az okosabb? Míg a fiatalok az IT és a nyelvek területén vannak előnyben, addig az idősebbek mellett szól a tapasztalat. De az információ birtoklása nem jelent egyértelműen szaktudást, annak egy hagyományos folyamaton keresztül kell átmennie a gyakorlatba.Itt jön az eltérés a két generáció között: amíg a fiatalok kognitív módon, azaz értelmileg, addig az idősebbek érzelmileg állnak a feladatokhoz. 

De hogyan is alakult ki ez a különbség? Az Y generáció által sokszor használt online tér hatással van a személyiség működésére, hiszen a digitális önmegjelenítés módosíthatja az önbecsülést, már pár perc elég ahhoz, hogy módosuljon az önkontroll. A közösségi média felülete többszörözi a nárcisztikus igényeket, hiszen a Facebookra is idealizált önképüket teszik ki. Az online térben a kommunikáció felületes és nárcisztikus. A mostani előrejelzések szerint, ha a 20-29 éves korosztálynál ilyen mértékben nőnek a nárcisztikus tulajdonságok, akkor mire 65 évesek lesznek, 54%-uk számít majd nárcisztikus személyiségnek. Ahogy Tari Annamária fogalmaz: ma a 7 milliárd brandmanager világát éljük, az önkifejezés és a transzparencia trendje uralkodik, az önbecsülés szorosan összefonódik a valahová tartozás szükségletével.

A fordított szocializáció

Az információs korszakban a technológiai fejlődés felgyorsulása azt hozza magával, hogy a technológiai újdonságokra jóval fogékonyabb fiatalok idegrendszerük plaszticitása, felfedezőkedvük mérhetetlen nagysága miatt lépéselőnybe kerülnek a náluk idősebbekkel szemben. A célértékek tudásában mutatkozó életkori fölényt nem biztos, hogy ellensúlyozni lesz képes a fiatalok tudásfölénye az eszközértékek tekintetében. A kétféle tudás konfliktusa jelenleg az eddigi legnagyobb érzelmi konfliktust idézi elő a generációk között.

 

Az Y generáció és a pályaorientáció

A fiatal felnőtteket külön személyiségjellemzőkkel írja le a marketing piac, ők azok, akikre a munkaadóknak külön figyelni kell, mert nem igazíthatók hozzájuk a régi elvárások. A szüleik még beszoríthatók voltak a szorongásos tartalmú skatulyákba, de ők öntudatos munkavállalók, akiknek ha nem tetszik valami, akkor odébb állnak nagyon hamar. Könnyen előidézhető köreikben egy óriási fluktuáció, mert ha nem kapják azt, amit szeretnének, akkor minden különösebb érzelmi kötődés vagy trauma nélkül továbbállnak és megnézik, hogy hol jobb nekik. Eszük ágában sincs úgy élni, mint a szüleiknek, eszük ágában sincs a munkájuknak vagy a munkahelyüknek beáldozni a saját életüket. Ez jó és pozitív dolog lenne, ha azt látnánk, hogy boldogok. De ezt a fajta érdekvédő magatartást a nárcisztikus érzelmek teszik lehetővé. Ami a szociális részét illeti az életnek, ők sokszor hidegek és kemények, mert úgy tudják státuszukat védeni, hogy közben kíméletlenek másokkal szemben.

De a pénzkeresés miatt választani pályát elég kockázatos, nem biztos, hogy a képességek, ambíció, önértékelés, önbizalom együttállása jól alakul. Nem biztos, hogy egy viszonylag jól fizető munkában valaki tehetséges lesz, ha figyelmen kívül hagyta a képességeit és tudását. „Az Y generáció irreális elvárásokat állít fel és erős ellenállást tart fent, ami negatív visszacsatoláshoz vezet a realitásban.” (Paul Harvey)

Megváltozott világ

Az Y és Z generáció szülei és nagyszülei életében a jó élet reménye olyan perspektíva volt, amihez tudták, hogy kemény munka kell, ami után megérdemelten eljön a jólét. Ezek a szülők gyerekeiknek azt tanították, hogy „különleges vagy”, de a világ nem ezt igazolja vissza. Mára a biztonságos karrier fogalma kikopott a divatból, és helyette a sikeres karrier lett a cél.

Hogy ebben a megváltozott világban mi az, ami számít? Az egész életen át tartó tanulás, gondolkodás, kitartás, elemzés, szintetizálás, kritikai értelmezés, kommunikáció és együttműködés. „Mert a munkaerő globálisnak tekinthető, ahol valós időben versenyeznek az álláskeresők, tanulni, alkalmazkodni és teljesíteni kell, úgy, mint korábban sosem.” (Don Tapscott)

Ebben a környezetben kell, hogy mindegyik generáció megtalálja a számítását - ráadásul úgy, hogy a rivalizálás helyett egymást erősítse. Mi is kell ehhez? Önismeret és nyitottság. Egyszerűen hangzik, de vajon megvan-e bennünk?

 

Szemán Zoltán Senior HR Tanácsadó - Starjobs Magyarország

Partneroldalak