2018. november. 21. szerda - Olivér napja van
Banner
Banner
Banner
Előre elkért összegek, elmaradt kiszállítás, átverések

Előre elkért összegek, elmaradt kiszállítás, átverések

2018. június 14. 13:31

Negyven munkanap után sem érkezik meg a közösségi oldalon rendelt ruha, ám a fizetés előre történt. A panaszra pedig még csak egy reagálás sem érkezik hetekig, holott az eladó „látta” a panaszos üzenetét. Könnyen pórul járhat a vásárló, ha nem figyel, hiszen legtöbbször csak egy kitalált fantázianév szerepel az oldalak megnevezéseként, tele jogszabály- és a fogyasztók érdekeit sértő általános szerződési feltételekkel. Már ha vannak egyáltalán közzétett ÁSZF-ek vagy épp, ha az eladó nem változtatja meg a nevét a profilján azért, hogy megnehezítse a vevővel való kapcsolattartást. Mutatjuk, mit tehet ilyen esetekben.

Továbbra is jelentős bosszúságot okoznak a Facebook-os, akár a Twitter-es vagy a más közösségi oldalakról történő vásárlások, hiszen ha nem kellően elővigyázatosak, könnyen találhatják magukat olyan helyzetben, hogy negyven munkanap után sem érkezik meg a közösségi oldalon rendelt ruha, ám a fizetés előre történt. Az Európai Bizottság kidolgozott egy új javaslatcsomagot („New Deal for Consumers”) a fogyasztók érdekében, amely a későbbi elfogadás esetén nagyobb fogyasztóvédelmet ígér Európa-szerte – tájékoztatott  Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ)  ügyvezető elnöke.

Új javaslatcsomag

Mint mondta, e szerint az online piacokon jobb, részletesebb tájékoztatást kapnak a fogyasztók arról, hogy magánszemélytől vagy kereskedőktől vásárolnak-e, és megilletik-e őket a szigorúbb fogyasztóvédelmi jogok vagy sem. Megfelelőbb védelmet élveznek majd a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben: például pontosítják az uniós jogot annak egyértelműsítése érdekében, hogy tilos az élelmiszereket a fogyasztókat megtévesztő módon kétféle minőségben forgalmazni.

Továbbá a fogyasztóknak minden tagállamban joguk lesz egyéni jogorvoslattal élni (például pénzügyi kártérítést és a szerződés megszüntetését kérni), ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – például agresszív vagy megtévesztő marketing – áldozataivá váltak. Erőteljesebb szankciókra hatalmazzák fel a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságait. Internetes kereséskor a fogyasztók egyértelmű információt kapnak arról, ha a kereskedő által fizetett keresési találatról van-e szó. Valamint a fogyasztók a felhőalapú tárolási szolgáltatások, a közösségi média vagy az e-mail-fiókok igénybe vétele során is tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhatnak a szerződéstől, hiszen ilyenkor a személyes adataikkal „fizetnek” a szolgáltatásért.

Vásálói csapdák

Baranovszky György kiemelte, a javaslatcsomag a későbbi elfogadása esetén azonban nem mindig terjed ki a Facebook-os vagy épp a Twitter-es, esetleg a más közösségi oldalról történő vásárlásokra. A FEOSZ szerint indokolt, hogy a vevők ez esetben is jobb tájékoztatást kapjanak, és kiderüljön számukra, kereskedőként vagy magánszemélyként jár-e el a másik személy a közösségi oldalon, akinek az adatlapjáról vásárolnak. Ugyanis, ha egy magánszemélytől vásárolnak az interneten, akkor például nincs 14 napos elállás, és nem gondolhatják meg magukat később. Épp ezért a szövetség már eljuttatta javaslatait a fogyasztóvédelemért felelős, Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz a fogyasztók és a jobb tájékoztatás érdekében. 

Az ügyvezető elnök szerint egyértelmű, hogy a vásárlók ma már a közösségi oldalakon is vásárolnak és a fogyasztó közvetlenül az oldalra történő belépést követően már böngész a különböző felhasználókhoz tartozó, regisztrált adatlapok között, és esetleg ott azok idővonalán, vagy épp az oldalhoz tartozó általános információknál már lát megvásárolható termékeket vagy szolgáltatásokat. Itt rendszerint egymás között, üzenetben beszélik meg a szerződés és a teljesítés, fizetés egyes feltételeit (néhány közösségi profilnál pedig általános szerződési feltételek is megtalálhatóak), és így kerül sor a közösségi oldalról történő vásárlásra.


Fokozott körültekintést igenyel, ha közösségi oldalakról rendelünk                                Stockphoto

A szakember úgy fogalmazott: az idén ismét az e-kereskedelem áll a fogyasztóvédelem fókuszában Magyarországon, és egyre inkább megjelenik azokon az online felületeken is, amelyek eredeti célja kezdetben nem is feltétlenül eladásra kínált áruk értékesítése volt, hanem a vásárlók számára biztosítani a kapcsolattartást ismerőseikkel. Látható már tehát, hogy számtalan különböző közösségi adatlap is kínál eladásra egyes termékeket, például ruhákat, más hasonló árucikkeket a fogyasztók számára. Mindezek miatt hatalmas a közösségi oldalak fogyasztóvédelmi felelőssége is, az esetleges csalások és egyéb ártó szándékú módszerek megelőzése érdekében. Ennek egyik kulcsa pedig a megfelelő tájékoztatás.

