A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,2, naptárhatástól megtisztítva 7,8 százalékkal haladta meg májusban az előző év azonos időszakit – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Minden várakozást messze felülmúlva, 7,8 százalékkal nőtt kiskereskedelmi forgalom naptárhatással kiigazítva, míg a nyers adat szerint a növekedés 7,2 százalék volt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 5,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,1 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene – közölte kommentárjában Horváth András, a Takarékbank elemzője.

Idén január–májusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,1 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Az idén folytatódó, jelentős, 8 százalékhoz közeli reálbér növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró – és azóta is a közelében tartózkodó – fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, amely azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat.

Szolgáltatások, turizmus, vendéglátás

Horváth András kiemelte: így a tavalyi, összességében 5,3 százalékos növekedést az idén gyorsabb ütemű, 6,2 százalékos növekedés követhet, ami érdemben hozzájárulhat a GDP növekedésének gyorsulásához is. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén várható átadási hulláma is.

Az elemző felhívta a figyelmet arra: a háztartások nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani, az új autóeladások pedig az első fél évben 29 százalékkal emelkedtek.

Mint fogalmazott: „A kiskereskedelem gyorsulása összhangban van azon várakozásunkkal, hogy idén a tavalyit meghaladó lehet a GDP növekedése, így idén 4,6 százalékos, vagy akár annál gyorsabb  GDP növekedésre számítunk. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti, így a GDP növekedése is meghaladhatja a várakozásokat”. Emlékeztetett, 2015 átlagához képest 17,5 százalékkal, 2010-hez képest pedig 29,2 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.

Bővülő gazdaság

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője közölte, a tényadat jóval magasabb lett az előzetesen vártnál, holott a tavaly májusi magas bázisadatok kisebb lassulást sugalltak. A magas májusi adathoz mindhárom termékcsoport érdemben hozzájárult: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 5,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 8,1 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.  Az idei év első öt hónapjában átlagosan 7,1 százalékos forgalombővülést jelzett a mutató. 
 
Kiemelte, a májusi kiskereskedelmi forgalmi adatok is alátámasztják azt a várakozást, miszerint a második negyedévben is a lakossági fogyasztás lehet a legfontosabb hajtóereje a GDP növekedésének. Az alacsony munkanélküliségi ráta, a növekvő bérek, az elhalasztott fogyasztás pótlásának igénye mind támogatják a forgalom bővülését. Mindez egyébként nemcsak az év első felére, hanem várhatóan az idei év egészére igaz lehet. Becslésük szerint így négy százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság, majd ezt követően 2019-ben 3,3 százalékra lassulhat. 
 

Hunyor Erna Szofia
Forrás: Pr7/Központi Statisztikai Hivatal/Takarékbank/Erste Bank