2020. április. 5. - Vince napja van
Banner
Banner
Banner
Lassan, de biztosan bővül az agrárium

Lassan, de biztosan bővül az agrárium

2015. május 2. 13:00

Tavaly nőtt a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a halászatban regisztrált vállalkozások száma. Bővül az agráriumban éves szinten a foglalkoztatás is, a beruházások értéke pedig az elmúlt években összesen 320 milliárd forintot tett ki. Az uniós agrártermelés 2 százalékát állítottuk elő. A magyar exportőrök főként gabona- és húskészítményeket visznek ki, elsősorban az EU-ba.

A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a halászatban regisztrált vállalkozások száma 2014 végén megközelítette a 466 ezret, az előző évinél ez némileg több. Az önálló vállalkozások (452 ezer) és a társas vállalkozások (14 ezer) száma sem változott döntően az egy évvel korábbihoz képest. A utóbbiak száma viszonylag stabil, az előbbiek száma pedig mérsékelten, de évről évre emelkedik. A társas vállalkozások létszám szerinti megoszlása a 10 fő alattiak döntő – 88%-os – súlyát képviseli. A 14 ezer cégből mindössze 15-ben foglalkoztattak 500 főnél többet, és közel 3900 foglalkoztatott nélküli vállalkozás van - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A 2013-ban végrehajtott gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ) adatai szerint 2013-ban összesen 8,4 ezer gazdasági szervezet és 485 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet. A gazdasági szervezetek száma 2,0%-kal elmarad a legutóbbi, 2010-es teljes körű összeírás során mért értéktől, azonban az ingadozás ellenére is viszonylag stabil e szervezetek köre. Az egyéni gazdaságok száma – változó ütemben – folyamatosan csökken, 2000 óta a gazdaságok fele megszűnt.

A lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint 2014-ben országosan 4,1 millió főt foglalkoztattak, 5,0%-kal többet, mint előző évben. Ezen belül a mezőgazdaságban, a vad és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a foglalkoztatottak 4,6%-a, 189,6 ezer fő dolgozott, közel 3,0%-kal többen, mint 2013-ban. Az intézményi munkaügyi statisztika által 2014-ben 78,3 ezer fő alkalmazottat számoltak a mező-, vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban. A létszám 3,9%-kal magasabb volt az előző évinél.

Általában

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,7%-os aránnyal járult hozzá 2014-ben. A hazai bruttó hozzáadott értékből 4,4%-ot adott az agrárium, a beruházásokban 6,1 a foglalkoztatásban 4,6% volt aránya.

A mezőgazdasági termelés az időjárás változékonyságától erősen függ, ami az elmúlt évek eredményességét, ezáltal a teljes hazai gazdasági teljesítményt is jelentősen befolyásolta. A kibocsátás 2009-ben és 2010-ben is csökkent az előző évihez viszonyítva, az ágazat aránya a GDP előállításában mérséklődött. A 2011-es év kiemelkedő volt, mind a kibocsátás volumene, mind a termelőiár-színvonal számottevően emelkedett, ezek eredményeként az ágazat nemzetgazdasági súlya nőtt, és a GDP éves növekedéséhez is hozzájárult az agrárium. 2012-ben az aszálykár visszavetette a mezőgazdaság teljesítményét és kedvezőtlenül hatott a bruttó hazai termékre is.

Az ág 2013-as emelkedő kibocsátása – az építőipar mellett – a GDP éves növekedéséhez számottevően járult hozzá. 2014-ben ismét emelkedő értékkel járult hozzá a mezőgazdaság a GDP termeléséhez és növekedéséhez, azonban ekkor már főleg a feldolgozóipar és a szolgáltatások voltak a GDP növekedés motorjai.

A támogatások eredményeként 2008–2009-ben a beruházásokban számottevően nőtt, 2010-ben csökkent a mezőgazdaság aránya. 2011-ben és 2012-ben a teljes nemzetgazdaságot figyelembe véve kismértékben mérséklődtek a beruházások, a mezőgazdaságban azonban 2011-ben 14%-kal nőtt, 2012- ben pedig szinten maradt a folyó áras érték. 2013-ban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ág beruházása közel 8,0, 2014-ben pedig majdnem 17%-kal emelkedett, folyó áras értéke több mint 320 milliárd forint volt.

2011-ben és 2012-ben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya is emelkedett. 2013- ban 4,2%-kal mérséklődött, 2014-ben pedig 2,7%-kal nőtt a foglalkoztatottság, a más nemzetgazdasági ágakban megfigyelhető erőteljesebb létszámbővülés hatására az agrárium részesedése csökkent.

Az élelmiszeripar a GDP előállításából 1,9%-kal részesedett 2013-ban, az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,2%-a volt a teljes nemzetgazdaságénak. A 2014-es előzetes adatok szerint a beruházások 2,9, a foglalkoztatottak 3,5%-a származott innen. A GDP-hez való hozzájárulás az EUcsatlakozás előtti 2,7-ről 2008-ra 2,0% alá csökkent, azóta lényegében e körül stagnál. Ebben jelentős szerepet játszott a beáramló import megnövekedése.

A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2014-ben 2410 milliárd forint volt az előzetes adatok szerint, ami 4,0%-kal haladta meg a 2013. évit, a hazai agrárium teljesítménye így 2010 óta folyamatosan javult. A növényi termékek 1407 milliárd (58%), az állatok és állati termékek 836 milliárd (35%), a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos (főként mezőgazdasági termékfeldolgozó) tevékenységek 167 milliárd forint (7,0%) értékkel részesedtek ebből. A növénytermesztésen belül a gabonafélék kibocsátása a legnagyobb részesedésű (a teljes 2014. évi kibocsátásban a kukorica aránya a rekordtermésnek köszönhetően 17%, a búzáé 10%).

