2017. november. 21. kedd - Olivér napja van
Banner
Banner
Banner
100 éve haladt át az első hajó a Panama-csatornán

100 éve haladt át az első hajó a Panama-csatornán

2014. január 7. 11:15

Az 1914 augusztusában átadott közel 80 kilométeres Panama-csatorna jelentős állomás volt a világkereskedelem fejlődésében. Közép-Amerika átvágásával közvetlen kapcsolat született a Csendes-óceán és a Karib-tenger között, többezer kilométerrel lerövidítve a hajózási útvonalakat nemcsak az USA nyugati partjától a keletire, hanem a Távol-Keletre, illetve Európába is.

 

Már a XVI. században felmerült az igény egy csatorna megépítésére a Panamai-földszorosnál, amit maga V. Károly német-római császár szorgalmazott az Amerikából zsákmányolt arany szállításának a megkönnyítésére. Technika - és a pénzhiány miatt azonban az ötlet a fiókba került, leszámítva egy bátortalan skót próbálkozást egészen a Szuezi-csatorna elkészültéig.

A Közel-Keleti átjáró sikere francia mérnököket dícsért, akik az önbizalomtól ittasan kidolgozták a Panama-csatorna terveit is. A grandiózus építkezés vezetője, Ferdinand de Lesseps 400 millió dollárra kalkulálta a beruházást, azonban később tévesen, 120 millióra vitték le az összeget. A tervezők nem vették figyelembe azt a különbséget, hogy a sivatagos szuezi tereppel szemben a Panama-csatorna építéséhez bizony hatalmas mennyiségű sziklát kellett kifejteni, miközben a 9 méter mély és 26 méter szélesre tervezett vízi útvonal olyan helyeken haladt keresztül, ahol a tengerszint feletti legalacsonyabb magasság is meghaladta a 100 métert.

A szintkülönbséget ugyan kiküszöbölték a máig alkalmazott zsilipes technikával, azonban a korrupciótól hemzsegő vállalkozás messze túllépte a tervezet költségeket. A pénzügyi visszaélések fogalommá tették a csatornát; a "panamázás" ekkor jelent meg a világsajtó hasábjain. Tovább tetézte a botrányt, hogy a dzsungelben tenyésző járványoknak köszönhetően a becslések szerint több mint 20 000 munkás vesztette életét. Ezek a körülmények együttesen odáig vezettek, hogy Lessepsék cége csődöt mondott és a koncesszióra az amerikaiak tették rá a kezüket, 99 évre megkaparintva a terület. Georges W. Goethal irányításával újraindult az építkezés, 386 millió dolláros költségvetéssel, és újabb 5000 munkás halála árán. 1914-re végre elkészült az átjáró, január 7-én haladt át rajta az első hajó, de a hivatalos átadásra augusztusig még várni kellett. A 80 kilométeres vízi útvonal máig Amerika egyik legnagyobb beruhása.

A csatornának köszönhetően a hajózási útvonalak jelentősen lerövidültek; a New York–San Francisco út például 13 000, az Európából az amerikai kontinens nyugati felére tartó hajók útvonala 8 000 kilométerrel lett kevesebb. A Panama-csatornát valamennyi állam szabadon használhatja. Napjainkban 32-34 hajó halad át rajta, az átkelés átlagosan 9-10 órát vesz igénybe. A forgalomat jól szemlélteti, hogy 2009-ben megközelítette a 300 milló tonnát a fuvarozás.

A beruházás a megépítése óta egyébként busás hasznot hozott az üzemeltetőnek, összesen nagyjából egymillió dollárt. Amerika bérletijoga lejárt, így az üzemeltetés 99 év után Panama kezébe került, akik jogosan büszkék a modern világ egyik legnagyobb csodájára.

Az öröm azonban nem lehet felhőtlen, ugyanis újra áll a bál a csatorna körül. A vízi útvonal megérett a fejlesztésre; egy nemzetközi konzorcium 2009-ben nekikezdett a csatorna kiszélesítésének, hogy a jövőben akár 12 ezer konténer szállítására alkalmas hajók is használhassák azt. A beruházással akár háromszorosára is nőhetne a Panama-csatorna kapacitása, azonban a munkálatok megakadtak. A spanyol, belga és olasz kivitelezők az építkezés felfüggesztésével fenyegették meg a csatornát üzemeltető vállalatot, mert az nem tesz eleget fizetési kötelezettségeinek. Utóbbi alaptalannak tartja a vádakat, így kötbért követel az építőktől a munkálatok késlekedéséért.

PR7

 

 

 

 

Partneroldalak