Szükséges az ellenőrzés

Baranovszky közölte, a jelek szerint azonban a fogyasztók is sokszor elmulasztják a kellő körültekintést a közösségi oldalakról történő vásárláskor, holott az ugyanolyan online rendelésnek számít, mintha egy külön erre szakosodott weboldalt keresnének fel. Épp ezért nem is nélkülözhető az ilyenkor szokásos aranyszabályok betartása.

Azt javasolja, mielőtt egyáltalán rendelnének bármit az adott adatlapról, ellenőrizzék a vevők, hogy milyen adatokat ad meg magáról a másik fél. Az sem mindegy, hogy a profilt egy magánszemély vagy egy vállalkozás regisztrálta. Ha nem kereskedőről van szó, akkor jobb, ha tudják, hogy probléma esetén nem küldhetik vissza 14 napon belül a terméket, kivéve, ha ezt a másik fél önként vállalta. Jellemzően a különböző „Adok-veszek” nyilvános csoportok esetében igaz ez, amikor a fogyasztók már megunt használati tárgyaikon szeretnének túladni.

Utalás előtt

Ha nem vagyunk ebben biztosak, először inkább vegyük fel üzenetben a kapcsolatot az eladóval és tisztázzuk azt, kiről van szó, magánszemélyként vagy kereskedőként jár-e el, mielőtt bármilyen számlaszámra pénzt utalnánk egy ismeretlennek – javasolja a FEOSZ ügyvezetője. Hozzátette, akinek nincs rejtegetnivalója és eladási szándéka valóban komoly, nem fogja válasz nélkül hagyni ezt a kérdést.  Annál is inkább fontos ez, mert több közösségi oldalon természetesen már előreutalással kérik a vételárat rendezni. 


Ma már pár ezer forintért cserébe bárki készíthet webáruházat előre kidolgozott sablonok szerint     Stockphoto

Ha kiderül, hogy a kiszemelt adatlapon a nekünk tetsző terméket egy kereskedő árulja, bizonyosodjunk meg arról is, milyen adatokat ad meg magáról. Gyanúra ad okot, ha például semmilyen cégnév, postacím nem áll rendelkezésre és csak és kizárólag egy e-mail cím szerepel a fogyasztói panaszok fogadására. Ilyenkor az előzetes tájékoztatás körében ugyanis meg kell adni legalább a vállalkozás nevét és székhelyének postai címét, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámát, a telefaxszámát és az elektronikus levelezési címet is. 

Szintén ellenőrizzük, rendelkezik-e külön olyan internetes honlappal, webáruházzal a kereskedő, amelyen már kifejezetten értékesítés céljából kínál több terméket, ez ugyanis adott esetben komolyabb értékesítési szándékot mutathat annál, mintsem, ha csupán egy néhány napja létrehozott közösségi adatlapon megtalálható információk alapján vásárolunk.

Segítenek az internetes keresők

Ugyanakkor azt se feledjék a fogyasztók, hogy ma már pár ezer forintért cserébe bárki készíthet webáruházat előre kidolgozott sablonok szerint, pusztán néhány kattintással. S hogy valóban ilyen rögtönzött weboldalról van-e szó, az könnyen kiderül a különböző internetes keresők segítségével, ezért érdemes ezeket is használni előzetesen és elővigyázatosnak lenni. Tájékozódjanak arról, kivel kötnek szerződést –  hívta fel a figyelmet a szakember.

Ne mulasszák el átolvasni az oldalon megtalálható általános szerződési feltételeket (ÁSZF) sem, ellenben könnyen kellemetlen meglepetésben lehet részük később. Hasonlóan járt az a fogyasztó, aki úgy kötött szerződést az érintett egyéni vállalkozóval, hogy az még csak egy postacímet sem közölt magáról, a kiszállítást negyven munkanappal vállalta és a vételárat előre kérte átutalással rendezni. Mikor eltelt a határidő, a kiszállítás viszont elmaradt, a közösségi oldal felületén, üzenetben panaszt tett, választ nem kapott, pedig a rendszer jelezte, hogy a profil tulajdonosa elolvasta a reklamációt. Sőt később csak azt látta, hogy a profilt megváltoztatták más névre és a korábbi női hirdető helyett hirtelen egy férfi profilja volt elérhető. Arról nem is beszélve, hogy az oldal tele volt jogszabálysértő feltételekkel, így például panaszt csak a pénz átutalásától számított kilencven napig fogadott el a kereskedő. Az ilyen és ehhez hasonló eseteknek se szeri, se száma.

Hasznos tapasztalatok

A szakember elmondta: az előzetes tájékozódás körében még sokat segíthet, ha a kiválasztott közösségi oldalon megtalálható „Bejegyzések” menüpont alatt, vagy épp a közzétett megosztásokhoz érkező fogyasztói kommentek közül többet megnézünk. A már kárt szenvedett fogyasztók ugyanis sokszor megosztják tapasztalataikat, így jelezve, hogy nem érkezett meg számukra a termék vagy épp, hogy a hír megosztása esetére ígért ingyenes sorsolás mégis elmaradt, és ezzel számot adnak a tapasztalt megtévesztő gyakorlatokról. 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége fokozott körültekintésre hívja fel a vásárlókat, ha közösségi weboldalakról vásárolnak. Szükséges meggyőződni először arról, kivel kötnek szerződést, az illető milyen adatokat oszt meg magáról, s olvassák el a többi felhasználó által tett bejegyzéseket, a vásárlói véleményeket. Ha mindezek nélkül utalunk, az olyan, mintha az utcán fizetnének egy vadidegennek, akiről semmit sem tudnak.

Hunyor Erna Szofia
Forrás: Pr7/FEOSZ

Partneroldalak