Külkereskedelmi mutatók

Az élelmiszerek, italok és dohány termékcsoport a nyersanyagok árufejezetbe sorolt mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal együtt 2014-ben 9,0%-kal részesedett Magyarország külkereskedelmi kiviteléből és 5,9%-kal a behozatalból. A termékcsoport aktívuma 2007 és 2012 között erőteljesen emelkedett (1007 milliárd forinttal tetőzött 2012-ben), 2013-ban és 2014-ben viszont csökkent, legutóbb 922 milliárd forint volt. Az elmúlt években a mezőgazdasági eredetű import és export együtt emelkedett, 2014-ben a behozatal nagyobb mértékben, mint a kivitel. Előbbi összesen 1427 milliárd forintot, utóbbi 2350 milliárd forintot tett ki 2014-ben.

A növekvő forgalom mellett a behozatal és a kivitel szerkezete viszonylag stabil. Kivitelünk döntő részét a gabona és gabonakészítmény (19%), a hús és húskészítmény (15%), a zöldségféle és gyümölcs (12%), az állati takarmány, valamint az állati és növényi olaj, zsír és viasz árufejezetbe sorolt termékek adják. Hazánkba a legnagyobb mértékben hús és húskészítmény (12%), zöldség és gyümölcs (12%), egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény, állati takarmány, kávé, tea, kakaó, fűszer érkezik.

A magyar kivitel kiegyenlítetten, több országba irányul, miközben a behozatal kevesebb országból és koncentráltabban érkezik. A magyar exportot befogadó első 15 ország a teljes kivitel 82%-át fedi le, közöttük 13 EU-tagország található. A 15 legnagyobb küldő ország között 14 EU-tagállam és a tagjelölt Szerbia található. A behozatal 92%-a származik innen. A teljes mezőgazdasági eredetű import 94%-a érkezik hazánkba az Európai Unióból.

A mezőgazdasági eredetű külkereskedelmi termékforgalmunk teljes (exportot és importot összesítő) értékének 94%-át 25 partnerországgal bonyolítottuk le 2014-ben. Legjelentősebb partnerünk Németország (az összforgalom 17%-ával), Ausztria (9,1%) Románia (8,9%), Szlovákia (7,9%) és Olaszország (7,6%) volt.

Az oroszok

2014-ben az ukrán-orosz konfliktus hatására az Európai Unió politikai és gazdasági szankciókkal próbált nyomást gyakorolni Oroszországra. Válaszként az uniós országokat embargóval sújtotta az orosz fél egyes termékcsoportok terén. A mezőgazdasági termékek tilalma hazánkat is érinti. Keleti partnerünk a magyar exportból azonban nem részesedik döntő súllyal, az elmúlt években a hazai kivitel nagyjából mindössze 3,0%-a irányult felé. 2014-ben 71 milliárd forint értékben fogadott be Oroszország mezőgazdasági eredetű termékeket tőlünk, az előző évinél 11%-kal kevesebbet. A kiviteli tilalom az élő állatok és állati termékek csoportját érintette érzékenyen, az exportjuk az előző évi felére esett vissza, a többi termék kivitele azonban nőtt.

Az unióról összességében

Az Európai Unió 28 tagállamára elkészült második előrejelzés szerint 2014-ben a közösség mezőgazdasági kibocsátásának értéke több mint 404 milliárd euró volt, az egy évvel korábbi szinttől 2,4%-kal elmarad. Az érték 50%-át a növényi termékek, 42%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A legnagyobb súllyal rendelkező országok közül Franciaországban az előző évi szinten maradt, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban csökkent, az Egyesült Királyságban kissé emelkedett a kibocsátás.

A csökkenés mögött elsősorban az egy évvel korábbinál alacsonyabb árak állnak, a kibocsátás volumene ugyanis emelkedett. A növénytermesztés súlya hazánkban meghaladja a tagállamok átlagát, ez jellemző az új tagországok többségére is. Az állattenyésztés túlsúlya (50% felett) jellemző a hagyományosan állattartó Egyesült Királyságban, Finnországban, Dániában, Írországban, míg a növénytermesztés aránya a 60%-ot is meghaladja Romániában, Görögországban és Spanyolországban.

Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,0%-át állította elő 2014-ben az előzetes adatok szerint. A növényi termékek 2,3, az állatok és állati termékek 1,7%-át adta hazánk. Gabonából az unió kibocsátásának 4,9, ezen belül a kukorica 12%-a származik Magyarországról. Ipari növény kibocsátásunk jelentős, ami elsősorban az olajos növények (főként napraforgó) termelésével függ össze (EU-kibocsátás 7,7%-a). Az élő állatokon belül a magyar baromfi a közösség teljes kibocsátásának 4,0%-át adja. A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság áll az élen, együtt a teljes kibocsátás 61%-át állították elő 2014-ben. Rendkívüli koncentrációt mutat a bor, valamint a gyümölcsfélék kibocsátása. A mediterrán országok túlsúlya jellemző ezekben a termékcsoportokban: a bortermelés 54%-a Franciaországból származik.

A KSH teljes kutatását ide kattintva olvashatja.

 

Forrás: Pr7/KSH

Partneroldalak